Az év eleji fogadalmat tevők közül sokan arra esküdnek, hogy az új évben növelik a megtakarításaikat. Úgy fest, az idén ezt elhatározók a korábbi szerény sikerszámokat sem érik el, az infláció miatt ugyanis inkább a tartalékok felélése, semmint az új megtakarítások képzése van napirenden.
Minden évkezdet a nagy fogadalmak időszaka, a naptári évforduló elérkeztével nagyon sokan fogadkoznak, hogy változtatnak addigi életükön. A felmérések szerint az emberek harmada-fele tesz valamilyen újévi fogadalmat…
Hogy aztán így, egy héttel szilveszter után ezen fogadalmak döntő része már zárójelbe is kerüljön – noha előzetesen például az amerikaiak közel 90 százaléka még fogadkozott, hogy betartja az újévi fogadalmait.
A legutóbbi szilveszter sok szempontból új elhatározásokat hozott, miután 2022-ben olyasmikkel kellett szembesülnünk, amikkel korábban másfél évtizede nem találkoztunk.
Az infláció, a pénzünk elértéktelenedése hihetetlen erővel csapott le a háztartásokra itthon és persze a világ más tájain is. A fentiek miatt aligha meglepő, hogy a brit válaszadók körében az elmúlt év végén a YouGov által végzett felmérés szerint a fogadalmak között 2022-höz képest az idei évre a legkomolyabb mértékben az a fogadkozás tört előre, hogy a bizonytalan környezetre válaszul több pénzt szeretnének félrerakni.
Míg 2021-ben a megkérdezett szigetországiak 30, addig tavaly év végén már 41 százaléka jelezte, hogy az előttünk álló évben növelni akarja a megtakarításait.
A már idézett, statista.com által készített amerikai felmérésben a hagyományos fogadkozások – fogyókúra, több mozgás, egészségesebb étkezés – után a válaszadók 39 százaléka jelezte azt, hogy többet szeretne megtakarítani.
Itthon nem készült kutatás az újévi fogadalmakról, ám az beszédes lehet, hogy az OTP Öngondoskodási Index őszi felmérésekor az emberek csaknem kétharmada, 63 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben fontos megtakarítást képezni, s az is beszédes, hogy egy év alatt 17-ről 36 százalékra ugrott a váratlan kiadásokra fedezetet félrerakni akarók aránya.
Ami az év eleji fogadkozások megtakarításra váltását illeti, nincsenek túl jó tapasztalatok. A Magyar Nemzeti Bank adatait áttekintve megállapítható, hogy az emberek év eleji megtakarítási vágya nem igazán mutatkozik meg a statisztikákban. A lekötött betétek állománya az adott év első negyedévében legutóbb 2014-ben nőtt érdemben a decemberben bankokba helyezett összeghez képest. Persze, mondhatjuk, hogy a korábbi években nem volt értelme bankbetétben megtakarítani a pénzünket, hiszen lényegében nem fizettek érte kamatot a pénzintézetek. Ezzel a ténnyel nehéz lenne vitatkozni, ám azt is látni kell, hogy a félrerakott pénz nem hozott érdemi bővülést a számlapénzek körében sem. Az elmúlt három évben pedig a korábbi év utolsó negyedévéhez képest lényegében változatlan maradt a lakossági állampapírok állománya az új év első három hónapjában, azaz itt sem tűntek fel érdemben az újévi fogadkozók adatai.
Az idei év eleji trendeket két, egymással ellentétes hatás alakíthatja. Egyrészt régi tapasztalat, hogy az emberek a válsághelyzetekben akaratlanul is összébb húzzák a nadrágszíjat, s jobban meggondolják, hogy mire is költsenek. Ez tehát újévi fogadkozások nélkül is elég pszichológiai alapot adhat arra, hogy emelkedjenek a lakossági megtakarítások.
Ezzel szemben áll ugyanakkor az a tény, hogy a több mint másfél évtizede nem tapasztalt mértékű infláció miatt a korábbi évekhez képest sokkal nehezebb félretenni a meglévő pénzünkből. Elvégre ha kevesebbet is akarunk, tudunk vásárolni, azért most számottevően többet kell fizetnünk, mint korábban.
Ezen az sem változtat, hogy a korábbi évekhez képest ma már számottevően magasabb kamatokat kaphatunk akár a lekötött betétek, akár az állampapírok után – más kérdés, hogy az itt elért hozamok is csak arra jók, hogy azokhoz képest tűnjünk tudatosabbnak, akik továbbra is 0 százalékos kamaton parkoltatják pénzüket a bankszámlákon vagy – ami még annál is rosszabb – készpénzben a párnacihában.
A jegybanki statisztika egyelőre azt a nézetet erősíti, hogy a polgároknak nem igazán van miből félretenniük. A lakossági lekötött betétek összege tavaly júliusban hétéves csúcsra jutott, 560 milliárd forintot bíztak az adott hónapban a bankokra az ügyfelek. Ám azóta folyamatos a csökkenés.
A legutóbbi, novemberi adat szerint – hiába nőtt a betétekre fizetett átlagkamat a júniusi 3,83 százalékról 7,92 százalékra – már csak alig 420 milliárd forintot kötöttek le az emberek.
Mindeközben 1000 milliárd forint tűnt el a lakossági folyószámlák egyenlegéből is, november végén már csak alig 7700 milliárd forint volt az emberek számlaegyenlege, azaz zajlik a pénzek felélése.
Mielőtt bárki úgy gondolná, hogy a pénzek a jövedelmezőbb állampapírok felé fordultak, ki kell ábrándítani mindenkit, ez nem így van.
Miközben 2022 második negyedévének végén 10 ezer milliárd forintot meghaladó összegű lakossági állampapír volt az embereknél, addigra az állomány november végére 8650 milliárd forint alá apadt, egyetlen hónap alatt több mint 350 milliárd forintnyi állampapírt váltottak vissza vagy nem újítottak meg a magyar háztartások.
Persze itt is a józan paraszti észt kell keresni: az állomány csökkenésének döntő része az inflációmentes időkre kitalált, évi 5,5 százalékos átlaghozamot kínáló, 5 éves futamidejű MÁP+-állampapírból való kiáramlás számlájára írható, amelynek állománya egy év alatt kevesebb mint a felére, 2700 milliárd forintra zsugorodott.
Eközben az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír és Bónusz Magyar Állampapír állománya kilőtt – előbbi már 4000 milliárd forint felett jár.
Az viszont tény, hogy az újonnan megvásárolt állampapír-állomány nem képes ellensúlyozni az eladások összegét – vagyis újabb bizonyítékot szereztünk, hogy az egyre drágább megélhetés miatt igenis fogy a magyarok félretett pénze. Ilyen környezetben még nehezebb lesz megtartani az újévi fogadalmakat.
(Borítókép: Index)