A cég budapesti sajtótájékoztatóján maga a vezérigazgató jelentette be, hogy a Ryanair egy újabb desztináció felé is repül hamarosan, ez pedig Belfast lesz. A 2023-as nyári menetrend alapján 56 célállomást repülnek Budapestről, köztük olyan helyekre sűrítik júniustól a járatokat, mint Korfu, Róma, Berlin vagy Koppenhága.
Mondhatnánk új év, új ember. Mintha kicserélték volna, Michael O’Leary egészen barátságos hangot ütött meg ezúttal a kormányzattal szemben. Emlékezetes, hogy tavaly szeptemberben nagyon kemény kirohanást intézett a kormány néhány tagja ellen a bejelentett extraprofitadó kapcsán.
Bejelentése szerint a nyári időszakban hetente 500 járat indul és érkezik majd Budapestre, ahová egy 800 millió dollár értékű beruházásnak megfelelően telepítenek nyolc gépet, amellyel mintegy 250 jól fizető munkahely is létrejön pilóták és utaskísérők számára.
A tájékoztatón a Ryanair-csoport vezérigazgatója, Michael O’Leary üdvözölte, hogy a kormány sem támogatja a főváros XVIII. kerületében tervezett helyi, utasokra kivetni tervezett „őrült” önkormányzati légiutas-adót.
Ez nagyon káros lenne a magyar főváros turizmusára is
– tette hozzá a cégvezető. Viszont kérdésre válaszolva elismerte, ha mégis bevezetik, a Ryanair beépíti a repülőjegyek árába.
Elhangzott az is, hogy a Ryanair Magyarország vezető légitársasága, mert évente négymillió utast szállítottak. A Wizz Air hazai piaci részesedése csak 29 százalék szemben a Ryanair 32 százalékával, míg a Ryanair esetében a heti járatszám 500 fölött van, addig ez a szám a Wizz Air esetében csak 458.
Vagyis a Ryanair a Wizz Airtől megszerzett piaci részesedés segítségével bővül.
Michael O’Leary elmondta, hogy a Budapestre tervezett nyolc gépből kettő már szigorú környezetvédelmi előírásoknak is megfelel. Negyven százalékkal csökkentették a zajártalmat, amit a gép korábban keltett, illetve 16 százalékkal kevesebb kerozint használnak, miközben négy százalékkal több utast képesek szállítani.
Kérdésre válaszolva elmondta: változott a kormány hozzáállása az extraprofitadó ügyében, tart még a bírósági eljárás, júniusig várható döntés. Nem akarják győzködni a kormányt, de mint említette, jogi képviselőiket beadványuk nyomán előző nap hallgatta meg az Alkotmánybíróság. Ha sikerül megváltoztatni a kormány hozzáállását, készek újabb célállomásokat indítani és további gépeket küldeni Budapestre a nyári időszakban.
A közelgő szezon legnagyobb bizonytalanságai között említette a folytatódó ukrajnai háborút, az esetlegesen visszatérő koronavírus-járványt, a globális inflációt és a recessziót.
Az Index kérdésére, hogy mikor veheti meg a Lufthansa a Wizz Airt, O’Leary azt mondta: körbe kell nézni az európai légitársaságok piacán. Az Alitaliát valószínűleg felvásárolja a Lufthansa, és a TAP-t (a portugál légitársaság) nagyon gyorsan felvásárolhatja az Iberia. Ebben az esetben két kisebb független társaság marad, az easyjet és a Wizz Air.
Az easyjet már most is súlyos pénzügyi gondokkal küzd, vélhetően a közeljövőben az Air France és/vagy a British Airways veheti meg. Bár a Lufthansának is voltak néhány éve súlyos pénzügyi problémai, amelyből állami mentőövvel lábalt ki, de ennek ellenére is képes lenne a következő két-három évben megvenni a Wizz Airt.
Kérdésre a vezérigazgató elismerte, hogy a Ryanair nem fogja felvásárolni a Wizz Airt, mert úgysem engedné az Európai Unió.
Egy kérdés alkalmával emlékeztették arra, hogy korábban éles szóváltásba keveredett a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, és ingyenjegyet ígért Gulyás Gergelynek, hogy látogasson el Írországba, és fedezze fel az ír pubkultúrát. Mint kiderült, elfelejtette elküldeni neki a retúrjegyet, de megteszi, „ha még hivatalában van a miniszter”, és tréfásan kérte is a jelen lévő újságírókat, erősítsék meg abban, hogy még Gulyás a Miniszterelnökséget vezető miniszter, mert ugye sosem lehet tudni, és hát potyára nem szívesen küldene ingyenjegyet senkinek.
(Borítókép: Michael O’Leary a Ryanair sajtótájékoztatóján 2023. január 24-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)