A 2021-ben kezdődő, de 2022-ben felerősödő energetikai válság, valamint a kirobbanó orosz–ukrán háború újra a figyelem középpontjába emelte a nukleáris energiát: egyrészről az energiabiztonság, másrészről pedig az atomtámadástól való félelem miatt. Oroszország jelenléte mind az atomenergiában, mind pedig a nukleáris fegyverek tekintetében jelentős, ezek várhatóan jövőre is a figyelem középpontjában maradnak.
Az energiabiztonság fenntartása alapvető szükséglet és elengedhetetlen nemcsak a lakossági igények, de a gazdasági szereplők folyamatos működéséhez is. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) 2022 decemberi adatai alapján
a világon 422 atomreaktor üzemel, amelyek a világ elektromos áramtermelésének körülbelül egytizedét adják összesen 2653 TWh-val.
A legelső atomreaktort az ötvenes években hozták működésbe. Jelenleg 57 darab van építés alatt, ebből 13 a közép-kelet-európai régión belül, beleértve Törökországot és Oroszországot. Oroszországnak erős érdekeltsége van az atomerőművek építésében is, 20 építkezésben vesz részt, amelyből 17 hét másik országban zajlik. A legtöbb reaktor ugyanakkor 30-40 évvel ezelőtt épült, és bár azóta folyamatos karbantartás mellett üzemel, életútjuk végéhez közelít. Hazánkban jó példa erre Paks 1, amelynek négy reaktorának működési idejét 20 évvel igyekeznek meghosszabbítani.
Az Európai Unió 13 tagállamában összesen 103 darab működő atomreaktor található. 2020-ban az EU áramtermelésének egynegyede származott nukleáris energiából, ugyanakkor ennek több mint felét Franciaország egyedül biztosította. Nem véletlen, hogy a franciák 2021-ben kilenc másik EU-s országgal – köztük Magyarországgal – együtt Brüsszelben azért küzdöttek, hogy az atomenergiát környezetbarát forrásként vegyék figyelembe. Világviszonylatban is ezen európai országok áramtermelésében teszi ki a legnagyobb részarányt a nukleáris energia.
Az atomenergiából származó áramtermelés a háború előtti egy-két évtizedben jelentős mértékben emelkedett, főleg a közép-kelet-európai országokban. A régió országai jelentős érdeklődést mutatnak a nukleáris energia iránt. 2022. november elején jelentették be, hogy Lengyelország megépíti első atomerőművét. A beruházás az előzetes számítások szerint elérheti a 20 milliárd dolláros értéket. A program keretében hat reaktort fognak építeni, amelyek együtt kilenc gigawatt kapacitást fognak biztosítani 2040-re az ország elektromosáram-termelésében. Az első reaktort várhatóan 2033-ban helyezik majd üzembe. Fontos megjegyezni, hogy Lengyelország energiamixében a szén, amely az egyik legszennyezőbb energiaforrás, 70 százalékot tesz ki jelenleg. Az atomenergia várhatóan a lengyel energia 30 százalékát fogja biztosítani. Másik oldalon a listavezető Franciaországban 2022 februárjában jelentették be, hogy további 14 reaktort építenek, hogy a fosszilis energiahordozóktól mentesülve az évszázad közepére elérjék a karbonsemlegességet.
Az atomenergia-beruházást az is támogatja, hogy stabil, megbízható és egyben környezetbarát forrásnak minősül. Ráadásul hosszú távon képes biztosítani az Oroszországtól való energiafüggetlenséget is.
Az oroszországi függőség veszélye az atomenergia esetében is fennáll. Az Európai Unió urániumszükségletének közel egyötödét, több mint 200 millió euró értékben Oroszország biztosította 2021-ben. Különösen a bolgár, magyar, szlovák és cseh reaktorok esetében található erős függőség a Roszatomtól. A reaktorok működtetéséhez szükséges uránium viszonylag könnyen beszerezhető Kazahsztánból, Kanadából, Afrikából vagy akár az Amerikai Egyesült Államokból. A nukleáris energia hasznosításának egyik alternatívája a fúzió, ugyanakkor az elmúlt fél évszázad során még nem sikerült megbízhatóan kiaknázni az ebben a technológiában rejlő lehetőségeket.
Az atomháború veszélye az első atombombák használata óta ismert. Oroszország 2022 februárja óta többször hangsúlyozta az atomfegyverek készenlétbe helyezését. Ennek fényében nem meglepő, hogy például az Amerikai Egyesült Államokban az atomháborútól való félelem a hidegháború óta a legmagasabb szintre emelkedett, megelőzve a 2017-es észak-koreai fenyegetéseket.
A Reuters–Ipsos által 2022. október elején készített felmérés szerint az amerikaiak 58 százaléka tart attól, hogy az Oroszország és Ukrajna között kirobbant háború esetleg atomháborúvá eszkalálódik. A NATO-tagállamokban átlagosan az emberek 62 százaléka valamilyen mértékben aggódik egy esetleges atomháború miatt. Jeffrey D. Sachs, a Columbia Egyetem professzorának értékelése szerint
természetesen megtörténhet egy nukleáris háborúig való eszkalálódás. A történelem azt mutatja, hogy az eszkaláció megtörténhet, és akár kikerülhet a vezetők kezéből. (…) A 60 évvel ezelőtti kubai rakétaválság esetében csak évtizedekkel maga a válság után tudtuk meg a megdöbbentő igazságot, hogy egy-két másodpercen belül majdnem bekövetkezett a nukleáris háború, mert egy mozgásképtelenné vált szovjet tengeralattjáró egy nukleáris töltetű torpedó kilövésének szélén állt.
Becslések szerint 2021-ben több mint 13 ezer nukleáris töltet volt a világon, amelynek több mint 90 százaléka Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban található. Történelmi távlatban ez az érték meglehetősen alacsonynak tekinthető, hiszen a nyolcvanas években meghaladta a 70 ezer darabot is. Mindkét nukleáris fegyverhatalom az évtizedek alatt az atomtölteteket energiaforrásként történő hasznosításon keresztül leszerelte.
A Megatonnából Megawatt Program keretében közel 20 ezer orosz nukleáris töltetből amerikai fűtőanyag lett, ami 1993 és 2013 között az elektromosáram-fogyasztás egytizedét biztosította.
Ugyanakkor még ennek ellenére is jelentős méretű fegyverarzenál maradt a világon 2022-re. A Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) 2022-es évkönyve alapján a következő évtizedben növekedhet a tömegpusztító fegyverek száma a világon.
A szerző az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány külső senior elemzője.
(Borítókép: Index)