Miközben hihetetlen sebességgel terjed az internetes vásárlás, egyre több jel mutat arra, hogy a vásárlókat már nemcsak a visszaélések, hanem a kereskedők manipulációi ellen is fel kell vértezni. Az Európai Bizottság és a tagállamok nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságai átfogó vizsgálata szerint az átvilágításba bevont 399, ruházati és elektronikai cikkeket áruló internetes áruház közel 40 százaléka manipulatív megoldásokkal próbálta vásárlásra bírni a fogyasztókat, kihasználta a fogyasztók sebezhetőséget, vagy becsapta őket.

Széles a manipulációk tárháza

• A vizsgált webshopok közül 42 weboldal hamis visszaszámlálót használt, amely gyors, mérlegelés nélküli vásárlásra ösztönözte az oldalra látogatókat. A felmérés ugyanakkor megállapította, hogy az érintett oldalakon az időzítő hamis, hiszen több helyen a lejárat után újraindul, vagy az adott termék/szolgáltatás a lejárat után is ugyanolyan feltételekkel érhető el.
• A vizsgálat 70 olyan webhelyet talált, ahol a vásárlás szempontjából érdemi információkat rejtettek el, vagy kevésbé tették láthatóvá a fogyasztók számára. A visszaélési megoldások skálája itt is széles: a vizsgálat ugyanúgy talált példát nagyon kis betűméret alkalmazására, nem kontrasztos színek használatára vagy az érdemi információknak a webhely kevésbé látható helyen történő elhelyezésére. Jellemzően a szállítási költségekre, a termékek összetételére vagy az olcsóbb vásárlási lehetőségre vonatkozó információk maradtak a háttérben. Emellett 23 weboldal rejtett el információkat azzal a céllal, hogy a fogyasztókat előfizetés megkötésére ösztönözze.
• A felmérésben érintett oldalak közül 54 weboldal irányította a fogyasztókat bizonyos választási lehetőségek felé az oldal látványterve vagy épp nyelvválasztása révén. Klasszikusan ilyen lehet a termékek megjelenítési sorrendjének manipulálása – például nem ár szerinti rendezése. Ennek révén sikerült a vevőket a drágább termék vásárlására vagy magasabb díjú szállítási lehetőség választására bírni.

Összességében 148 webshop alkalmazott legalább egy megtévesztő módszert (sötét megoldást/mintát) a fentiek közül. A vizsgálat az internetes áruházak 102 alkalmazását is átvizsgálta, amelyek közül 27 már a telepített programban is alkalmazta a megtévesztő megoldásokat.

A fogyasztóvédelmi hatóságok megállapítása szerint az ellenőrzött webhelyek legalább 37 százaléka potenciálisan sérti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet a három sötét megoldás valamelyikének használata miatt.

Akciónak álcázott áremelések a Black Friday alatt

A webshopok által alkalmazott visszaélések vizsgálata folyamatosan a bizottság célkeresztjében van. Legutóbb a 2022-es Black Friday kapcsán vizsgálódtak a fogyasztóvédelmi hatóságok. Akkor 176 weboldal 16 000 termékének árváltozását figyelték, azt, hogy az akciós hirdetményben szereplő előzetes ár valóban kisebb-e, mint az árleszállítást megelőző 30 napon belüli érték. A megfigyelt termékek nagyjából felét akciós áron kínálták a Black Friday alatt, ám a vizsgálat eredményei szerint az átvizsgált webhelyek 43 százalékánál valamilyen szabálysértés történt.

• Bevett gyakorlat volt, hogy a fekete péntek előtti napokban a termék árát megemelték, majd az akcióban a megemelt szinthez képest mutatták ki az árcsökkenést, amely így sokkal nagyobb volt, mintha a néhány héttel korábbi árhoz viszonyították volna az új értéket.
• Sok helyen találkoztak a fogyasztóvédők olyan megoldással, amikor a termék ára valójában emelkedett a Black Friday alatt a korábbi napok árához képest, ám a kereskedő az akciós ár feltüntetésekor lényegesen magasabb árat adott meg eredeti árként, amihez képest az egyébként emelt ár is komoly diszkontot tartalmazott.

Keményebb fellépést ígérnek

Didier Reynders igazságügyi biztos szerint az EU már rendelkezik olyan kötelező erejű eszközökkel, amelyek megoldást jelenthetnek az ilyen problémák kezelésére, épp ezért hatékonyabb érdekérvényesítésre szólította fel a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságokat. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a bizottság is felülvizsgálja az összes fogyasztóvédelmi jogszabályt annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek a digitális kornak, beleértve annak felmérését, hogy a védekezés eszközei megfelelők-e arra, hogy valóban megvédjék a fogyasztókat a webshopok által alkalmazott manipulatív megoldásoktól. Ennek kapcsán a bizottság február 20-ig vár visszajelzéseket.

Az új digitális szolgáltatásokról szóló törvény tiltja a sötét minták alkalmazását az online platformokon. A szabályozás ki fogja egészíteni a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv, illetve az általános adatvédelmi rendelet szabályait. A cél az, hogy becsukódjanak a kiskapuk a zavarosban halászó webshopok előtt, és ne maradjon szabályozási hézag a felhasználók manipulálására.

(Borítókép: Carol Smiljan / NurPhoto / Getty Images)