Egyedi hatása van a német kormány kevéssé iparbarát intézkedéseinek, amely Magyarországot befektetési helyszínként felértékeli – vélik az Indexnek nyilatkozó szakértők. Megnéztük azt is, mit okozna, ha az orosz gáztól jelentősen függő Németország nem tudná megoldani a problémáit. Európa motorjához az üzemanyag egyelőre másoktól függ, elemzés a korábbi berlini nagykövettel és a Magyar–Német Intézet igazgatójával.
Az Európai Unióban a legnagyobb ipari szektora és egyben a legnagyobb gázfogyasztása Németországnak van, amely messze a legnagyobb orosz gázimportőr. Így az a kérdés, hogy mivel tudja helyettesíteni az orosz gázt, Európa problémája is.
A németek most érdekes helyzetben vannak: nagyon rövid időn belül jelentős mennyiségű földgázt kell pótolniuk a piacról. Ez más nyugat-európai országokról – például Franciaországról – egyáltalán nem mondható el.
Ha Németország nem tudja stabilan és hosszú távon megoldani ezt a kérdést, az könnyen Európa teljes gazdaságába kerülhet.
Ráadásul, mint ismert: „ha Németország náthás, akkor Magyarország tüdőgyulladással ágynak esik”.
A német gázfogyasztás 2021-ben mintegy 93 milliárd köbméter volt, ez az unió teljes fogyasztásának hozzávetőleg a 27 százaléka. Ez az arány 1990-ben még csak 15 százalék volt. A földgáz a második legfontosabb energiaforrás a német energiamixben. Ennél nagyobb részesedése csak az olajtermékeknek van. Ráadásul a német gázkitermelés a teljes fogyasztás mindössze 5 százalékát állta,
Ez jól mutatja Európa igazi problémáját is: olyan termékkel kapcsolatban vált kiszolgáltatottá, amely nem áll rendelkezésre.
Otto von Bismarck nemzete földgázszükségletének több mint 50 százaléka Oroszországból érkezett, további 30 százalékot adott Norvégia, a fennmaradó részt pedig más, kisebb beszállítók. Európában a villamosenergia-termelésre felhasznált gázfogyasztás 2000 óta 15 százalékkal nőtt, míg az ipari szükséglet 20 százalékkal csökkent.
A villamosenergia-termelésre felhasznált gáz mennyisége mintegy 25 százalékkal nőtt 2000. és 2010. között Németországban. Az Eurostat adatai szerint Németország az unió iparigáz-keresletének több mint 26 százalékát adja, Franciaország mindössze 13 százalékkal második.
És most jön az igazi feketeleves: a német gázfogyasztás 2021-ben érte el minden idők legmagasabb szintjét, aztán 2022. február 24-én kitört az orosz–ukrán háború. Nem hiába építették az Északi Áramlat másik ágát.
Ugyanakkor Németországban 2010 után nem volt érdemben megfigyelhető a gázfelhasználás rendkívüli növekedése. Ez nagyrészt a megújuló energiaforrások fejlődésének és térnyerésének volt köszönhető. Az iparigáz-kereslet az elmúlt két évtizedben állandó maradt.
2022 első öt hónapjában a teljes német gázkereslet az elmúlt öt év átlagához hasonlóan vagy az alatt alakult. A fűtési szezon kezdetével azonban a kereslet jelentősen megnőtt, ám a nagyon enyhe ősznek és az intézkedéseknek köszönhetően a gázfogyasztás az előző évek átlaga alatt maradt. December elején a fogyasztás pontosan 20 százalékkal volt az átlag alatt, és 25 százalékkal a 2021-es szint alá került – ahogy azt a The Oxford Institute for Energy Studies összegezte.
Az ágazati keresletet vizsgálva a tendenciák eltérnek: az iparigáz-kereslet többé-kevésbé folyamatosan a 2018 és 2021 közötti átlag alatt volt.
Viszont a háztartások és a kereskedelmi vállalkozások esetében az év során szinte semmilyen csökkentő hatás nem volt látható.
A forgalom csak az ősszel néhány héten keresztül esett a történelmi átlagok alá. Nyáron azonban a kereslet még az átlagosnál is magasabb volt. 2022. december elején a fogyasztás erőteljesen megnőtt, és most ismét a 2018–2021 közötti minimum fölött van. A tízéves átlaggal összehasonlítva 2022-ben tíz hónapból négy meghaladja a megfelelő havi átlagot, ami arra utal, hogy ebben az ágazatban a történelmi termelési adatokhoz képest alig vagy egyáltalán nem történt megtakarítás. A probléma mélységét jól mutatja, hogy az egyik, ha nem a legnagyobb német energetikai vállalatot, a Unipert gyakorlatilag lélegeztetőgépre kellett rakni, az államnak több tíz milliárd eurós tőkeemelést kellett végrehajtania, és szigorú felügyelet alá kellett vonnia a céget.
Németország egy 200 milliárd eurós gazdasági segélytervvel reagált. Ez a vállalatok és háztartások támogatását hivatott szolgálni. Továbbá a német állam átvállalta a háztartások, kis- és középvállalkozások decemberi gázszámláinak kifizetését egy 200 milliárd eurós hitellel.
„A törvény értelmében, amelyet a Bundesrat is jóváhagyott, az intézkedés az ipar számára januártól, a háztartásoknak és kisvállalkozóknak pedig márciustól lép hatályba – akkor azonban visszamenőlegesen januárra és februárra is –, és 2024. április végéig lesz érvényben. A szövetségi kormány az árfékeket a rekordnyereségeket elérő energiavállalatok bevételének bizonyos százalékú lefelezésével tervezi finanszírozni” – foglalta össze az Indexnek Bauer Bence, a Magyar–Német Intézet igazgatója.
Hozzátette, az intézkedés értelmében a gázfűtési költségeket a háztartások és a kisvállalkozások számára az előző évi fogyasztás 80 százalékáig kilowattóránként bruttó 12 eurócentben, a távfűtés esetében pedig kilowattóránként bruttó 9,5 centben maximálják. Az ezen felüli fogyasztási mennyiségekre a magasabb piaci ár alkalmazandó. Az ipari fogyasztók esetében a kilowattóránkénti ár felső határa nettó 7 cent, míg a távfűtésé nettó 7,5 cent. A törvényben meghatározott árak azonban csak az előző évi fogyasztás 70 százalékára vonatkoznak.
A villamosenergia-árfék is hasonló elv mentén működik majd. A háztartások és a kisvállalkozások számára a korábbi fogyasztásuk 80 százalékát garantáltan bruttó 40 cent/kilowattóra áron biztosítja, míg az ipari fogyasztók esetében a korábbi fogyasztásuk 70 százalékára nettó 13 cent a felső határ.
A vállalatoknak el kell fogadniuk a vezetők bónuszkifizetéseire és a részvényesek számára a 2023-ban osztalékfizetésre vonatkozó korlátozásokat: 25 millió eurónál nagyobb összegű támogatás esetén nem lehet új bónuszokat vagy bónuszemeléseket fizetni, míg 50 millió eurót meghaladó támogatásnál egyáltalán nem lehet bónuszt és osztalékot fizetni – összegezte Bauer Bence.
Németország egyebek mellett az alábbi intézkedésekről döntött:
Számos elemző felhívja arra a figyelmet, hogy a kezdeti nagyon erős Ukrajna-párti álláspont és társadalmi szolidaritás idővel csökkenő trendet mutat, ahogy az emberek a saját bőrükön kezdik el érezni a háború gazdasági hatásait. „A többség mindazonáltal még mindig támogatja a kormány politikáját” – jegyezte meg a Magyar–Német Intézet igazgatója. De talán ami még ennél is érdekesebb: hat év alatt harmadára csökkent a nukleáris energiát elutasítók aránya, és ennek a változásnak a fele a tavalyi év során ment végbe.
Minden negyedik német állampolgár azt mondja, hogy pénzügyi helyzete nem jó. A megkérdezettek jelentős része úgy véli, hogy 2023-ban még rosszabb lesz a helyzetük.
A Goldman Sachs legnagyobb gazdaságokat érintő előrejelzésében a legrosszabbul teljesítő, meghatározó gazdaságú országok között van Németország is: az elemzőház szerint idén várhatóan 0,6 százalékkal zsugorodik a gazdaságuk. Ugyanakkor háromszázalékos gazdasági visszaeséssel számol 2023-ban a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége is.
A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) előzetes adatai szerint Németországban decemberben lassult, továbbá az elemzői várakozások alatt alakult az infláció éves szinten. A Destatis kedden közölte, hogy a fogyasztói árak emelkedése éves összevetésben 8,6 százalékra mérséklődött az év utolsó hónapjára a novemberi tíz százalékról. Elemzők 9,1 százalékos éves inflációval számoltak decemberre. Az élelmiszer áremelkedése a novemberi 21,1 százalékról decemberben 20,7 százalékra, az energiáé 38,7 százalékról 34,4 százalékra mérséklődött. Ugyanakkor a szolgáltatások árindexe 3,6 százalékról 3,9 százalékra nőtt éves viszonylatban. Az éves átlagos fogyasztói áremelkedés tavaly 7,9 százalék volt.
Prőhle Gergely volt berlini nagykövet és az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézet igazgatója szerint kétségtelen, hogy Magyarország német gazdasági kitettsége igen nagy. A jelentős gazdasági visszaesés rontaná a hazánkban is gyártó német cégek versenyképességét, egyúttal a magyar termékek németországi piaci esélyeit is.
„Sajátos hatása van a baloldali-liberális német kormány kevésbé iparbarát intézkedéseinek, amelyek felértékelik Magyarországot befektetési helyszínként. Különösen igaz ez a német állam tervezett, százmilliárd eurós hadászati fejlesztésben érdekelt hadiipari cégekre. A technológiaérzékeny német vállalatokat – akár nálunk működnek, akár Németországban – egyaránt érinti az elsősorban Kínától való technológiai és nyersanyagfüggőség, ami szintén a válság hatására tudatosult.”
Beszélt arról is, hogy a német importkitettség és a viszonylag alacsony árakat rendszeresítő évtizedes gyakorlat gyakran „abszurd helyzeteket” produkál. A németek korábban nagy szereplők voltak a gyógyszeripari piacon, most azonban nem kapható lázcsillapító, mert az olcsó generikus gyógyszerek importja a háború vagy más okok miatt akadozik, a hazai gyártás pedig megszűnt. De más területeken is látszik, hogy „az örök békére” berendezkedett német gazdaság nem tud hamar átállni válságüzemmódba – fogalmazott a volt berlini nagykövet, aki szerint
az elektronikai ipar importfüggősége az alapvető probléma Németországban, ugyanakkor a fejlesztések tekintetében mind Ázsia, mind az Egyesült Államok jelentős előnyre tett szert, ami a német járműipart is érinti.
Azon kívül, hogy Németország az Európai Unió gazdasági motorja, az összes elemző úgy értékeli, hogy jelentős német gazdasági visszaesés azonnal jelentősen rontaná a magyar gazdasági helyzetet. Tehát Magyarország nemcsak az orosz energiától függ rettentően, hanem szorosan kapcsolódik a német gazdasághoz is. Ez természetesen igaz az autóiparra, azonban más nagyvállalatok magyarországi gyártási kapacitása szintén kiszolgáltatott helyzetbe kerülne.
(Borítókép: Orbán Viktor és Olaf Scholz 2022. október 10-én. Fotó: Emmanuele Contini / NurPhoto / Getty Images)