Ha így haladunk tovább, a végnapjait élő magyar málna néhány év alatt teljesen eltűnhet a piacról. Mára alig több mint 100 hektárnyi ültetvényen termesztik itthon a gyümölcsöt, a legtöbb málnás Nógrád, Baranya és Zala megyében található. Az export kimutathatatlan, miközben több száz tonnás behozatalról beszélünk éves szinten.
A világ málnatermelésének jelentős része az Egyesült Államokban, Németországban, Lengyelországban és Szerbiában folyik – mondta az Indexnek Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Hozzátette: kézimunkaerő-igényes kultúra, az előállítása drága.
A telepítés tőkeigénye nagyon magas, akárcsak az éves forgótőkeigény, főleg a zöldmunkák és a betakarítás idején. Ezért fontos, hogy az egységnyi területről előállítható termés mennyisége és minősége magas legyen.
A FruitVeB elnökét azzal a kérdéssel kerestük meg, miért tűnik el szinte teljesen a málna Magyarországról, bár a többi bogyós gyümölcs sincs sokkal jobb helyzetben az utóbbi években.
A vezető termelő az Európai Unióban Lengyelország, a világ termelési ranglistáján Oroszország után a második helyet foglalja el. A világ termelésének 21 százalékát, az unió termelésének több mint 70 százalékát adja. A málna termelése körülbelül 30 ezer hektáron folyik, a termésmennyiség évente 110-120 ezer tonna körül alakul.
A frissáru-export korábban 32 ezer tonna volt, az utóbbi években azonban a fagyasztott málna iránt növekedett a kereslet a friss gyümölcs rovására. Ezért az utóbbi években a friss málna kivitele 16-18 ezer tonna körülire csökkent, a fagyasztotté 40-60 ezer tonna közé emelkedett. A fagyasztott áru nagy része a német piacra kerül.
A hazai málnatermesztés szomorú tendenciákat ír le. Az 1980-as években csaknem hétezer hektáron 25-30 ezer tonna málna termett, ami az ezredfordulóra mintegy 1500 hektárra és 10-15 ezer tonnára zuhant.
Mára a málna gyakorlatilag eltűnt a gyümölcstermesztésünkből: a termőterület jelenleg alig éri el a 100 hektárt – becslésünk szerint ennek legfeljebb fele az elfogadható színvonalú ültetvény –, a termésmennyiség pedig már valamivel ezer tonna alatt van, és a tendencia továbbra is csökkenő
– mondja Apáti Ferenc.
A megmaradt málnatermő felület inkább frisspiaci árut termel, de ezek döntően néhány tized- vagy 1-2 hektáros ültetvények. A málna hazai fagyasztóipari hasznosítása a megszűnés határára jutott, mivel Lengyelországból és Szerbiából számos esetben olcsóbban lehet kész fagyasztott árut importálni, mint a hazai alapanyagot megvásárolni.
A frisspiacon is egyre jelentősebb teret hódít a lengyel málna, mely mára a 120 ezer tonna körüli termésével a hazai termelés százszorosára nőtte ki magát.
A szakember szerint a magyarországi málnatermesztés kritikus mértékű visszaszorulása alapvetően három tényezőre vezethető vissza.
Az első egyértelműen a klimatikus viszonyok átalakulása. A hazai klíma az elmúlt 15-20 évben szárazabbra és melegebbre fordult, márpedig a málna nem bírja ezt a klímát, ilyen hő- és UV-terhelés mellett nem állíthatók elő a gazdaságos termelést biztosítható hozamok, illetve a minőség sem ugyanolyan, mint korábban.
A másik fő ok a munkaerőhiány. A málna ugyanis iszonyatosan munkaerő-igényes kultúránk. Éves művelése 3-4 ezer munkaórát igényel hektáronként, melynek 75 százaléka a betakarítás nagyon rövid időszakában merül fel. Jelenleg ilyen szűk időintervallumban ekkora mennyiségű munkaerőt találni nagyon nehéz vagy szinte lehetetlen vállalkozás. Arról nem is beszélve, hogy a munkavállalók bérét és annak járulékait miként lehet kigazdálkodni, ha lehet egyáltalán.
Az erősebb versenytársak jelenléte is egyre inkább a kedvét szegi azoknak, akik málnatermesztéssel szeretnének foglalkozni. Mind Szerbia, mind Lengyelország mára sokkal nagyobb málnatermesztővé nőtte ki magát.
Gazdasági előnyüket a szerbek a ma még kedvezőbb klímájuknak, a szerbek pedig az olcsóbb munkaerejüknek köszönhetik. Mindezek birtokában ma mindkét országban jóval olcsóbban tudnak málnát előállítani, mint a magyar termelők, és ebben a versenyhelyzetben legfeljebb vergődni lehet, előrehaladni aligha.
Természetesen van még magyarországi málnatermesztés, de csak elenyésző területen. A 2022-es adatok szerint 101 hektárnyi ültetvényen termesztettek málnát. A legtöbb málnás Nógrád, Baranya és Zala megyében található.
Az elmúlt években jelentős modernizációs fejlesztést Nagykanizsa térségében hajtottak végre az országban.
A legfontosabb kihívás a málnatermesztők részére a rendkívül magas munkaerőigény, amelyet a kultúra művelése igényel. A málna zöldmunkája, fűzése és a betakarítás jelentős szezonális munkaerőt igényel. Rendkívül magas szedési költségek mellett kell gazdálkodni.
Továbbá a mai kor minőségi követelményeinek megfelelő terméket eredményező és alacsony termelési kockázatú termék-előállítás csak védett, fólia alatti termelésben képzelhető el. Így a termelőberendezésbe történő beruházás az, ami jelentős kihívást jelent. A számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy ezek a beruházások kialakítástól függően hektáronként legalább 30 millió forintba kerülnek, de nem ritka a 100 milliós tétel sem.
A málnatermesztés eredményesen csak öntözött körülmények között folytatható. Sőt, mára ez már a legmodernebb esetekben termesztőközeges, hajtatott termesztés
– mondja Apáti Ferenc.
Ennek ellenére a rendkívül meleg idő, a hőhullámok és a rendkívül erős napsugárzás még ezen kertekben is károkat okoz. A málna a legtöbb bogyós gyümölccsel együtt a kiegyensúlyozott közepesen magas hőmérsékletű klímát kedveli. A nemesítés mára kitermelt olyan fajtákat, amelyeket a melegebb éghajlaton is lehet termelni, de ennek ellenére sem kedvező a túl meleg, száraz, páramentes klíma a termelésnek.
2021-ben még 235 hektáron termeltek málnát, a teljes leszüretelt mennyiség 457 tonna volt.
A KSH 2021-es adatai alapján a málna exportja gyakorlatilag nem volt mérhető, miközben 341 tonna gyümölcsöt importáltunk 893 millió forint értékben
– tette hozzá a FruitVeB elnöke.
Azaz a helyzet nem rózsás, ha így haladunk tovább, pár év alatt a végnapjait élő magyar málna teljesen eltűnhet a piacról.
(Borítókép: Varga György / MTI)