Januárban tetőzhet az infláció, február és április között pedig megérezhetjük a fordulatot az élelmiszerpiacon – mondta György László, a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztos a 2023-as év gazdasági kilátásait bemutató konferencián. A Makronóm Intézet elemzői ismertették, hogyan alakult volna a gazdasági teljesítményünk az orosz–ukrán háború negatív hatásai nélkül.
A Makronóm Intézet patrióta és pragmatikus megközelítéssel gazdasági kutatásokat végző intézet, ami a kormányzati döntéshozást támogatja kimutatásokkal, elemzésekkel, gazdaságpolitikai monitorral. Több mint harminc elemző dolgozik a döntéstámogató anyagok létrehozásán, ami egyedülállónak számít – világít rá György László, a gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos.
György László cáfolja Surányi György korábbi kijelentését, mely szerint kizárólag a kormány lenne felelős a hazai száguldó inflációért.
A kormánybiztos szerint főleg külső tényezők felelősek a rekordmagas inflációért:
Az infláció januárban tetőzhet, február és április között pedig megérezhetjük a fordulatot az élelmiszerpiacon – emelte ki.
Felháborítónak nevezte, hogy ugyanaz a termék drágább Zalaegerszegen, mint Muraszombaton, azaz a cégek ugyanazt a terméket drágábban adják el Magyarországon, mint Szlovéniában vagy akár Németországban. Példának egy spagettitésztát hozott, amelynek kilója Németországban 380 forint, Magyarországon viszont 1038 forint, ami kis híján 300 százalékos különbség. Üdvözölte a Gazdasági Versenyhivatal lépését, amely a különböző ágazatok árazásait vizsgálja.
A háború és az arra válaszul adott szankciók 4,8 százalékkal fogják vissza a gazdaság teljesítményét, de a gazdaságpolitikai intézkedésekkel a növekedés így is 1-1,15 százalék körül alakulhat.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője a tavalyi évről elmondta, hogy az első fél évünk nagyon erős, második félév viszont gyengébbre sikerült, ahogy az orosz–ukrán háború gazdasági hatásai megérkeztek.
Az elemző szerint Magyarország a háború és a szankciók miatt 3674 milliárd forintot veszít, azaz a GDP volumene ezek nélkül ennyivel lenne magasabb. Rávilágított, hogy nagy árat fizetnek a magyarok a háború miatt, hiszen:
Az egész éves növekedést tekintve a Makronóm Intézet nem számít recesszióra.
A gazdasági növekedés az idei évre elérheti az 1 százalékot, sőt akár 1,5 százalékot is
– véli Regős Gábor, ugyanakkor rámutatott, hogy a bizonytalan külső környezet miatt nehéz pontos becsléseket mondani.
A Makronóm Intézet becslései szerint – amit az IW német gazdaságkutató intézet módszertana szerint készítettek – a kormány célzott támogatásai, többek között a mintegy 3000 milliárd forintnyi olcsó fejlesztési célú forrást biztosító gazdaságpolitikai intézkedései, úgymint az Energiaintenzív kkv-támogatási program, a Gyármentő Program, a megújult Széchenyi Kártya Program és Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a 2022-es növekedést a háborúval és szankciókkal sújtotthoz képest 0,5 százalékponttal, a 2023-ast pedig 1,5 százalékponttal javítják.
Az árváltozás hatásait kiszűrve, vagyis mindkét esetben az aktuálisan várt GDP-deflátorokkal számolva, így a háború és a szankciók nélkül 2023-ra 80 256 milliárd forint GDP adódott volna, míg háborúval és kormányzati segítség nélkül 76 582 milliárd forint lenne a GDP. A két várakozás eltérése az említett 3 674 milliárd forint, vagyis az idénre prognosztizált GDP 4,8 százaléka, ennyi tehát az az összeg a német módszertan szerint, amelytől a magyar gazdaság elesik a háború és a szankciós politika nyomán 2023-ban.
Regős Gábor ismertette, hogy a mezőgazdaság hozzáadott értéke sokat csappant, 40 százalékos csökkenés. Az ipar teljesítményétől ugyanakkor húzóerőt vár az elemző.
(Borítókép: György László 2022. november 10-én. Fotó: Mónus Márton / MTI)