A minimálbér reálértéke még 2022-ben is nőtt, hiszen tavaly 14,5 százalékot ért el az infláció, miközben a minimálbér-emelés mértéke 19,5 százalék volt. Ezzel szemben Németországban 4,1 százalékkal csökkenhettek a reálbérek – nyilatkozta az Indexnek Czomba Sándor. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár egy héttéranyagot is bemutatott azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt évek alatt hogyan alakult a minimálbér Magyarországon.
Ahogy arról az Index is beszámolt, szerdán közzétették az Eurostat legfrissebb, a tagállami minimálbérekre vonatkozó statisztikai adatait. E szerint újabb mélypontot ért el a magyar minimálbér értéke az Európai Unión belül. Az adatok alapján idén év elején a magyar minimálbér átszámítva 578,74 euró volt, ami a tagállamok sorában a második legalacsonyabb. Egyedül Bulgáriában dolgoznak a magyar összegnél kevesebbért az ilyen formában foglalkoztatott dolgozók, ott 398,81 eurót keresnek. Több portál is felhívta arra figyelmet, hogy egy évvel ezelőtt még három ország is Magyarország mögött volt az unióban: Románia, Lettország és Bulgária.
Ezzel kapcsolatban az Index megkereste a Gazdaságfejlesztési Minisztérium kötelékében szereplő Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárságot, akik részletes tanulmányt küldtek lapunknak a Magyarországon végbement minimálbér-változásokkal kapcsolatosan.
A minimálbér felzárkózása a baloldal kormányzása alatt akadt meg, ugyanis 1998–2002 között két és félszeresére, 2010–2023 között pedig több mint háromszorosára nőtt a minimálbér. A baloldal 8 éves kormányzása alatt a minimálbér mindössze 23 500 forinttal nőtt. Azaz a baloldal 2002 és 2010 között mindössze 47 százalékos emelést hajtott végre
– fogalmazott az Indexnek Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, aki hozzátette: látható, hogy ha felelősen kormányoztak volna, ma már teljesen más szinten tarthatna a minimálbér. Érvelését a lapunknak küldött háttéranyagban az alábbi KSH adatokkal támasztotta alá:
A minimálbér növekedése az egyes időszakokban
| 1998–2002 (első Orbán-kormány) | 2002–2010 | 2010–2023 | |
| Nominális változás | 19 500-ról 50 000-re | 50 000-ről 73 500-ra | 73 500-ról 232 000-re |
| Növekedés mértéke | 156 százalék | 47 százalék | 216 százalék |
Czomba Sándor kifejtette, hogy Magyarországon a minimális keresetet nemcsak a minimálbér, hanem a garantált bérminimum is meghatározza, sőt utóbbi több embert érint. Szerinte kiemelhető, hogy ma 223 ezren kapnak minimálbért és 741 ezren garantált bérminimumot.
Ez azt is jelenti, a 296 400 forintos garantált bérminimumot alapul véve a minimális kereset 739 eurót tesz ki – ez az európai unióban a középmezőnybe tartozik.
Az államtitkár kifejtette, hogy 2010 és 2023 között a minimálbér és a garantált bérminimum is több mint háromszorosára emelkedett. Előbbi 73 500 forintról 232 000 forintra nőtt, utóbbi 89 500 forintról 296 400 forintra. „Így ma már a minimálbér is magasabb, mint a baloldali kormányzás idején az átlagbér volt” – fogalmazott az államtitkár.
Czomba Sándor emlékeztetett arra, hogy a minimálbér reálértéke még 2022-ben is nőtt, hiszen tavaly az infláció 14,5 százalékot ért el, miközben a minimálbér-emelés mértéke 19,5 százalékot ért el. Ezzel szemben Németországban 4,1 százalékkal csökkenhettek a reálbérek – ahogy arról korábban lapunk is beszámolt.
Czomba Sándor lapunknak kiemelte, hogy 2010 és 2022 között jelentősen javult a minimálbérből megvehető termékek mennyisége, azaz vásárlóereje. A KSH éves, árakra vonatkozó adatait alapul véve a minimálbérből 2022-ben 2010-hez képest kétszer annyi sertéscombot és kristálycukrot, közel két és félszer annyi tejet lehetett vásárolni.
Emellett nagyságrendileg másfélszer több rövidkarajra, étolajra, paradicsomra, banánra, őrölt kávéra, lisztre volt elegendő a minimálbér
– emelte ki az államtitkár, aki hangsúlyozta: az Eurostat adatai alapján 2010 és 2023 között Magyarországon a minimálbér 216 százalékkal nőtt, azaz több mint megháromszorozódott.
Ez pedig a negyedik legmagasabb növekedés az egész Európai Uniót tekintve.
Ez vásárlóerő-paritáson az ötödik, euróban mérve – január eleji árfolyamokon – a kilencedik legnagyobb növekedést eredményezte. E vonatkozásban a vásárlóerő-paritáson történő összehasonlítás a leghasznosabb, ami igyekszik figyelembe venni az az egyes országok eltérő árszínvonalát. Ennél magasabb növekedést csak Románia, Litvánia és Bulgária ért el.
A háttéranyagban a minisztérium ismerteti, 2010 óta a magyar kormány jelentős kedvezményeket, támogatásokat vezetett be, amelyek a minimálbért és a garantált bérminimumot keresők jövedelmi helyzetét javítják: a 25 éven aluliak szja-mentességét, a 30 év alatti édesanyák szja-mentességét, a négygyermekes anyák szja-mentességét, továbbá a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő megvédését, ami 181 000 forintot hagy a családoknál, valamint az élelmiszerárstopot és a kamatstopot.
Korábban megírtuk, hogy „2022-ben a román és a magyar minimálbér között 2,3 százalékos differencia volt, idén ez már 4,7 százalék lett Románia javára. Ennek egy része szintén az árfolyamhatásokkal magyarázható. A román minimálbér bruttóban megelőzte a magyart, de Romániában 2018 óta a dolgozókra hárul teljes egészében a 35 százalékos társadalombiztosítási járulék, ez önmagában magasabb a hazai elvonás 33,5 százalékos szintjénél.”
Erre a felvetésünkre a minisztérium az alábbi választ adta: a román minimálbérnek a magyarral és az összes többi uniós minimálbérrel szembeni látványos erősödése 2018-ra esik, amióta „Romániában a dolgozókra hárul teljes egészében a 35 százalékos társadalombiztosítási járulék”.
Ez azt jelenti, hogy a korábbi munkáltatói járulékok nagy részét beleszámítják a bruttó keresetbe.
Ezzel szemben az utóbbi években Magyarországon látványosan csökkent a szociális hozzájárulási adó nevű munkáltatói teher. Ennek oka azonban az adó évről évre történő csökkentése, nem pedig, mint Romániában, statisztikai, elszámolási változás – közölte a tárca.
(Borítókép: Czomba Sándor 2022. december 21-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)