Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke szerint az uniós kritikák ellenére a hazai eljárásokban kifejezetten magas a külföldi nyertesek aránya. Nem tartja igaznak, hogy Magyarországon kirívóan magas lenne az egyajánlatos közbeszerzések aránya más uniós országokhoz képest, ahogyan azt sem, hogy átláthatatlan lenne a magyar közbeszerzési rendszer.
A Közbeszerzési Hatóság elnöke a Növekedés.hu-nak adott interjúban többek között arról is beszélt, hogy a 2021-es, rekordösszegnek számító 4200 milliárd forint értékű közbeszerzést az előző évben sikerült megdönteni, 2022-ben ugyanis 4590 milliárd forint értékű közbeszerzést írtak ki. Ez 7894 darab közbeszerzési kiírást jelentett, ami néhány 100 darabos emelkedés a megelőző évhez képest. A növekedést kifejezetten pozitívnak tartják, hiszen ennek a hatalmas összegnek a jelentős része kis- és közepes vállalkozásokhoz került.
A tavalyi adatok szerint a kiírások 84,3 százalékát kkv-k nyerték, összegét tekintve pedig valamivel több mint a felét
– ismertette Kovács László a portálnak adott interjúban.
A Közbeszerzési Hatóság elnöke szerint a külföldiek részvételét nehéz pontosan megmondani a közbeszerzésekben, ugyanis nagyon sok cég úgy működik és szerződik, hogy létrehoz egy magyar székhelyű leányvállalatot, és azzal pályázik, így már belföldinek minősül.
A hatóság legutóbbi felmérése szerint 2020-ban az 50 legnagyobb építési beruházás 65 százalékát hazai, 35 százalékát pedig külföldi cégek nyerték. Ugyanezek az arányszámok Németország esetében 95:5, Ausztriában 98:2.
Kovács László az egyajánlatos közbeszerzésekről elmondta, a beruházások értéke szerint kell eldönteni, hogy a nemzeti vagy az uniós eljárásrend szerint kell-e lebonyolítani az eljárásokat.
A nemzeti eljárásrend szerint építési beruházás esetén 50 millió, áru- és szolgáltatásmegrendelés esetén 15 millió forint fölött kell közbeszerzést kiírni, az uniós eljárásrend szabályait pedig építési beruházás esetén mintegy 1,8 milliárd, áru- és szolgáltatásmegrendelés esetén pedig 80 millió forintnál nagyobb értékű beruházás esetén kell alkalmazni. Az eljárások 60-70 százalékára a nemzeti, 30-40 százalékára az uniós szabályok vonatkoznak.
Az Európai Bizottság statisztikája csak ez utóbbiakat veszi alapul, tehát valótlan az az állítás, hogy az összes eljárás körülbelül 40 százaléka egyajánlatos
– szögezte le Kovács László.
A Közbeszerzési Hatóság elnöke szerint nem igaz az a vád, hogy a magyar közbeszerzési rendszer átláthatatlan. Mint kiemelte, az Európai Bizottság saját adatai szerint Magyarországon 100 százalékos a közbeszerzési eljárások átláthatósága.
Az erre vonatkozó uniós indikátor, amely szerint azt számolják, hány olyan eljárás volt, ahol nem kapott megfelelő információt az érdeklődő állampolgár – a magyar adat nulla, azaz egyetlen olyan eljárás sem volt, ahol hiányos lett volna a közölt információ – hangsúlyozta.