Az előző év decemberében a munkaerőpiacon az előző hónaphoz képest érdemi változás nem történt. A foglalkoztatottak száma továbbra is magas, kismértékben 4,7 millió fő feletti, ami meghaladja a koronavírus előtti szintet. A vállalkozásoknak meg kell gondolniuk a munkaerő elbocsátását.
A munkanélküliségi ráta minimális mértékben, 0,1 százalékponttal, 3,9 százalékra emelkedett, ami bár 0,6 százalékponttal magasabb a júniusi minimumnál, továbbra is alacsony munkanélküliséget jelent – hívja fel a figyelmet Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője.
A foglalkoztatási adatok tehát az energiaválság ellenére sem mutatnak jelentős romlást, amiben nagy szerepe van a munkaerő-hiányos környezetnek: a vállalkozásoknak meg kell gondolniuk a munkaerő elbocsátását, hiszen nem biztos, hogy találnak helyette másikat, illetve az állásukat elvesztők sok esetben el tudnak helyezkedni az üres álláshelyek valamelyikében.
A háromhavi mozgóátlagok alapján is látható a foglalkoztatás tetőzése: az éves alapú bővülés csupán mintegy 15 ezer fő volt. Ezen belül azonban az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 16 ezer fővel nőtt, míg a közfoglalkoztatottaké 14 ezer fővel csökkent. Éves alapon 13 ezer fővel növekedett a külföldön dolgozók, de hazánkban élők száma, ami azt jelenti, hogy a koronavírus elmúltával a külföldi munkavállalás ismét jelentős veszélyt jelent a hazai munkaerőpiac szempontjából, így a bérfelzárkóztatás folytatása kiemelten fontos feladat.
A szakértő szerint érdekesen alakult a foglalkoztatottak számának korosztály szerinti megoszlása is: a 15–24, illetve a 26–54 éves foglalkoztatottak száma mérséklődött, miközben az 55–64 éves munkavállalóké növekedett. Ebben a nyugdíjba vonulás későbbre tolódása játszhat jelentős szerepet, amihez a nyugdíjkorhatár tavaly befejeződött fokozatos emelése is hozzájárulhatott.
A következő időszakban a foglalkoztatásban nem számítanak érdemi változásra. A munkanélküliségi ráta kismértékű növekedése ugyan nem kizárható, de drasztikus emelkedésre nem számítanak, az csupán az energiaválság elhúzódása esetén következhetne be. A munkanélküliség decemberben ugyanis úgy maradt négy százalék alatt, hogy a gazdasági teljesítmény vélhetően sorozatban már a második negyedévben csökkent.
(Borítókép: Martiskó Gábor / Index)