A jegybank volt elnöke nem tart attól, hogy a januári kiskereskedelmi adatok arra utalnának, hogy nagy baj van a gazdaságban. Ezeket sokkal inkább a természetes adaptációs folyamatok eredményének tartja.
A kiskereskedelmi forgalom 2022. évi decemberi volumenadata 2021 decemberéhez képest naptárhatástól megtisztítva 3,9 százalékkal csökkent. Csakhogy az a december a 2022. áprilisi választásokat megelőző különös időszakra esik. Hogy ahhoz képest a most mögöttünk hagyott december más volt a családoknak és a kiskereskedelemnek? A megelőző, 2021-es év, mint bázis, roppant sajátos, hiszen akkor az év derekán az ellenzéki mozgalmak erősödését észlelve, a kormányzat megint elővette a kedvencét, a „gazdaságélénkítés” politikáját: nagy adócsökkentéseket jelentettek be, döntöttek hatósági béremelésekről, erősen megemelt minimálbérekről, előnyös lakásépítési konstrukciókról. A már bekövetkezett bérkiáramláson túl a családi büdzsé tervezői bírták a kormány szent ígéretét, miszerint a rezsitarifák nem fognak változni 2022-ben, hacsak az ellenzék nem kerül hatalomra − írja a Menedzsment Fórumon megjelent cikkében Bod Péter Ákos.
Mindezeket összetéve tankönyvinek mondható eredmény, hogy a 2022-es esztendő egészében a kiskereskedelmi forgalom volumene 5,3 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. Csakhogy valóban nagyon aránytalanul állt elő az éves növekedés szakterületenként és az időbeliséget tekintve. Az élelmiszerboltokban – mondhatni – májusig tartott a karácsonyi szezon, a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelemben szeptemberig jóval meghaladta az előző év szintjét a fogyasztási volumen, a benzinkutaknál egészen december közepéig pörgött az eladás mennyisége, az ital- és dohányáru-szaküzletek forgalma pedig egyenletesen alakult − fogalmazott a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke.
A helyzetet bonyolította az évtizedek óta nem tapasztalt ütemű infláció. A választások után még jó darabig kitartott az év eleji nagy keresetnövekedés, és bár az egyre gyorsuló infláció kezdte megenni a megnövelt jövedelem reálértékét, de csak fokozatosan: 2022 márciusában és áprilisában a kiskereskedelmi forgalom volumene 16 (!) százalékkal haladta meg a megelőző év márciusi, áprilisi adatát. Ekkora – noha nem tartós – fogyasztásnövekedést még nem láttunk Magyarországon. Annak összetételében vannak tanulságos elemek: ami a 480 forinton (gyengülő forintárfolyam mellett!) befagyasztott üzemanyagárat illeti, bődületes forgalomnövekedés következett be – az ország külső egyensúlya felől nézve a lehető legrosszabbkor, súlyos külkereskedelmi mérlegromlást előidézve.
Bod Péter Ákos szerint a 2020–2022 közötti nagy eladósodással és inflációrobbanással járó makrogazdasági pálya nem folytatható, legfőképpen az ikerdeficit és annak finanszírozási korlátai miatt, és a gazdasági szereplőknek (háztartásoknak, vállalkozásoknak) is konszolidációra van szükségük. Az pedig ilyen előzmények után nem más, mint egy szolid, még kézben tartható recesszió.