Kismértékű növekedést vár Magyarországon az Európai Bizottság legfrissebb, 2023-as jelentésében. A továbbra is magas infláció miatt a magyarok visszafogják a költekezéseiket, ugyanakkor az ország alkalmazkodik a megemelkedett energiaköltségekhez. Az európai adatok kedvezőbb képest festenek a legutóbbi, őszi előrejelzéshez képest.
Az Európai Bizottság friss jelentése szerint a magyar gazdasági növekedés 2023-ban várhatóan visszafogott marad, ahogy a gazdaság fokozatosan alkalmazkodik a megemelkedett energiaárakhoz. A magas infláció csökkenti a háztartások vásárlóerejét, ami a fogyasztásukat visszafogja.
A külső egyensúly várhatóan javulni fog, amit az energiahordozók árának a 2022-es szinthez képest feltételezett mérséklődése is támogat. A gazdasági növekedés fokozatosan élénkülni fog az infláció visszaszorulásával és a külső kereslet javulásával.
A hazai reál-GDP növekedése a 2022. évi 4,9 százalékról 2023-ban várhatóan 0,6 százalékra csökken, majd 2024-ben 2,6 százalékra erősödik
– állapították meg a jelentésben.
Korábban az Indexnek nyilatkozó szakértők megállapították, hogy a második negyedévtől már érdemben gyorsulhat a gazdaság.
Ugyanakkor a beruházások várhatóan visszaesnek a gyengébb kereslet, a növekvő hitelköltségek és a költségvetési konszolidációs erőfeszítések miatt. A lakásügyletek és a hitelezés mutatói a lakáspiac visszaesésére utalnak, ami várhatóan tovább korlátozza az építőipari tevékenységet. Míg az előrejelzések szerint az export növekedése a külső keresletnek megfelelően lassul, az import még inkább lassul, mivel a hazai energiakereslet alkalmazkodik a magasabb árakhoz – ismertették.
A hazai maginfláció tovább emelkedett, ami az emelkedő termelési költségekből, a valuta leértékelődéséből és a közvetett adók 2022-ben több ágazatban történő emeléséből eredő széles körű árnyomásnak köszönhető.
A magasabb költségek és adók áthárítása 2023-ban is folytatódik, és a HICP-infláció az előrejelzések szerint a 2022-es 15,3 százalékos éves átlagról 2023-ban 16,4 százalékra emelkedik
– közölte a bizottság.
A jelentésből kiderül, hogy a lakossági energiaárak emelkedése és az üzemanyagárstop eltörlése 2023-ban közel 4 százalékponttal növeli az éves átlagos inflációt. Miután az árszínvonal alkalmazkodik a magasabb költségekhez, az infláció 2024-ben várhatóan 4 százalékra mérséklődik, amit a nyersanyagárak feltételezett mérséklődése és gyenge kereslet támogat.
A szervezet megjegyzi, hogy Magyarország gazdasági kilátásai továbbra is érzékenyek a globális befektetői hangulatra, emellett különösen ki van téve az energiaár-változásoknak és az esetleges ellátási zavaroknak, mivel nagymértékben függ az energiaimporttól, és rövid távon korlátozottak az import diverzifikálásának lehetőségei.
Az elemzőházak téves előrejelzései tízmilliárdokban mérhető üzleti veszteségeket eredményezhetnek, ha tévesen elbizonytalanítják a vállalkozókat, és ezáltal visszaesik beruházási kedvük – mutatott rá korábban György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztos.
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos elmondta, hogy csaknem egy évvel az Oroszország indította ukrajnai háborút követően az Európai Unió gazdasága az ősszel előrejelzettnél jobb alapokkal kezdte meg a 2023-as évet. A bizottság az idei évre vonatkozó uniós növekedési kilátásokat 0,8 százalékra, az euróövezetben 0,9 százalékra emeli az őszi előrejelzésben prognosztizált 0,5, illetve 0,6 százalékos növekedéssel szemben.
A 2024-es növekedési ütem megmarad: az EU egészében 1,6 százalékos, az euróövezetben pedig 1,5 százalékos lesz. Az előrejelzés némileg csökkenti a 2023-as és 2024-es inflációs előrejelzéseket is – ismertette az uniós biztos.
(Borítókép: Beata Zawrzel / NurPhoto / Getty Images)