A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a havi nettó átlagkereset Magyarországon a 2010-es 132,6 ezer forintról 2022-re 339,5 ezer forintra emelkedett, és ez nominálisan 2,6-szoros növekedést jelent.

Ehhez képest most lehangoló adatok érkeztek arról, hogy Magyarország a kereset terén mennyire tud felzárkózni a többi uniós államhoz, az Eurostat adatai szerint – amelyet a Napi.hu ismertetett – csak kissé közeledtünk a fejlettebb tagállamok bérszintjéhez. Ezt példázza többek közt, hogy míg 2010-ben az osztrák keresetek 24,3 százalékát kereste meg egy magyar munkavállaló, azzal szemben 2021-ben még mindig csak a „sógorok” fizetésének 29,8 százalékát tehette zsebre (euróban számítva). Így az átlagkeresetek tekintetében – a növekedés dacára –

Az euróban való számításnál valamivel kedvezőbb a vásárlóerő-paritáson mért adat, amely azt mutatja meg, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve. E tekintetben az osztrákokhoz mérve 39,8 százalékról 51 százalékra javult az arány, A vásárlóerő-paritásos adatok szerint sem voltunk azonban sokkal előrébb, mindössze négy uniós tagállamot előzünk meg: Horvátországot, Lettországot, Bulgáriát és Szlovákiát.

A magyar növekedési ütem 60-63 százalék a különböző kereseti mutatókban, míg például Észtországban 69-96 százalékkal, Romániában 119-124 százalékkal, Bulgáriában 118-127 százalékkal, de Ausztriában is 27-31 százalékkal nőttek a nettó keresetek ez idő alatt.

Vagyis a „magyar modell” nem hozott érdemi javulást a munkavállalók jövedelmi helyzetében EU-s összehasonlításban – véli a GKI. 

(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)