A közműszolgáltatási díjak fizetésében stabilan tartja vezető szerepét a sárga csekk, bár a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a kibocsátott csekkek csaknem 40 százalékát végül elektronikusan fizetjük. Az újonnan kötött biztosítási szerződésekben ugyanakkor már a banki utalás a leggyakoribb fizetési mód.
Érdemi elmozdulást hozott a pandémia a számlafizetéseknél, ugyanis számottevően csökken a készpénzes és a sárga (fehér) csekkes fizetés aránya. Ugyanakkor szektoronként jelentős különbségek tapasztalhatók a számlafizetési szokásokban – állapította meg fizetési rendszer jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A fejlődés a jegybank szerint főként a technológiai szempontból érettebb telekommunikációs szolgáltatók oldalán mutat dinamikus képet, ahol az internetes ügyfélszolgálaton, illetve a szolgáltatói mobilalkalmazáson keresztül, egyszerűen és kényelmesen lehet bankkártyával fizetni – ott a számlák csaknem 40 százalékát online kártyás fizetéssel intézik.
A klasszikus közműszolgáltatások esetében azonban továbbra is a postai csekken történő számlafizetés a meghatárOZÓ.
Ebben a körben is kimagaslik a hulladékgazdálkodás, ahol a csekkes fizetési forgalom aránya 80 százalékos. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a kibocsátott sárga csekkek kifizetésének 37 százaléka is már valamilyen elektronikus fizetési móddal történik, ebben egyetlen év alatt három százalékpontos növekedést mért az MNB.
Az Index körkérdést intézett az elektronikus fizetéseket először érdemben preferáló, a díjak esetében nemegyszer 5-10 százalékos kedvezményt kínáló biztosítókhoz, hogy képet kapjunk arról, ők miként látják az átalakulást.
A válaszadó társaságok adatai szerint tavaly a biztosítási díjak harmadát csekken fizették az érintettek, ám közel ugyanilyen magas, 30 százalékos arányt tudtak elérni a banki utalások is
– ami kirívóan magasnak számít a számlafizetések tekintetében – az MNB (2021-es adatokon alapuló) összevetése szerint más területeken a szolgáltatói díjak 12-16 százalékát fizették csak átutalással az ügyfelek.
A többi szektorhoz képest kirívóan magas, 26 százalékos a válaszadó biztosítók szerint a díjak csoportos beszedéssel (csob) történő fizetésének aránya, igaz, az elmúlt években a legtöbb biztosítónál visszaszorulóban van ez a megoldás is. Ennek fő oka, hogy a csoportos beszedést nem szeretik a magyarok, hiszen nem tudják ők maguk eldönteni, mikor vonja le a szolgáltató a számlájukról az esedékes díjat – sokan ezért tartanak ki a sárga (fehér) csekkek mellett, hiszen így a saját kezükben marad az irányítás. Mind a csob, mind a sárga csekk jövőjét alapvetően befolyásolhatja majd az, hogy 2024. február 1-jétől valamennyi pénzforgalmi szolgáltató köteles lesz elfogadni az azonnali fizetési rendszerhez (afr) tartozó szolgáltatást, a fizetési kérelmet.
A fizetési kérelem egyesíti a banki utalás és a sárga csekk előnyeit: az internetes vagy mobilbanki alkalmazásunkba a szolgáltatótól érkező fizetési kérelmet előre meghatározott időn belül, de maximum 60 napon belül kell elfogadnunk, azaz mi döntjük majd el, mikor fizetjük ki.
Ugyanakkor a kérelem elfogadásával a fizetés azonnal megtörténik, nem kell a postára menni, sem a kártyaadatainkat bepötyögni az online felületeken.
A kormány azzal teremtett kedvezőbb lehetőséget a fizetési kérelem áttöréséhez, hogy a kezdeményezett átutalások esetében eltörölte a tranzakciós illetéket, illetve a fizetési kérelemre indult átutalások esetében a díjat a kérelmet kibocsátó szolgáltató fizetheti. Ez azért jelentős lépés, mert mind a csoportos beszedés, mind a sima átutalás esetén annak díja minket terhelt, miközben a sárga csekkről azt hihettük, hogy ingyenes, hiszen nem kértek érte pénzt tőlünk a postán. (A valóságban ugyanakkor a sárga csekk árát a szolgáltatás díjában fizetjük.)
Miközben a banki átutalással történő fizetés tekintetében viszonylag egységes az Index számára válaszoló biztosítóknál a fizetési arány – ügyfeleik 26-39 százaléka fizet utalással, a legnagyobb arányban az Union Biztosítónál használják az ügyfelek ezt a fizetési módot –, addig a többi fizetési lehetőségnél jóval komolyabb az eltérés.
Míg például a csak életbiztosításokat értékesítő NN Biztosítónál a díjak felét csoportos beszedéssel egyenlítik ki az ügyfelek, a K&H Biztosítónál mindössze 7 százalék a csob aránya.
A digitális korban meglepő lehet, hogy a banki oldalon ügyfélkiszolgálásban már a mesterséges intelligenciát is szolgálatba állító K&H-nál a biztosítói ügyfelek 54 százaléka még mindig csekken fizet, miközben az NN Biztosítónál 20, de az Aegonnál is mindössze 25 százalék a csekkes fizetés aránya. Tegyük hozzá, a K&H-nál a kiküldött csekkek döntő részét nem a postán, hanem egyéb, a csekket átutalássá alakító módon vagy pl. a Díjneten keresztül, bankkártyával fizetik. Az online felületeken bankkártyával díjait rendező ügyfelek aránya az Allianznál a legmagasabb, ott a díjak ötöde fut be ilyen módon. Az ellenpélda az NN a maga 2 százalékos arányával.
| Díjfizetési módok az egyes biztosítóknál (százalék) | ||||
| Banki átutalás | csob | csekk | bankkártya | |
| Aegon | 31 | 31 | 25 | 13 |
| Allianz | 30 | 20 | 30 | 20 |
| Union | 39 | 14 | 44 | 3 |
| NN | 25 | 50 | 20 | 2 |
| Uniqua | 29 | 33 | 26 | 12 |
| K&H | 26 | 7 | 54 | 12 |
Forrás: biztosítói adatközlés
Az elektronikus fizetés irányába történő elmozdulást ugyanakkor a biztosítói adatok is jól szemléltetik. Három év alatt a hagyományos csekkes díjfizetés 65 százalékról csökkent 54 százalékra a K&H-nál, 32-ről 25 százalék alá az Aegon Biztosítónál, de hasonló térvesztésről számolta be az Uniqa és az Allianz Biztosítónál is. Az átutalásokban 20-ról 25 százalékra futott fel a díjfizetés aránya az NN Biztosítónál, 21-ről 26 százalékra ugrott a részarány a K&H-nál, míg az Aegonnál 6 százalékpontos volt a fizetési mód térnyerése, 25-ről jutott el 31 százalékra a biztosító.
Az Aegonnál a bankkártyás fizetések 8 százalékról jutottak 13 százalékra, miközben a K&H Biztosítónál 5 százalék alóli mértékről futott fel 12 százalék fölé a bankkártyás fizetés részaránya.
A bankkártyás fizetés részaránya a legnagyobb mértékben az Union Biztosítónál nőtt, ahol megtízszereződött a díjat bankkártyával fizetők aránya. Ezzel kapcsolatban a biztosító azon jelzése fontosnak mondható, hogy a szerződéskötéskor átutalásos fizetést választók jelentős része a későbbiekben bankkártyával fizeti ki a díját.
Eközben lényegében eltűnt a készpénz használata, miközben a díjak 2,5 százalékát 2019-ben még így fizették a K&H-nál, ma már a díjaknak csak 0,3 százaléka érkezik így, és az NN-nél is 1 százalék alatti mértékre csökkent a készpénzes fizetés aránya.
(Borítókép: Faludi Imre / MTI)