Első ránézésre egyáltalán nem tűnik olyan borzasztónak a CATL debreceni beruházása – mondta Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője a parlamentben a Fenntartható Fejlődés Bizottsága ülésén. Az egyeztetés iránt hatalmas volt az érdeklődés, a terem teljesen megtelt, azonban a kormány részéről nem jelent meg senki az ország akkumulátorgyártásának helyzetét és fejlesztési terveit taglaló ülésen.
A bizottsági ülésre meghívást kapott a Külgazdasági és Külügyminisztérium, az Energiaügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Főigazgatóság törvényes képviselője, ám végül egyikük sem jelent meg, így az ülést határozatképtelennek nyilvánították.
Ennek ellenére jelentős érdeklődés övezte az egyeztetést, a Parlament terme megtelt civilekkel, szakértőkkel és országgyűlési képviselőkkel. Felszólalt Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője, valamint részt vettek a Greenpeace Magyarország Egyesület és a WWF Magyarország Alapítvány szakértői.
A meghallgatást Keresztes László Lóránt, az Fenntartható Fejlődés Bizottságának az LMP-s elnöke vezette, de mivel a Fidesz-frakciótól senki nem jelent meg az ülésen, így határozatképtelen volt. Ennek ellenére hatalmas volt az érdeklődés, a terem teljesen megtelt civilekkel, szakértőkkel és országgyűlési képviselőkkel.
Keresztes László, az LMP frakcióvezetője, az ülés elnöke felvezetőjében a debreceni akkumulátorgyárról elmondta, hogy amikor ilyen jellegű káosz van az engedélyeztetések körül, előbb-utóbb rendet kell tenni. Álláspontja szerint a kormány politikai szándéka, hogy akkumulátor-nagyhatalom legyen, számos anomáliát és kérdést vet fel. A képviselő szerint a kormány részéről nincs válasz ezekre a szakmai kérdésekre.
„Nincs megfelelően megvizsgálva, hogy Magyarország elbír-e ennyi akkumulátorgyárat” – mutatott rá Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország Egyesület képviselője, aki szerint jelenleg nincs semmilyen reális terv arra, hogy miből állítható elő annyi energia, amennyi ilyen típusú gyárak működéséhez szükséges.
„Szervezetünk még nem látta azokat a terveket, amelyek a debreceni gyár energiaellátására vonatkoznak” – tette hozzá.
A Greenpeace képviselője szerint egy ilyen üzem számos veszélyes anyagot használ, és az elmúlt időszakban azt tapasztalták, hogy a hatóságok ezeket nem tudják megfelelően ellenőrizni és kezelni.
Amikor megtörténik egy szennyeződés, képtelenek kezelni a helyzetet. Nem tudják elejét venni a katasztrófáknak
– világított rá Simon Gergely.
A WWF Magyarország Alapítvány szakértője úgy véli, hogy az elektromobilitási kérdéseket a környezetszennyezés szempontjából kiemelten fontos megoldani. Ugyanakkor szerinte arra fel kell hívni a figyelmet, hogy ez hogyan zajlik és milyen gyárak oldják meg ezeket a problémákat. Az akkumulátorgyártással kapcsolatosan a világban rengeteg kutatás zajlik, amelyhez tudomása szerint Magyarország nem csatlakozott.
A szakértő hangsúlyozta azt is, hogy a kormány által készített fejlesztési stratégiának már el kellett volna készülnie, kiemelt figyelmet fordítva a környezeti vizsgálatra. „Fontos lenne ennek a pótlása, amely az előterjesztőt terheli.” A sajtóban szereplő számok mind valósak, csak más időszakokra, nézőpontokra vonatkoznak, ez pedig óriási probléma, ami szerinte rendszerszintű problémák miatt alakulhatott ki.
Az ellenzéki képviselők az ülésen hangsúlyozták, hogy az akkumulátorgyártás önmagában nem ördögtől való. Úgy látják, hogy ennek a kivitelezésével, a megvalósítás módjával van baj.
Óvatos becslések szerint tizenöt százalékkal emelkedhet az ország vízfelhasználása, és 2030-ra a paksi atomerőmű teljes mostani energiatermelését igénylik majd az addigra üzembe helyezett akkumulátorgyárak – tájékoztattak.
Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője a bizottsági meghallgatáson úgy fogalmazott, hogy
2017-BEN EZ AZ IPARÁG MÉG SEHOL NEM VOLT EURÓPÁBAN, ÉS PONT A ZÖLDKÉRDÉSEK MIATT LETT AZ ELMÚLT 5-6 ÉVBEN EKKORA PRIoRITÁS.
Radikális átalakulás zajlik az autóiparban, hiszen a szektor a belső égésű motoroktól az elektromobilitás felé mozdul, ez pedig az akkumulátorgyártás felértékelődést is magával hozza.
Magyarország érdeke, hogy egy fenntartható ipari szektor alakuljon ki, és a közúti közlekedésben megvalósuljon a zöldátállás – emelte ki Kaderják, aki a környezetvédelmi aggodalmakra vonatkozó kérdésre úgy válaszolt, hogy
vannak Magyarországon más vízigényes ipari vállalatok is.
Emlékeztetett arra: ezek az ipari szereplők jellemzően folyóvizek mellé költöznek, de Debrecen ilyen téren más. Ezért fontos beszélni ennek a gyárnak a vízigényéről, amelyet nagyon alaposan meg kell vizsgálni a BMW-gyárral való együttműködés érintésével.
Kaderják Péter rávilágított arra az ellentmondásra, miszerint a gyárban zárt rendszerben szürkevizet használnak majd, ami vízművektől származhat. Az üzem működésének szükségletét 70-80 százalékban szürkevízből fedezik.
Első ránézésre egyáltalán nem tűnik olyan borzasztónak ez a beruházás
– szögezte el az ügyvezető, megjegyezve, hogy a magyar villamosenergia-rendszer Európában a legjobban összekötött szektor. Ráadásul idővel ezeknek az üzemeknek az ellátása zöldenergiával fog megtörténni, sőt erre kényszerítik a szektort is, hiszen más forrásból nem fog rendelkezésre állni elegendő.
Kaderják Péter szerint az energiaellátásról nem a kormánynak kell gondoskodnia, hanem magának az üzemnek.
Az utóbbi években nem volt környezeti katasztrófa az országban, az üzemek ugyan sok vizet fogyasztanak, de ennek ellenére „mégis csak szeretjük, ha létesülnek”.
Szerinte több nagy nemzetközi szervezet is arra a következtetésre jutott, hogy világszinten a jövőben a legtöbb befektetés az akkumulátorgyártási szektorba fog érkezni. „A szektor piaca az autóiparral párosulva kiemelten versenyképes lesz a jövőben” – zárta Kaderják Péter.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)