Egyre több jel mutat abba az irányba, hogy nagyobb lesz az idei infláció a minimálbér és a garantált bérminimum növekedésének mértékénél, ami a legkisebb bérből élők életszínvonalának csökkenéséhez vezethet. A szakszervezetek az év második felében hívhatják tárgyalóasztalhoz a kormány képviselőit. Könnyű dolguk azonban nem lesz, hiszen az érdekképviseletek abban egyetértenek: az államtól idén nem várható segítség további béremelésekhez.
Amennyiben beigazolódnak az elmúlt hónapok egyre nagyobb inflációt jósoló előrejelzései, egyre valószínűbb, hogy a minimálbér 16, illetve a bérminimum 14 százalékos emelése nem lesz elegendő az életszínvonal megtartásához. Ezzel párhuzamosan az elkövetkező hónapokban minden bizonnyal csökkenni fog a legkisebb bérek reálértéke.
Ennek ellensúlyozására a szakszervezetek az év második felében ülnének tárgyalóasztalhoz a kormány képviselőivel, de csak abban az esetben, ha az infláció, az addig beérkező adatok alapján, 2 százalékponttal meghaladja a béremelkedést – mondták a munkáltatói és a munkavállalói szervezetek a portfolio.hu megkeresésére.
„Amikor tavaly megállapodtak a minimálbér 16 százalékos és a bérminimum 14 százalékos emeléséről, még reális volt a 14-16 százalékos éves infláció feltételezése. Később azonban ismertté vált az év eleji 20 százalékos mérték az év első hónapjaira vonatkozóan” – mondta Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke.
Ha a félévi adatok után is jelentős az eltérés a béremelés mértéke és az infláció között, akkor ülhetünk újra tárgyalóasztalhoz
– tette hozzá, kiemelve: az infláció mértékének ekkorra legalább 2 százalékponttal magasabbnak kell lennie a vártnál, hogy újra egyeztethessenek a munkáltatók a munkavállalói érdekképviseletekkel.
„Már tavaly év végén láttuk, hogy az előre jelzettnél magasabb lehet majd a 2023-as infláció, ezért szerettünk volna egy nagyobb mértékű fizetésemelést, de végül belementünk a bérmegállapodásba, mert felelősségünk volt a megegyezés megszületésében, hogy már év elejétől legyen fizetésemelkedés” – mondta Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, emlékeztetve, hogy ők eleve magasabb, 20 százalékot meghaladó fizetésemelést szerettek volna elérni.
„Hacsak korábban nem üt be egy még nagyobb krízis, akkor július az a hónap, amikor tárgyalóasztalhoz ülhetünk, persze csak akkor, ha nem lesz recesszió, mert akkor hiába magasabb az áremelkedések üteme, nem túl valószínű, hogy a cégeknek lesz pénzük további béremelésre” – tette hozzá.
Tavaly az éves átlagos infláció 14,5 százalékon alakult, az átlagbérek emelkedése követte, a minimális bértételek emelkedése pedig meghaladta ezt a szintet – mondta Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.
„A bérmegállapodás értelmében, ha a várakozások szerint az infláció a fél év végéhez közeledve meghaladja a 18 százalékos éves mértéket, akkor tárgyalóasztalhoz ülünk” – tette hozzá, megemlítve, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultáció Fóruma a bértárgyalásoktól függetlenül is egyeztet a munka világát érintő legfontosabb kérdésekben, és arra számít, hogy az idei év első fél évében is lesznek ilyen megbeszélések.
A szakszervezetek megjegyezték, hogy a minimális béreknél figyelembe kell venni a vállalkozások teherbíró képességét, hiszen a legkevésbé versenyképes területen működő cégek számára komoly gondot okozhat a megemelt fizetések kigazdálkodása, ami akár a fennmaradásukat is veszélyeztetheti.
Ha ezeket a cégeket ellehetetlenítjük, sok esetben munka nélkül maradnak az ott dolgozók, és akkor nem az a kérdés, hogy miért nem emelkedett a bér még néhány százalékot, hanem az, hogy miből élnek meg az érintettek a munkalehetőség elvesztésével
– vázolta Perlusz László.
A szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek is egyetértettek, hogy az államtól idén nem várható segítség a további béremelésekhez. Ezt egyébként Orbán Viktor is jelezte tavaly novemberben egy konferencián, amikor arról beszélt: egyesek szeretnék, hogy az állam csökkentse a dolgozók által fizetendő járulékokat.
Nem tudjuk csökkenteni a tb-járulékot, mert a falnál vagyunk már, nincs hová hátrálni. Nem tud kigazdálkodni a magyar költségvetés járulékcsökkentést
– mondta akkor a miniszterelnök. Az állam mindössze annyit vállalt 2023-ra, hogy nem csökkenti, de legalább nem is növeli a béreket és járulékokat terhelő adókat.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)