Több mint 1,25 millió forintbankjegyből egy bizonyult hamisnak tavaly – tizenhatszor nagyobb az esélye annak, hogy hamis euróbankjegyet kapunk.
Tavaly az Európai Központi Bank (EKB) összegzése szerint összesen 376 000 hamis euróbankjegyet találtak meg és vontak ki a forgalomból az unió területén. Ez a valaha volt második legalacsonyabb érték a forgalomban lévő bankjegyek teljes mennyiségéhez viszonyítva,
egymillió, forgalomban lévő euróbankjegyre mindössze 13 hamisítvány jut.
Ugyanakkor egy évvel korábban, 2021-ben csak 347 000 hamisítványt fedeztek fel, azaz tavaly az előző évi mélyponthoz képest 8,4 százalékkal nőtt a hamis euróbankjegyek száma. Ezzel ugyanakkor egy 2014-től tartó trend tört meg, amelyben számottevően csökkent a felfedezett hamis bankjegyek száma. Öt éve, 2017-ben még közel 700 000 hamisítványt vontak ki egy év alatt a forgalomból a hatóságok.
Az EKB adatsora szerint a legkomolyabb arányban 2009-ben találtak hamisítványokat a hatóságok, akkor egymillió bankjegyre 64 hamisítvány jutott, a frankfurti intézmény szerint még akkor is rettentően kicsi volt az esélye annak, hogy bárki fizetéskor hamis bankjegyet kapjon.
Magyarországon az elmúlt év során 518 hamis bankjegyet fedeztek fel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Indexnek megküldött adatai szerint. Ez ugyan 3 éves csúcsot jelent, és 2021-hez képest, amikor 195 hamis bankjegy bevonása történt meg, több mint két és félszeres bővülés, ám nincs ok aggodalomra. Az MNB értékelése szerint a 2014 óta megújult (és jelenleg is forgalomban lévő) bankjegycsalád hamisítási adatai jelentősen csökkentek az azt megelőző évekhez képest.
Miután hazánkban a jegybank 2021-ről rendelkezésre álló adatai szerint 624,5 millió darab bankjegy volt forgalomban,
az egymillió, forgalomban lévő forintbankjegyre eső hamisítványok száma a rekordalacsonynak számító 2021-es 0,3 darabról 0,8-ra emelkedett.
Vagyis a forintbankjegyekkel még a tavalyi „megugrás” után is tizenhatszor biztonságosabb fizetni, mint az eurós bankjegyekkel.
Érdekes adat, hogy 2021-ben csak Magyarországon 9875 darab hamis euróbankjegyet találtak, vagyis
még itthon is ötvenszer többször került elő hamis euróbankjegy, mint forintcímlet.
(A jegybank szakértői egyébként 2021-ben 10 109 darab különböző valutahamisítványt azonosítottak.) A hamis euróbankjegyek 96,6 százalékát az euróövezeti országokban, 2,7 százalékát az EU egyéb tagállamában (köztük, mint láttuk, nálunk) fülelték le, a hamisítványoknak mindössze 0,7 százaléka került elő a világ más részein.
A kedvező forintstatisztikának persze az az oka, hogy – szemben az euróval – a forint nem számít általános valutának, így lényegében csak a magyar piacon mozgó hamisítók célkeresztjében szerepel.
Az unióban a pénzhamisítók által legkedveltebb célpont továbbra is a 20 és 50 eurós bankjegy. Ennek magyarázata az lehet, hogy a magasabb címletek, a 100 és 200 eurós és főleg az 500 eurós bankjegy felbukkanása készpénzes forgalomban értéke miatt ritkább, így azokat a pénzt elfogadók jobban szokták ellenőrizni. A tavaly a hatóságok birtokába került hamis euróbankók 40 százaléka, több mint 150 ezer bankjegy ötvenes, 23,6 százaléka húszas volt. A 10 eurós hamisítványok száma megközelítette az 58 ezret (15,4 százalékos részarány). Bár az összes hamisítvány 11,6 százaléka volt 100 eurós, 5,4 százaléka kétszázas és 1,7 százaléka 500 eurós papírpénz, ám ezek a bankjegyek adták ki a hamisításokban érintett 21,5 millió eurónyi érték 54 százalékát.
Magyarországon érthetően a 10 és 20 ezer forintosok a hamisítók kedvencei. 2021-ben a hamisítványok kétharmada volt húszezres, míg a bevont hamis fizetőeszközök 31 százaléka volt tízezres címlet. A hamis ötezresek a csalásban érintett bankjegyek 2 százalékát teszik ki, emellett pedig az ezres volt még célpontja a hamisítóknak.
Az MNB Indexnek küldött összegzése szerint a hamisítványok közel 90 százaléka a lakosságtól és a kereskedelemből érkezik, a kereskedelmi bankoktól a legkisebb hányadban küldenek a jegybankba hamis forintbankjegyet. Ennek oka az lehet, hogy a csalók legkevésbé merik megkockáztatni, hogy a hamis bankjegyek kiszűrését folyamatosan tanuló, ráadásul modern, a hamisítványokat automatikusan kiszűrő eszközökkel bíró banki alkalmazottaknál dobják piacra a hamis termékeket.
A hamisítványok készítési módja hosszú évek óta nem változott a jegybank szerint – noha a technológia nem csak a bankjegyek védelmi rendszereiben érhető utol.
Mind az MNB, mind az EKB úgy értékelte, hogy a hamisítványok döntő részét továbbra is irodai sokszorosító eszközök (színes fénymásolók, printerek) segítségével állítják elő. A legtöbb hamisítványt épp ezért könnyű felismerni, mivel nincsenek biztonsági jellemzőik, vagy csak nagyon gyenge utánzatai annak.
Ezeket a hamisítványokat legtöbbször tapintással vagy a bankjegy fény felé tartásával vagy mozgatással könnyen ki lehet szűrni. Pénztári körülmények között pedig kombinált UV-A- és UV-C-lámpákkal 100 százalékos sikerrel lehet kiválasztani a hamis bankjegyeket.
(Borítókép: Lefoglalt hamis bankjegyek a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság budapesti sajtótájékoztatóján. 2009 szeptemberében. Fotó: Kovács Tamás / MTI)