Öles léptekkel halad a globális piacvezető pozíció felé egy magyar startup, a szabadulószobák építésével és üzemeltetésével foglalkozó PanIQ Room. A cégcsoport fő piacának az Egyesült Államok számít, de a franchise rendszerben terjeszkedő lánc gyakorlatilag már minden kontinensen megvetette a lábát. Az alapítókat, Gábossy Ákost és Horváth Patrikot a kezdetekről, a kihívásokról és a hungarikummá váló szabadulószobák jövőjéről is faggattuk.
A szabadulószobák az elmúlt időszak legjelentősebb (helyhez kötött vagy „out-of-home” típusú) szórakoztatóipari innovációjának számítanak. Az alapvetően félhobbi vállalkozásokból kinőtte magát egy professzionalizálódó iparág, amely játékosok millióit képes évente megmozgatni. Bár a rapid fejlődés egészen félelmetes, a lényeg semmit sem változott: egy kis csapatnyi játékos kreatív és interaktív feladatok megoldásának sorozatával válik egy nem mindennapi kaland részesévé.
A PanIQ két társalapítója, Gábossy Ákos és Horváth Patrik közgazdasági és jogi diplomával a zsebében döntött úgy, hogy közös
után nemzetközi terepen is kipróbálja magát. Bár a szabadulószobák gyökere feltehetően Ázsiáig vezethető vissza, a tevékenység fővárosának egyértelműen Budapestet tekintik. Tulajdonképpen a romkocsmák térhódításával egy időben itt nyitott a legkorábban a legtöbb szabadulószoba, ráadásul a magyar szobák többségének beazonosítható stílusa van, sokan innen vitték tovább az ötletet külföldre. Mai napig is rengeteg turista úgy érkezik Budapestre, hogy a nagyszerű éttermeink, az Andrássy út, a Széchényi fürdő és a Gozsdu udvar mellett egy szabadulószobát is kötelező kipróbálni.
Ákosnak középiskolai tanulmányai okán szoros kötődése volt az Egyesült Államokhoz, – egy rövid piackutatást követően – többek között innen jött, hogy Los Angelesben nyíljon meg az első PanIQ Room. „Elsőre még a mi anyagi szintünkön is megugorható beruházásnak tűnt, hogy Hollywoodban építsük fel az első szabadulószobánkat. Kizárólag minőségi játékokban és díszletekben gondolkodtunk. Hittünk abban, hogy ez egy olyan erős koncepció, egy olyan hungarikum, amely nemzetközileg is releváns üzletté válhat” – meséli Gábossy Ákos. Olyan kikapcsolódást szerettek volna nyújtani, amelyben az emberek kiszakadhatnak a virtuális világból, és valóságos környezetben próbálhatnak ki intellektuális játékokat.
Mi nyitottuk az egyik első szabadulószobát az Egyesült Államokban 2014-ben. Eleinte senki sem értette, miért akarunk embereket pénzért bezárni egy szobába, aztán kis várakozást követően felkerültünk a Groupon e-kereskedelmi rendszerbe, és a tudatosan olcsó kuponok vásárlásával elkezdtek rákapni az emberek a szolgáltatásunkra. A tesómmal éppen a Szigeten buliztunk, amikor is óránként százasával kezdték el venni a jegyeinket, gyakorlatilag egy csapásra felpörgött az amúgy nagyon korlátolt kapacitással rendelkező, kis hollywoodi egységünk
– folytatta Ákos.
A PanIQ-nak világszerte 20 szabadulószobás egysége működik, nyolc városban most is zajlik építkezés, a többségük remélhetőleg 2023-ban meg is nyitja kapuit.
Horváth Patrik kifejtette, jelen vannak
A fő „vadászterület” azonban az Egyesült Államok marad, mert ahogy Gábossy Ákos fogalmaz, „ha itt befutsz, bárhol be tudsz futni”.
A magyar startupnak szinte az összes amerikai nagyvárosban van már szabadulószobája. A legjelentősebb talán a Las Vegas-i, hiszen a főutcán, a Venetian Hotelben található az egység, hatféle tematikával és egy bárral. Ez volt az eddigi legdrágább beruházásuk.
„A vegasi díszletek már olyan minőségűek, mintha egy komolyabb filmben lenne az ember. Igyekeztünk minden korosztály és vendégtípus igényeit kiszolgálni, így van az egységben többek között időutazás, kaszinórablás, illetve varázslós szoba is. Mindenképpen izgalmas lenne pár szobát ezek közül hazahozni Budapestre, megmutatni a magyaroknak” – taglalja Horváth Patrik.
A most épülő Los Angeles-i egység sem lesz semmi, West Hollywood szívében, prémium helyen 700 négyzetméteres, kétszintes önálló komplexum készül, az ígéret szerint ez lesz az eddigi legszínvonalasabb üzletük.
„Nagy fába vágtuk a fejszénket, hiszen ez nem egy tech startup, ahol egy budapesti bérelt irodában ülünk a gép előtt, és gyakorlatilag kizárólag humánerőforrás-befektetéssel fejlesztünk egy jó eséllyel óriási értékű appot. Ebben az üzletágban ki kell menni a terepre, rengeteg külső tényezőtől és szereplőtől függünk, ráadásul hatalmas összegeket kell egy-egy versenyképes üzlet megvalósítására elkölteni, anélkül hogy sejtenénk annak a kimenetelét. A hiedelmekkel ellentétben az Egyesült Államok nem kifejezetten vállalkozóbarát ország, minden folyamat rendkívül túlbürokratizált és kiszámíthatatlan, az engedélyező hatóság, a bérbeadók, de még a bevándorlási hivatal is képes egy-egy beruházás folyamatát megakasztani” – sorolja Gábossy Ákos, aki mai napig is a testvérével, Strausz Patrikkal közösen találja ki a játékmenetek többségét.
Bár Budapest hemzseg az okosabbnál okosabb szabadulószobáktól, mégsem egyszerű olyan játéktervezőt találni, aki képes dramaturgiailag is felépíteni egy szobát, ráadásul figyelembe veszi, hogy milyen kihívás 10 ezer kilométerről, távvezérlésben, a szigorú építési és biztonsági szabályok szerint szobákat telepíteni.
„Már a harmadik, negyedik generációs szobáknál tartunk, a sima lakatos, kulcsos kihívások a színvonalasabb egységekben rég a múltba vesztek. A jövő egyértelműen a történetmesélés irányába mutat, azaz a csavaros puzzle-ok háttérbe fognak szorulni, a játékosok pedig egy klasszikus szabadulószoba helyett sokkal inkább egy interaktív filmben érezhetik majd magukat.”
Patrik közbeszól: azért vannak megdöbbentő kivételek.
Voltunk az USA-ban olyan irodaházban, ahol napközben egy könyvelőcég működik. A munkaidő végén az emberek hazamennek, és a helyiség szabadulószobává változik. A berendezésen semmit sem változtattak, lógott pár lakat a falon, néhány kulcsot elrejtettek, és nagyjából ennyi. Nem hittük el.
A tapasztalat megerősítette őket abban, hogy a kevesebb néha több, magyarul néhány központi elhelyezkedésű, magasabb színvonalú egységgel hosszú távon többet nyernek, mint mondjuk külvárosokban elszórt, sok-sok kis és olcsó szobával.
A PanIQ Room szobáinak látványtervét Biczó Levente és Takács Lilla készítik. A szombathelyi házaspár színházi díszlettervezési, illetve ipari formatervezői múltja egyértelműen érződik a megvalósult projektekben. A játékok és díszletelemek gyártása egészen különleges folyamat, hiszen minden teljesen egyedi, gyakorlatilag prototípusgyártás nélkül készül el minden. Stratégiai okokból a PanIQ két éve bevásárolta magát a világ legnagyobb szabadulószoba-gyártásszervező cégébe.
Az orosz gyökerű Indestroom évi 150-200 szabaduló szobát gyárt le, legnagyobb vevője pedig már régóta a PanIQ volt. A tavaly februárban kitört orosz-ukrán háború ugyanakkor minden beszerzési útvonalat elvágott Oroszország felé, ami nagy kihívást jelentett.
Részben erre válaszként Gábossyék az Indestroommal közösen elkezdtek kialakítani Turán egy magyar gyártóEGYSÉGET, a cél AZ, hogy a most még csak 20 fős üzem lassan a cégcsoport fő termelési bázisaként szolgáljon.
A szomszédban zajló háborúnál ugyanakkor még nagyobb üzleti kihívást jelentett a PanIQ számára a koronavírus-járvány. Bár Patrik és Ákos harcedzett válságmenedzserek, az üzletek jelentős részének közel egy évig történő bezárását külső segítség nélkül nem tudták volna átvészelni. „Míg másoknak a home office-ban dolgozó állomány mentális fásultsága volt a legnagyobb problémája, addig nekünk az árbevételünk 100 százalékának elvesztése mellett kellett egy 100 fős stábot életben tartani, tízmilliós bérleti díjakat kigazdálkodni és átütemezni, valamint folyamatban lévő beruházásokat távmenedzselni. A hab a tortán az volt ugyanis, hogy a beutazási tilalom miatt konkrétan az országot sem tudtuk elhagyni.”
Miközben a pandémia a szabadulószobás vállalkozások 10-20 százalékát instant kivégezte, a magyar startupnak végül csupán két-három olyan egységet kellett elengednie, amelyek a járvány előtt sem mentek igazán jól, a bérleti szerződés pedig a végéhez közeledett. Az amerikai kormányzat által kínált úgynevezett PPP-mentőcsomag a PanIQ problémáit is némileg enyhítette, de ha nincs mögöttük a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő, akkor nagyobb lett volna a baj. „A Hiventures két körben fektetett a PanIQ központi franchisor cégébe, először 2018-ban, majd közvetlenül a Covid után. A szakmai kapcsolat kiváló, a terv az volt, hogy saját üzletek nyitásával kihasználjuk a járvány okozta piaci helyzetet” – ecseteli Ákos.
A folyamatot kissé nehezíti a második befektetési időpillanathoz képest 20-40 százalékkal erősebb dollár, illetve a globális szinten magas inflációs ráta, a csapatnak gyakorlatilag kevesebb pénzből kell a folyamatban lévő beruházásokat megvalósítania.
A PanIQ minden akadály ellenére lépésről lépésre halad előre, Gábossy Ákos elmondása alapján a márka indulása óta az a célja, hogy piacvezetővé váljon. „Jelenleg a világ nyolc különböző városában, több mint kétmilliárd forint összértékben zajlik egy hozzánk köthető építkezés, amely projektek egyidejű menedzselése rendkívül stresszes feladat. Ha valaki újított már fel akárcsak egy kis lakást, tudja, miről beszélek. A PanIQ sajátossága egyébként, hogy mi franchisorként gyakorlatilag a franchisee-k helyett vállaljuk a projektek szervezését, azaz minden felelősség ránk hárul, amiből sokszor nehéz jól kijönni. Mindent be kell vállaljunk, hogy folyamatos legyen a növekedés.”
A PanIQ egy karnyújtásnyira van a piacvezető pozíciótól. Nagyjából évi 300 ezer vendégük van, a teljes rendszerszintű árbevétel pedig meghaladja a 3 milliárd forintot, az újonnan nyíló üzleteknek köszönhetően ezek a számok jövőre pedig legalább 50 százalékkal fognak emelkedni.
A cégcsoport számára nagy előny, hogy saját gyártókapacitással rendelkezik, az újonnan épült egységek pedig igazi presztízslokációk, óriási márkaértékkel bírnak. Ez a franchise-ok eladásánál duplán számít. „Kilátásban van egy akvizíció is, ami ha összejön, akkor egy csapásra mi leszünk a legnagyobb szabadulószobás cég a világon. Ahhoz képest, hogy honnan jövünk és mennyi pénzből indultunk, szerintem egész szép pozíciót értünk el egy roppant kompetitív piacon.”
A klasszikus bögrés-pólós merchandise vonal helyett a cég tavaly piacra dobott egy sikeres partijátékot, amelyből egész sokat sikerült eladni már az Egyesült Államokban, illetve Magyarországon is. Ezen felbuzdulva már úton van egy újabb társasjáték, ami még szorosabban köthető a PanIQ-hez. „A szabadulószobás társasok nagyot mentek az elmúlt években, de eléggé egy kaptafára készültek, mi semmiképpen nem akartunk egy sablonos verzióval előrukkolni”. A készülő társasjáték neve Unbox me!, vagyis Csomagolj ki!, különlegessége pedig, hogy minden szempontból egyszeri élmény, nincs klasszikus játékszabálya, a látszólag össze nem illő feladatok megoldása pedig egy teljesen váratlan irányba viszi el az élményt.
A mesterséges intelligencia térhódítása manapság Patrikot és Ákost is intenzíven foglalkoztatja, gyakorlatilag a PanIQ működése során napi szinten előkerül a téma, marketing és grafikai területeken sok applikációt használnak.
„Bár az AI-forradalom gyökerestül alakíthatja át a társadalom és a gazdaság legtöbb területét, most először érzem, hogy egy fontos technológiai hullám igazán a PanIQ-nek kedvez. Hosszú távon nőni fog az emberek szabadideje és szabadon elkölthető jövedelme, felértékelődik az olyan offline élmények szerepe, amelyek képesek egyszerre szórakoztatni és edukálni. A PanIQ egy hihetetlen kalandos és kihívásokkal teli utazáson van túl, de úgy érezzük, hogy a java még hátravan" – bocsátották előre az alapítók.
(Borítókép: Horváth Patrik és Gábossy Ákos. Fotó: Németh Kata / Index)