Index Vakbarát Hírportál

Lottóötössel vetekszik a BKK pótdíjbevétele

2023. február 15., szerda 07:22

Csaknem egy évtizede, egészen pontosan 2014 januárja óta 9500 forintba kerül a havi Budapest-bérlet. Mivel az a cél, hogy a közösségi közlekedést használók száma elérje, majd meg is haladja a pandémia előtti szintet, a főváros törekszik arra, hogy nominálisan is szinten tartsa a mostani jegy- és bérletárakat. A pótdíjbefizetés ugyanakkor továbbra is milliárdos tétel, pedig a BKK több eszközzel küzd a bliccelők ellen.

Hosszú évek óta 9500 forintba kerül a havi Budapest-bérlet, az Index ezért megkereste a Budapesti Közlekedési Központot (BKK), hogy a mostani nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel várható-e áremelés.

A BKK tájékoztatása szerint

a jegyek, bérletek árát Budapest Főváros Önkormányzata állapítja meg. A városvezetés kiemelt várospolitikai célja, hogy a közösségi közlekedést használók száma elérje, majd meg is haladja a pandémia előtti szintet, és mindaddig, amíg erre pénzügyileg egyáltalán lehetősége van, a budapestiek által használt alapvető jegy- és bérlettermékek árának nominális szinten tartására törekszik.

Vagyis ez alapján nincs küszöbön drágulás. A közlekedési központnál hozzátették, az eddigi kedvező bérletárak megtartásával, ügyfélközpontú fejlesztésekkel, valamint a közösségi közlekedést előnyben részesítő forgalomszervezéssel arra törekednek, hogy mindenkinek megérje közösségi közlekedésre váltani. A Budapest-bérlet nemcsak a BKK járatain, hanem a MÁV–HÉV, a MÁV-START és a Volánbusz agglomerációs járatain is felhasználható a főváros közigazgatási határán belül.

Drágább is volt már a bérlet

Ami a csaknem egy évtizede befagyasztott bérletár evolúcióját illeti, sokan már nem is emlékeznek rá, hogy 2014. január 1-jén nem áremelés, hanem épp ellenkezőleg, csökkentés útján lett 9500 forint a természetes személyek által vásárolható bérletek ára. Előtte 2013. január 1-től egy évig 10 500-at kellett leszurkolni a pénztáraknál.

A mindenkori árképzésről a BKK-nál megjegyezték, hogy korábban a jegyek, bérletek árának növekedése alapvetően az inflációhoz, valamint a közösségi közlekedés fenntartási költségeinek növekedéséhez igazodva nőtt,

a 2000-es évek közepén, illetve attól kezdve 2009-ig azonban a fogyasztói árindexet némileg meghaladó reáltarifa-emelések történtek.

Kifejezetten a teljes árú havibérlet 2009. július 1-jén emelkedett 9400 Ft-ra (erre az évközi emelésre az áfakulcs növekedése miatt került sor), 2010. február 1-jén 9800 Ft-ra, 2013. január 1-jén 10 500 Ft-ra, majd ezt követően, 2014. január 1-jétől a természetes személyek újra alacsonyabb áron, 9500 Ft-ért válthatnak bérletet (a „céges” bérletváltozat ára maradt 10 500). A közlekedési központnál megemlítették, hogy mivel a tanulók, nyugdíjasok és kisgyerekesek bérletének ára a teljes árú bérlettől eltérően 2013-ban nem nőtt, esetükben a 2014. január 1-jei, 10 százalékos árcsökkentés eredményeként ma olcsóbb a havibérlet, mint amennyibe 2009. január 1-jén került (2009 első felében a kedvezményes ár 3550 Ft volt).

Havi félmilliót is eladnak

Az Index érdeklődésére a BKK arról is beszámolt, hogy a havibérletek értékesítése egy átlagos hónapban meghaladja a félmillió darabot, aminek hozzávetőleg 60 százalékát teszik ki a teljes árúak, harmadát a tanulóbérletek, a maradékot pedig a kisgyerekes és a nyugdíjas jogosultságok. A vonaljegy, a helyszínen váltott vonaljegy, a 10 darabos gyűjtőjegy, az átszállójegy, a metrószakaszjegy darabszáma (a gyűjtőjegyet tíz, az átszállójegyet két darabnak tekintve) ennek a többszöröse, meghaladja a 3,5 milliót is. Minthogy a vonaljegy típusú jegyek egyszeri felszállásra jogosítanak, szemben az egy hónapig korlátlan számú utazást lehetővé tévő havibérletekkel, ezért utasszámban, illetve a bevételekben a bérletek a meghatározók.

Minden ötödik jegy digitális

A BKK éppen egy éve elindította a BudapestGO-t, és kibővítette az online, azaz bárhol, bármikor megvásárolható termékek listáját. Ezáltal már több mint 20 százalék a digitális jegyekből származó bevétel aránya, amelynek kétharmadát a BudapestGO-ban történt vásárlások jelentik.

Eközben milliárdos nagyságrendű tétel a pótdíjfizetéseké: tavaly 2,756 milliárd forint volt ez az összeg az egy évvel korábbi 2,069 milliárd után. Vannak különböző kedvezmények, miközben az alappótdíj 25 ezer forintra rúg, de

ha valaki halogatja a szembenézést, 30 napon túl a késedelmi költséggel 50 ezer forintra rúg a büntetés összege.

Megkeresésünkre rámutattak, a BKK több kényelmi szolgáltatást is bevezetett az elmúlt időszakban, amellyel a pótdíjazással járó kellemetlenségeket igyekezett csökkenteni és az ügyintézést gyorsítani. A társaság

  1. digitalizálta az ellenőrzési folyamatokat; jegyellenőri mobilkészülékkel végzik szúrópróbaszerűen a hamis díjtermékek kiszűrését, valamint ellenőrzik a papíralapú és digitális díjtermékek érvényességi idejét;
  2. az utólagos pótdíjfizetéshez szükséges személyes adatok rögzítése már minden esetben a jegyellenőri készülékkel történik, ami jelentősen gyorsítja a folyamatot és növeli az adatpontosságot. Ezt kiegészítendő bevezették a tavalyi év végén eSzig/útlevél okmányokból történő érintéses adatkiolvasási eljárást. Az utólagos pótdíjfizetéshez a személyes adatok mintegy 50 százalékát már így rögzítik;
  3. lehetőséget biztosít arra, hogy az ellenőrnél bankkártyával fizessék ki a 12 ezer forintos pótdíjat; ezt az alternatívát 2022. év végére már a befizetők 81 százaléka választotta. 2021. év végén ez az arány még 68 százalék volt. Mostanra öt helyszíni pótdíjból négyet bankkártyával egyenlítenek ki;
  4. e-mailes értesítést és fizetési linket küld a pótdíjtartozásról, felhívva az utasok figyelmét a befizetési határidőre, ezzel elkerülve a pótdíj emelkedését;
  5. bevezette az elektronikus felületen történő pótdíjfizetés lehetőségét;
  6. egy új kedvezményrendszerrel is bérletvásárlásra buzdítja a bliccelésen ért utast. Ha a bliccelő a pótdíjazása napján attól a naptól érvényes havi vagy hosszabb érvényességi idejű bérletet vásárol, és azt a pótdíjazástól számított két munkanapon belül bemutatja a BKK ügyfélszolgálatán, akkor a BKK elengedi a helyszíni pótdíjtartozása legalább felét: havibérlet vásárlása esetén 6000, negyedéves bérlet vásárlása esetén 9000, éves bérlet vásárlása esetén 11 ezer forintot.
  7. a jövőben is lehetőséget biztosít az utólatos bérletbemutatásra azoknak, akiknek egyébként van bérletük, ám az ellenőrzéskor nem volt náluk. Az érintettek ez esetben öt munkanapon belül, utólag bemutathatják a korábban megvásárolt érvényes bérletüket, és csak az eljárási díjat kell kifizetniük (amely bérletfajtától függően 1000 vagy 2000 forint).

Csökken az eljárások száma

A közlekedési központnál úgy összegezték a tapasztalatokat, hogy „az elmúlt években folytatott egységes és következetesen alkalmazott intézkedések hatására”

a pótdíjeljárások száma évről évre csökken, ugyanis egyre többen helyben, a jegyellenőrnél fizetik meg a kedvezményes helyszíni pótdíjat.

Lapunk arra is kíváncsi volt, hogy az előzetes eredmények alapján hogyan alakult a 2021-es főbb pénzügyi mutatókhoz képest a BKK 2022-es éve, továbbá milyen tényezők befolyásolták a bevételeket és a kiadásokat. Erre a kérdésre azonban kitérő választ kaptunk: a számviteli zárás és a könyvvizsgálat még folyamatban van, a kért pénzügyi információkkal később tudnak szolgálni.

(Borítókép: Máthé Zoltán / MTI)

Rovatok