Az Orbán-kormány történelmi bűnt követett el azzal, hogy 12 év alatt tönkretette a magyar mezőgazdaságot – erre a következtetésre jutott a Demokratikus Koalíció Nagy István agrárminiszter lapunknak adott interjújából.
A 20 millió ember ellátására is képes magyar mezőgazdaság 3 millió tonna importra szorult kukoricából, a pusztító aszályok ellenére még csak tervezés alatt állnak az öntözőrendszerek, ráadásul történelmi mértékben drágulnak a boltokban az élelmiszerek; mindez beismerő vallomás, hogy 12 év alatt tönkretették a magyar mezőgazdaságot – közölte a Demokratikus Koalíció (DK) árnyékkormánya, reagálva Nagy István agrárminiszter Indexnek adott interjújára.
Az árnyékkormány szerint
az Orbán-kormány történelmi bűnt követett el azzal, hogy az elmúlt 12 évben Magyarországra érkező uniós agrártámogatásokat zömében a fideszes nagybirtokosok gazdagodására fordították a mezőgazdaság, az öntözőrendszerek és az élelmiszeripar fejlesztése helyett.
Magyarország adottságai révén Európa legolcsóbb élelmiszereit állíthatná elő, ehelyett történelmi mértékben drágulnak az élelmiszerek, a magyar gazdákat pedig a rezsiszámlák fojtogatják. Az Orbán-kormány – előrelátó tervezés és hozzáértés híján – az elmúlt 12 év alatt tönkretette a magyar mezőgazdaságot.
Nagy István az Indexnek adott interjúban többek között arról beszélt, hogy
Szerinte az élelmiszerár-sapka kifejezetten szociális típusú intézkedés, ezért a fogyasztói árak emelkedésének normális mederbe való visszatérése esetén ki lehet vezetni az intézkedést. A miniszter kifejtette, hogy a világviszonylatban is kiugrónak számító hazai magas inflációt, különösen az élelmiszerárak tekintetében a brüsszeli szankciók okozzák.
Elmondása szerint „az uniós forrásokból több mint 2100 milliárd forintot a gazdálkodók jövedelempótló támogatásként kapnak meg, segítve ezzel a termelésbiztonságot, a pénzügyi likviditásukat és a gazdaságok fejlesztéséhez szükséges önerő rendelkezésre állását”.
A felhasználni tervezett vidékfejlesztési forrásoknak pedig több mint 50 százalékát, közel 1500 milliárd forintot gazdaságfejlesztésre, mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra fordítjuk a következő öt évben
– tette hozzá.
Mint mondta: a 21 különböző gazdaságfejlesztési intézkedéssel céljuk elérni, hogy 2030-ra
„A legfontosabb feladatunk a jövőre nézve, hogy lépjünk egy nagyot a hozzáadott értékű élelmiszeripari termékek felé” – mondta, hozzátéve, hogy
„EDDIG A BELFÖLDÖN ELŐÁLLÍTOTT ALAPANYAGOT EXPORTÁLTUK KÜLFÖLDI FELDOLGOZÓÜZEMEKNEK, AMELYEK ABBÓL ÉLELMISZERT ÁLLÍTOTTAK ELŐ, EZT A HOZZÁADOTT ÉRTÉKET A VÉGTERMÉK EXPORTJAKOR SÚLYOSAN MEGFIZETTÜK.”
A rendszerváltás óta meglévő hátrányaik ledolgozásában nagy segítséget jelentenek a támogatások, amelynek köszönhetően regionális szinten létesülhetnek hűtőházak, feldolgozó- és élelmiszer-előállító üzemek.
(Borítókép: Repedezett termőföld egy kukoricatáblában a csapadékszegény időjárás miatt a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében 2022. július 18-án. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)