A hideg éjszakák most még nem veszélyeztetik a gyümölcsösöket. Van elég víz a talaj felső rétegeiben, de a helyzet még nem ideális.
Ahogy a népdal tartja, télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van. A népdalszerzők anno nagyon optimisták voltak (még ha a dalok felütéséből ez nem is mindig tűnik így), hitték, amit megfigyeltek, öröklétig marad az úgy.
Az utódok ezt egy kicsit másként látják, és úgy érzik, télen nagyon meleg nincs, tavasszal pedig már nagyon meleg van, az eső meg azért annyira nem akar jönni, mint amennyire azt az előbb idézett dal negyedik sora sejteti.
Most egy kis reménykedés azért akad, mert az előző hetek tetemesnek mondható csapadékmennyisége után megérkezett a hideg. A szántóföldi termelésben érdekelt gazdáknak ez egy kicsit jó hír, mert bár vastag hótakaró nincs a vetéseken, de legalább megérkeztek a fagyos éjszakák: annyira nem hidegek, és nappal sem emelkedik jelentősen fagypont fölé a hőmérséklet.
Ez megtizedeli a talajban telelő kártevőket és a szunnyadó magvakat. Arról, hogy a gyümölcstermelőknek a korábbi enyhe idő után most megérkezett fagy miatt van-e aggódnivalójuk, Csizmadia György agrárközgazdászt, kertészmérnököt kérdeztük.
Szerencsére nincs még baj, a gyümölcsfák nagy része még kényszernyugalmi állapotban van
– mondta az Indexnek Csizmadia György. Azt is hozzátette, a korai mandula és a kajszibarack helyenként már piros bimbós, pattanó rügyes állapotban is lehet. Ezekre a fagy veszélyes lehet, de ezeket a gyümölcsöket általában nem fagyveszélyes helyekre, hanem dombokra telepítik.
Az is sokat segített az enyhe időszakban, hogy ugyan nem voltak kemény fagyok, de hosszú napsütéses időszakok sem, mert az égen sok volt a felhő. Ez amiatt fontos, mert ha a barna rügyet hosszú távon éri a napsütés, akkor hiába csak hat fok a külső hőmérséklet, a rügyön akár 20 fok is lehet. Az is jó jel, hogy ezen a télen az elmúlt egy-két évhez képest sokkal hidegebb a talaj, ami kedvez a kényszernyugalmi állapotnak, és irtja a talajban áttelelő növényi kártevőket is.
Felvetettük, a mogyoró is a korán virágzó csonthéjasok közé tartozik, nem félő-e, hogy abban nagy tarolást rendez a fagy.
A mogyoró nagyon érdekes növény
– válaszolta Csizmadia György. Olyan kint is vagyok, bent is vagyok taktikát választ a túlélésre. A stratégia nagyon egyszerű, februárban kivirágzik, majd ezt követően nemsokára vissza is húzódik, mint aki meggondolta magát, és párat alszik még a végső ébredésre. A mogyoró tehát igazi túlélő, fagy legyen a lábán, amelyik igazi fogást talál rajta.
A napokban sok szó esett arról, hogy idén csökkenhet az aszály veszélye, hiszen az előző év hasonló időszakához képest nagyon sok eső hullott az égből az elmúlt hetekben.
Csizmadia György szerint ez rövid távon mindenképpen jó hír, hiszen a talaj felső rétegei már nagyrészt telítettek, így a tavaszi vetés talál majd magának megfelelő mennyiségű vizet.
Ez azonban idővel lassan leszivárog azokba a mélyebb rétegekre, amelyek még most is szárazak. A szakember szerint jelenleg összességében még legalább 100-150 milliméternyi lassú, áztató esőre lenne szüksége ahhoz a talajnak, hogy megfelelő nyári tartalék képződjön.
Egy évvel ezelőtt ilyenkor a földeken a homokot fújta a szél, ehhez képest most sokkal jobb a helyzet
– mondta Csizmadia György.
(Borítókép: Virágzik a nyírfafélékhez tartozó lombcserje, a mogyoró 2011. február 28-án. Fotó: Kálmándy Ferenc / MTI)