A magyarországi cégvezetők többsége a világ- és a magyar gazdaság növekedésének egyértelmű lassulására számít 2023-ban, azonban a hazai gazdaság helyzetét törékenyebbnek érzik a globálisnál – derül ki a PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérésből. A gazdasági növekedésre leselkedő legnagyobb veszélynek az energiaválságot gondolják, amelyet az infláció és a makrogazdasági volatilitás követ. A pesszimista kilátások ellenére a hazai vezetők zöme nem tervez létszámleépítést, valamint a béreket sem vágják vissza, ehelyett inkább a működési költségek csökkentésével és az árak emelésével enyhítenék a válság hatásait.
Tizenkettedik alkalommal végzett személyi interjúk útján történő felmérést a hazai vállalatvezetők körében a PwC arról, hogyan látják az elkövetkező időszakot, a gazdasági környezetet, saját üzleti helyzetüket, illetve milyen kockázatoktól tartanak, és ezekre milyen stratégiai, szervezeti válaszokat formálnak. A felmérésben 267 magyarországi vezérigazgató vett részt 2022 októbere és decembere között.
Nézzük, mik a tanulmány főbb megállapításai.
Az elmúlt évek legpesszimistább jövőképét festették a PwC elemzése szerint a magyarországi vezetők. 76 százalékuk számít 2023-ban a globális, 85 százalék pedig a magyar gazdaság növekedésének lassulására. A tavalyi és tavalyelőtti várakozásokhoz képest (32 százalék, illetve 24 százalék várt lassulást itthon) tapasztalható visszaesés nem meglepő a jelenlegi, kedvezőtlen gazdasági és geopolitikai környezetben.
A korábbi évektől eltérően azonban a magyarországi vezérigazgatók – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország vezetői mellett – azok közé tartoznak, akik országuk helyzetét a világgazdaságénál még törékenyebbnek gondolják.
Az európai pesszimizmus főként annak tudható be, hogy az öreg kontinenst sújtja leginkább – vagy egyedüli módon – az energiaválság. A többi kontinens országainak vállalatvezetői ezzel szemben optimistábban ítélik meg saját gazdaságukat. India, Brazília, Kína, az Egyesült Államok és Kanada vállalatvezetői a globális gazdaságtól jelentősebb lassulást várnak, mint saját országuktól.
A magyarországi gazdaságot tekintve a hazai cégvezérek átlagosan 0,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak az előző évhez képest.
Saját cégük anyagi helyzetével kapcsolatban már kevésbé borúlátók a hazai vezetők: bár a vállalatuk eredményességébe vetett hit a tavalyi 75 százalékról a 2013-as szintre esett vissza, a többségük (60 százalék) még így is bizakodó cége bevételeinek növekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra, hároméves távlatban pedig 78 százalék ez az arány.
A recessziós félelmekre való válaszként a magyar vezetők nagy része a működési költségek csökkentését, valamint a termékek és szolgáltatások árának növelését tartja megoldásnak. A létszámleépítést és a javadalmazás mérséklését döntő többségük (78 százalék, illetve 97 százalék) nem tervezi, ami még a világszerte a vezérigazgatók körében mért aránynál is magasabb.
Létszámcsökkentéssel mindössze a cégek egyötöde kalkulál – 9 százalékuk már meglépte, és további 11 százalék készül rá.
Mindeközben a felmondási hullám jövőbeni alakulását leginkább változatlannak látják a vezetők, 20 százalékuk számít további növekedésre e téren.
Bár örvendetes adatnak mondható, hogy szinte az összes hazai vállalat nemet mond a bérek csökkentésére (97 százalék), ám a kutatás azzal a kérdéssel nem foglalkozott, hogy a cégek közül hányan próbálják kompenzálni munkavállalóik egyre nehezebb egzisztenciális helyzetét – elég, ha csak az Európa-rekorder élelmiszerár-emelkedésre (44,8 százalékos emelkedés tavaly decemberben az előző év azonos időszakához képest) vagy a brutálisan elszálló energiaárakra gondolunk (55,5 százalékkal emelkedett decemberben a háztartási energia ára 2021 decemberéhez képest), összességében pedig Magyarországon a legnagyobb az általános infláció (24,5 százalék volt decemberben, míg 14,5 százalék 2022 egészére nézve) az öreg kontinens országait latba vetve.
A PwC vezetői az Index kérdésére elmondták, hogy bár a bérnövelésekre vonatkozó kérdések nem képezték a tanulmány részét, a személyes interjúk során szinte valamennyi vállalatvezető úgy nyilatkozott, hogy a béremelések már tavaly végbementek. Voltak olyan szektor – például az információtechnológia –, ahol akár kéthavonta emelték a fizetéseket, hogy valamelyest követni tudják az elszálló árakat. 2023-ban azonban kivárnak a béremeléssel, megvárják az infláció tetőzését, illetve az év második felére prognosztizált csúcsról való leereszkedést. Megjegyezték ugyanakkor, hogy számos cég gondolkodik egyéb, béren kívüli juttatási formában, aminek segítségével enyhíthető a dolgozókra nehezedő egzisztenciális nyomás.
A hazai vezérigazgatók válaszai alapján az előző évi adatfelvételhez képest enyhült a vállalatok egészségügyi és kiberkockázatoknak való kitettsége, miközben helyükbe újak léptek: Magyarországon ma a cégvezetők 69 százaléka tart rövid távon az energiaválság kockázataitól és 61 százalékuk az inflációtól.
A PwC vezetői megjegyezték: ez nem jelenti azt, hogy az egyre növekvő számú és egyre furfangosabb kibertámadások ne jelentenének kiemelt kockázatot a cégek életében, csupán arról van szó, hogy a vállalatok rákényszerülnek az akut problémák kezelésére, ami napjainkban például az energiaválság. Jól szemlélteti a rövid távú kihívások kezelésének fontosságát, hogy a 2022-re vonatkozó felmérésben míg a vezetők 77 százaléka tartotta gazdasági, politikai, társadalmi értelemben kiemelt kockázatnak az egészségügyi kihívásokat – a koronavírus-járványnak köszönhetően –, addig az idei évre vonatkozó tanulmányban ez az arány mindössze 24 százalék.
A legjelentősebb kockázatok listáján a makrogazdasági volatilitás (54 százalék), valamint a geopolitikai konfliktusok (53 százalék) követik az energiaválságtól, valamint az inflációtól való félelmet. Ötéves távlatban pedig a kiberkockázatok (39 százalék) is felzárkóznak a fő fenyegetettségek közé. Mindezeket mérlegelve a hazai vezetők 15 százalékos inflációs rátát és 421 forintos euróárfolyamot várnak az idei évre.
Az ukrajnai háború, amely a megkérdezettek 86 százalék a szerint 2024-ben érhet véget,
és a világ más részein tapasztalható geopolitikai konfliktusok miatti növekvő aggodalom hatására a vezérigazgatók rákényszerültek, hogy átgondolják üzleti modelljeik egyes aspektusait. A geopolitikai kockázatok hatásának enyhítésére a vezetők elsősorban új piacokra való belépésre, kiberbiztonsági és/vagy adatvédelmi beruházásokra és az ellátási láncok módosítására szánják el magukat.
„A magyarországi vállalatvezetők több mint harmada felismerte, hogy szükség lesz transzformációra a jövőbeli sikerhez: 43 százalékuk szerint amennyiben vállalatuk a jelenlegi pályán halad tovább, legfeljebb tíz évig lesz még életképes. Globális szinten is hasonló ez az arány, világszerte a vezetők 39 százaléka gondolja így. Magyarországon a vezérigazgatók elsősorban a technológiai újításokat és a munkaerőhiányt gondolják leginkább nyereségességet befolyásoló tényezőnek a következő években, ezeket követi a szabályozás és az ügyféligények változása. Világszinten az ügyfélelvárások átalakulása áll az élen a vállalatok piaci helyzetét potenciálisan felkavaró tényezők között” – emelte ki Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának cégtársa.
A kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy a vezérigazgatók több mint harmada már felismerte az alternatív energiaforrásokra való átállás meghatározó jövőbeni szerepét. A megkérdezett vezetők közül többen gondolják úgy, hogy tízéves távlatban a megújuló energiaforrások alkalmazása befolyásolhatja vállalatuk eredményét, mint azt, hogy a potenciálisan megjelenő új iparági szereplők hatással lesznek rá. Mindeközben
a vezérigazgatók döntő többsége (80 százaléka) csak 2048-ra teszi Magyarország zöldenergiára való átállását.
Az önvezető autók térnyerését 20 éves távlatban látják a vezetők – 86 százalékuk 2042-re várja.
A jövőre való felkészülés jegyében 2023-ban a vállalatok 82 százaléka fektet be a munkatársak fejlesztésébe, 79 százalékuk fordít forrásokat a folyamatok és rendszerek automatizálására, 66 százalék új technológiák bevezetésére, 56 százalék pedig alternatív energiaforrásokba is invesztál. A vezetők többsége a felsorolt befektetési lehetőségek szinte mindegyikéről azt gondolja, hogy megvalósításuk a vállalat jövőállóságát szolgálja.
„Az idei felmérés eredményei is megmutatták, hogy a transzformáció alapja egy olyan vállalati kultúra kialakítása, amely egyformán előtérbe helyezi a vállalkozószellemet és a felelősségvállalást. Azok a cégek képesek gyorsan reagálni és innovatív módon működni, amelyeket elkötelezett, felelősséggel felruházott munkatársak alkotnak” – mondta Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója.
Az ökoszisztémában, amelyben a vállalatok és a piac további szereplői együttműködnek, a vezérigazgatók szerint az összefogás célja elsősorban új értékforrások teremtése (például új termékek kifejlesztése), nem a társadalmi problémák megoldása. A válaszadók egynegyede senkivel nem működik együtt társadalmi kérdések kezelése érdekében.
A piaci célú együttműködések a kormányzattal és önkormányzatokkal, a felsőoktatással és más vállalatokkal valósulnak meg leggyakrabban, a társadalmi kérdések megoldása érdekében pedig legtöbben a civilekkel kapcsolódnak. A szociális problémák kezelésére törekvő együttműködések valójában szintén a cégek jövőállóságát szolgálják, hiszen a legfőbb területük az oktatás (72 százalék), ettől elmaradva következik csak a fenntartható fejlődés (50 százalék).
Az oktatás kérdése a munkaerő, valamint a jövőbeli munkavállalók megfelelő képzése miatt fontos, a vállalatok ezen a területen akár önállóan hoznak lépéseket, például a felsőoktatási vagy szakképző intézményekben való saját kurzusok kialakításával – mutattak rá a PwC vezetői.
A PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérést tizenkettedik alkalommal készítették el, amelynek alapját a PwC Globális Vezérigazgató Felmérés adja. A kutatás azzal a céllal készült, hogy a globális felméréssel párhuzamosan a magyar felső vezetők véleményéről, iparágukkal kapcsolatos várakozásairól és növekedési lehetőségeiről is átfogóbb képet kapjunk. 267 vállalatot kérdeztek meg a felmérés során, közülük 49-en családi vállalkozások, míg a multinacionális cégeket arra kérték, hogy kifejezetten a magyarországi leányvállalat szemüvegén keresztül, a honi viszonyokat alapul véve adjanak választ. A megkérdezett vállalatok döntő többsége 10 milliárd forint feletti éves bevétellel rendelkezik.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)