A kelet–nyugati együttműködés elnehezülése a lehető legrosszabb hír Közép-Európának, a geopolitikai blokkok közötti konfrontációnak ugyanis mindig a két tömb határán fekvő államok a vesztesei – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a davosi Világgazdasági Fórumon (WEF).
Oroszország nélkül rendezik meg hétfőtől az 53. Világgazdasági Fórumot a svájci Davosban, ahol több mint 100 ország képviseli magát. Magyarország képviseletében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter van jelen, aki kedden délelőtt egy kerekasztal-beszélgetését posztolta. A miniszter ebben a párbeszédben kiemelte: Magyarország egy kis vagy közepes méretű, tengerrel nem rendelkező ország, amely nem igazán rendelkezik természeti erőforrásokkal, de az egyik legnyitottabb gazdasággal rendelkezik.
Földrajzi szempontból kelet és nyugat között helyezkedünk el, Közép-Európában
– fogalmazott Szijjártó Péter, aki szerint a magyarok érdekét az szolgálja, hogyha egy pragmatikus és racionális együttműködés a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapulva jön létre Kelet és Nyugat között. „Ez a nemzetgazdasági és biztonsági érdekünk is” – fogalmazott.
A geopolitikai blokkok közötti konfrontáció mindig rossz azoknak, akik két tömb között helyezkednek el földrajzilag – figyelmeztetett a külügyminiszter. Szijjártó Péter aláhúzta, hogy az eurázsiai együttműködés jó alapja volt a gazdasági fejlődésnek, de ez mára „távoli álommá” vált.
Szijjártó Péter szerint egészen a tavalyi év elejéig ez az együttműködés a két blokk között „egy valószínűsíthető forgatókönyv volt”. Ám a miniszter szerint 2022 elejétől egyre nyilvánvalóbbá vált: egy törés fog jelentkezni, és „ez a legszörnyűbb hír annak a régiónak, ahonnan én érkeztem, tekintetbe véve azt a tényt, hogy különböző blokkok között konfrontáció mindig azok között a számára a legrosszabb, akik középen találják magukat” – mondta a miniszter a beszélgetésen.
a Hidegháború alatt is középen voltunk, aminek a vesztesei lettünk
– érvelt Szijjártó Péter, aki szerint most egy olyan állapotnak vagyunk az elején, amit „hidegháború 2.0-nak fognak nevezni”. A magyar külügyminiszter szerint egy másik probléma, hogy a globalizációt eszközként használták a nagyhatalmak, arra, hogy rendkívül agresszívan terjesszék a politikai narratívájukat, illetve a megközelítésüket. „Tehát azok, akik meglehetősen másként lépnek fel, mint a nemzetközi mainstream, azok felett ítéletet hoznak. Ez nem mozdította előre a globális együttműködést” – fogalmazott.
Azt gondolom, hogy három olyan ügy van, amely gyökeres változást hozhatna. Az első, hogy visszatér-e a kölcsönös tisztelet a nemzetközi politikai kapcsolatokba, vagy sem, mert sajnos az utóbbi időszakban a kölcsönös tisztelet teljes hiányát tapasztaltuk. A második, hogy mindenki megérti-e, hogy nem írhatja felül a fizikai realitásokat az ideológiai vagy politikai megközelítés. A harmadik, hogy nyitva maradnak-e a kommunikációs csatornák azok között, akik nem szívesen beszélnek egymással
– fogalmazott a kerekasztal beszélgetésen Szijjártó Péter, aki szerint ha feladjuk a globális kommunikációt, akkor az együttműködések is fel lesznek adva. A miniszter szerint úgy fest, hogy most rosszabb dolgok közelednek, mint ami a hidegháború alatt volt. Ez különösen igaz Magyarország szempontjából – tette hozzá.
A magyar miniszter egyértelművé tette: Oroszország a realitás tárgyát képezi, és szerinte fizikailag minél közelebb áll egy ország Moszkvához, ez annál inkább igaz, függetlenül attól, hogy más integrációhoz tartozunk. „Ezért nyitva kell tartani a kommunikációs csatornákat” – mondta, majd úgy zárta, hogy a két monolitikus blokk létrejöttét meg kell akadályozni.
Az amerikai–kínai konfliktusról elmondta, hogy a politika részéről határozott erőfeszítések vannak arra, hogy a nyugati gazdaságot leválasszák Kínáról, azonban a fizikai valóságban, a magánszektorban ennek nincsen semmi jele, sőt épp ellenkező folyamat látható. Példaként hozta fel Magyarországot, amely a nyugati és keleti cégek találkozási pontjaként rendkívül lényeges szereplőjévé vált mára az elektromosautó-iparnak. Majd kiemelte, hogy
a világ tíz legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártója közül hét kínai, termékeikre pedig a nyugati autómárkáknak is nagy szükségük van.
Szijjártó Pétertől a közönség soraiból megkérdezték, hogy azzal akarja-e elfogadtatni a szabadságjogok állítólagos csorbulását, a magyar politikai modellt a kormány, hogy Magyarország megkerülhetetlenné válik az európai autóiparban. Erre úgy válaszolt, hogy „ez a politikai vita 2010 óta tart. Kormányunk egyértelműen nem a liberális mainstreamet képviseli, hanem jobboldali, patrióta és kereszténydemokrata, ami nem szokványos jelenség Európában”. Ezért a miniszter szerint a liberális fősodor mindig is bírálni fogja a vezetést, de azt tiszteletben kell tartani, hogy az utóbbi négy választást a kormánypártok toronymagasan megnyerték.
(Borítókép: A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közzétett képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszél a davosi Világgazdasági Fórum [WEF] „Deglobalizáció vagy reglobalizáció?" című panelbeszélgetésén 2023. január 17-én. Fotó: MTI / KKM)