Az Európai Bizottság azt a retorikát használja a szankciók indokaként, hogy olyan országtól nem vesz földgázt, amely gazdasági és politikai nyomásgyakorlásra használja fel, és háborút finanszíroz ebből a pénzből. A kérdés az, hogy kitől lesz jobb majd függeni: Szaúd-Arábiától? Katartól? – tette fel a kérdést Toldi Ottó, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének kutatásvezetője.
Toldi Ottó, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének kutatásvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában figyelmeztetett: még nincs vége a télnek, hiába volt eddig kegyes az időjárás hozzánk.
„Ott tartunk, hogy jó, hogy nem kemények ezek a telek, de később kezdődnek és tovább tartanak, március-április még majdhogynem a fűtési szezon része. Nincs nagyon hideg, de fűteni kell. Ez meglepetést okozhat, noha jól állnak az európai gáztárolók” – fogalmazott a kutatásvezető.
Kiemelte: a megújuló energia és az ellátásbiztonság is időjárásfüggő.
Toldi Ottó szerint a 2023–2024-es fűtési szezonra az eddigi kereskedési ügyletekből úgy tűnik, komoly hiány lesz gázból. Úgy véli, ennek tudható be, hogy több európai parlamenti képviselő is fel szeretné venni a kapcsolatot az oroszokkal, hogy újrakezdjék a szállításokat, hiszen szerintük se lehet orosz gáz nélkül megúszni a fűtési szezont. Toldi Ottó hozzátette: „ez nyílt beismerése annak, hogy a szankciós politikának mi a vége”.
Az Európai Bizottság azt a retorikát használja a szankciók indokaként, hogy olyan országtól nem vesz földgázt, amely gazdasági és politikai nyomásgyakorlásra használja fel, és háborút finanszíroz ebből a pénzből. A kérdés az, hogy kitől lesz jobb majd függeni: Szaúd-Arábiától? Katartól? Láthatjuk a korrupciós botrányokból az EP-ben, hogy már most próbálnak pozíciót szerezni kenőpénzzel az EP-ben vagy az Európai Bizottságban, mi lesz akkor, ha a gázcsapot is a kezükbe adjuk?
– fogalmazott az MCC Klímapolitikai Intézetének kutatásvezetője, aki emlékeztetett: nem nagyon fordult elő korábban, hogy az oroszok ne teljesítettek volna egy energiaszállítási szerződést.
A paksi atomerőművel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy Paks II. teljesítménye 4,5 milliárd köbméter gázt tudna kiváltani, ha elkészül, ez pedig valamivel kevesebb mint a fele a jelenlegi országos gázfogyasztásnak.
Úgy is lehet nézni, hogy 17 millió tonna szén-dioxidot nem bocsátunk ki a levegőbe. Ez Magyarország jelenlegi kibocsátásának negyede. És mindenképpen az ellátásbiztonság záloga, mert Paks hazainak számít, több évre való fűtőanyagot be tudunk raktározni, és ha minden kötél szakad, még Magyarországon is van urán. Ne asztmában haljon meg a magyar lakosság 10 százaléka
– szögezte le Toldi Ottó, aki hangsúlyozta, „ha a megújulókat is komolyan vesszük Magyarországon, nincs más megoldás, mint hogy pár új gáztüzelésű erőművet is építeni kell, éppen a megújulók kiegyensúlyozása miatt”. A kutatásvezető szerint egy következő atomerőműblokkra is szükség lesz az energiaigény miatt, akár tiszai helyszínen, de a Duna sincs kizárva, ráadásul meglátása szerint a tiszta szénnel is el lehet jutni a klímabarát megoldásokig.
(Borítókép: A Saudi Aramco SHaybah olajmezője Szaud-Arábiában 2018. október 2-án. Fotó: Simon Dawson / Bloomberg / Getty Images)