Mint írják, régóta létező probléma vár megoldásra, mivel özönlenek az uniós piacra a gyengébb minőségű harmadik országból származó mézkeverékek. Tapasztalataik szerint egyre nagyobb a fogyasztói igény a származási hely megjelölésére. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 30-i ülésén ezért húsz uniós tagállam agrárminisztere kérte az Európai Bizottságot a mézjelölési szabályok szigorítására. 

„Hiába beszélünk ugyanis a beporzók védelméről és írunk elő szabályokat ennek érdekében a mezőgazdasági termelés számára, ha az EU nem védi meg saját méztermékeit és méhészeit” – közölte a magyar delegációt vezető Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Brüsszelben.

Magyarország régóta indítványozza, hogy a gazdasági közösség területén pontos termékinformációk feltüntetése nélkül ne lehessen forgalmazni mézet, ugyanis a kétes eredetű keverékek rontják a mézek iránti bizalmat és veszélyeztetik az európai méhészeteket – derült ki az Agrárminisztérium közleményéből. 

„Meggyőződésünk, hogy hiába beszélünk Európában a beporzók védelméről és írunk elő szabályokat ennek érdekében a mezőgazdasági termelés számára, ha az Európai Unió a másik oldalon nem védi meg saját méztermékeit és méhészeit. Ha kétes eredetű és minőségű, harmadik országokból érkező, méznek nevezett termékek kiszorítják az európai mézet a piacokról, akkor azzal veszít a biodiverzitás, veszítenek a fogyasztók, és megfelelő jövedelem hiányában a méhcsaládokat fenntartó méhészek is befejezik tevékenységüket” – mondta Feldman Zsolt.