Súlyos sebet ejtett Magyarország költségvetésén az orosz–ukrán háború, az elszálló energiaárak és a brüsszeli pénzek körüli vita. A Pénzügyminisztérium legfrissebb államháztartási jelentéséből kiderül, hogy az éves hiány 4753,4 milliárd forintra rúgott 2022-ben.
Az orosz–ukrán háborút és az arra válaszul adott brüsszeli szankciós politikát okolja a Pénzügyminisztérium a masszívra dagadt költségvetési hiányért. Az államháztartás központi alrendszerének decemberi pénzforgalmi hiánya 1287,0 milliárd forintot tett ki, így az éves hiány 4753,4 milliárd forint volt 2022-ben – ismertették az államháztartás központi alrendszerének 2022. évi előzetes főbb pénzügyi folyamatairól szóló tájékoztatóban.
A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 4611,5 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 263,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 405,8 milliárd forintos hiányt mutattak.
Korábban Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke úgy fogalmazott az Indexnek adott interjúban, hogy apokaliptikus hullámokon hánykolódik Magyarország, azaz hazánk sikere nagyban függ a rajtunk kívül álló eseményektől.
Sikerként könyvelték el, hogy a foglalkoztatottak száma 4,7 millió fölé emelkedett, a munkanélküliségi ráta pedig 4 százalék alatt maradt.
A rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar emberek továbbra is a legalacsonyabb energiaárakat fizetik egész Európában. Az ország biztonságát és energiaellátását megalapozó intézkedések következtében a költségvetés 4753,4 milliárd forintos hiánnyal zárt 2022 végén
– világítanak rá a tájékoztatóban.
A kormány kiemelt vállalása volt a tavalyi évben a nyugdíjak értékének megőrzése: többek között kifizette a teljes 13. havi nyugdíjat, valamint kiegészítő nyugdíjemelésekről és a nyugdíjprémium kifizetéséről is gondoskodott. Így 2022-ben nyugellátásokra 4791,5 milliárd forintot fordítottak.
Meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is: ezek mértéke 2203,2 milliárd forintban teljesült 2022-ben.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint a 2021-es és a 2022-es évhez hasonlóan idén is szükség lesz egy nyári és egy őszi nyugdíjkorrekcióra. A kormány továbbra is a legfontosabb feladatai között említi a nyugdíjasok védelmét.
A központi alrendszer bevételei szempontjából kiemelendő, hogy a 2022. évi 29 786,1 milliárd forint összegű bevételek az előző év azonos időszakához képest 4684,2 milliárd forinttal, 18,7 százalékkal magasabb összegben alakultak.
Kiemelik, hogy az előző évihez képest az adó- és járulékbevételek mellett ugyancsak meghaladták az egy évvel korábbi teljesítést – többek között – az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések, valamint az államháztartás alrendszereiből származó befizetések.
Társasági adó jogcímen 2022-ben 746,6 milliárd forint realizálódott, amely a megelőző év egyenlegét 188,6 milliárd forinttal haladta meg. A bázisévhez viszonyítva az eltérést a májusi elszámolásokhoz köthető, az előző évinél több mint 50 milliárd forinttal magasabb pénzforgalom és az előlegek előző évinél magasabb szintje, valamint egyedi és eltérő üzleti éves adózók elszámolásához köthető befizetések okozzák.
A pénzügyi szervezetek különadójából származó bevétel 2022-ben 327,0 milliárd forint volt, mely a megelőző év egyenlegét 265,5 milliárd forinttal haladta meg. Ennek oka a bevallási adatok alapján előírt magasabb előlegkötelezettségek, valamint a 2022. és 2023. évben ideiglenesen bevezetett extraprofitadó.
A kisadózók tételes adójából a költségvetésnek 2022-ben 186,1 milliárd forint bevétele keletkezett, mely 9,7 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ennek legfőbb oka a nyár végéig bővülő létszámú adózók körének az adónem szeptemberi átalakítását követő jelentős szűkülése.
A kisvállalati adóból származó bevétel az év végéig 145,5 milliárd forint volt, mely 34,3 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. Ennek oka az adóalanyok számának jelentős mértékű bővülése.
A jövedéki adóból származó bevétel a 2022. évben 1229,5 milliárd forintot tett ki, amely 13,9 milliárd forinttal alacsonyabb az egy évvel korábbi bevételnél. A belföldi, az import- és dohánytermékek utáni áfabevétel egyaránt növekedett.
A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele a 2022. évben 2786,0 milliárd forint volt, amely 102,6 milliárd forinttal alacsonyabb az egy évvel korábbi összegnél. A bázisidőszaktól való eltérést a bérek növekedése és a gyermeket nevelő szülők részére történő egyszeri adó-visszatérítés együttes hatásával magyarázza a Pénzügyminisztérium.
2022-ben az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya várhatóan a tervezetteknek megfelelően, a GDP 4,9 százalékán alakult, a különleges földgázkészlet-felhalmozást is számítva pedig a hiány 6,1 százalékon teljesülhetett. Az államadósságot a vártnál erőteljesebben csökkentették, a bruttó hazai termékhez viszonyított aránya 73,5 százalékra javult a 2021. évi 76,8 százalékról.
A Kormány 2023-ban is folytatja az egyensúlyi mutatók javítását; az idei évre tovább csökkenő államadóssággal és 3,9 százalékos hiánnyal számolunk
– ismertették a tájékoztatóban.
(Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter 2021. december 17-én. Fotó: Mónus Márton / MTI)