Mint ismeretes, Magyarország az Európai Unióban elsőként kérdezte meg a polgárok véleményét a szankciókról egy nemzeti konzultáció keretében.

Ebben a nemzeti konzultációban a hivatalos adatok szerint a Magyarországon regisztrált 8,2 millió választópolgárából nagyjából 1,4 millióan vettek részt – az adatfelvétel október 14. és december 15. között zajlott. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy

Brüsszelnek felül kell vizsgálnia szankciós politikáját, és új stratégiát kell találnia. Békére van szükségünk, nem pedig újabb szankciókra.

Brüsszel ezt nem így látja

Az Európai Bizottság álláspontját a magyar konzultáció kapcsán Peter Stano, az EU külügyi szóvivője kommentálta az Euractivnak. A brüsszeli szóvivő szerint az Európai Bizottság megállapította, hogy „a megkérdezett polgárok nagyon alacsony részvételi arányban vesznek részt”. Majd Peter Stano kitért arra is, hogy „a tagállamok folyamatosan felülvizsgálják a szankciókat, és megvizsgálják, hogy reagálnunk kell-e Oroszország további eszkalációjára az Ukrajna elleni illegális agresszió és az ENSZ alapokmánya és a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértése miatt”.

A nemzeti konzultációt érő, részvételre vonatkozó kritika azonban meglehetősen érdekes, hiszen az interneten számos olyan kutatás is elérhető, ahol hasonló narratíván a brüsszeli testület azt hangsúlyozza, hogy a megkérdezettek alapján döntöttek egy intézkedésről. 

A Mandiner példának okáért észrevette a Fiatalok döntöttek című közvélemény-kutatást, amelyet a bizottság még 2021 nyarán készített. Ebben mindössze ötezer embert kérdeztek meg online formában – szemben a 1,4 millióval. A bizottság szóvivője arról nem beszélt, hogy Brüsszel a demokrácia utolsó védőbástyájaként mikor kérdezi meg a szankciókról az európai embereket, valamint arról sem, hogy vajon akkor is támogatják az európai polgárok a büntetőintézkedéseket, ha nekik kell kifizetniük.

(Borítókép: Koszticsák Szilárd / MTI)