A gabonához hasonlóan a méz is nyomott áron érkezik Ukrajnából, de ennek a hátránya, hogy kiszorítja a magyar termékeket a boltok polcairól. Magyarország, több uniós tagállammal együtt, sürgeti a méztermékek csomagolásán az egyértelmű eredetmegjelölést. 

„November után gyakorlatilag leállt a hazai mézpiacon a felvásárlás, az ukrán méz levitte a vegyes és az akácméz árszintjét is. A 2021 végén még kilónként 2400 forintos felvásárlási árú akácméz most 1700 forintos áron sem kell, és vegyes mézekből is beragadtak tételek a termelőknél és a kereskedőknél is, ráadásul az üzletek polcairól sem fogy a magyar méz” – mondta a Világgazdaságnak Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke.

Az ukrajnai méhészek a háború elől menekítve pörgetés után fél áron vagy még olcsóbban azonnal értékesítették a mézet, mert nem akarták, hogy termékük a harcokban megsemmisüljön, és azonnal pénzhez akartak jutni

– fogalmazott Nagy István agrárminiszter ezzel kapcsolatban a lapnak.

Nem csak a hazai eladásokkal van probléma

A termelők azt remélték, ha minden mezőgazdasági termék ára megemelkedett, akkor a méztermelők is drágábban exportálhatják a magyar mézet. A terv az volt, hogy német, francia, svájci és olasz felvásárlóknak is eladják a tavalyi mézet. Tavaly egyébként évek óta először volt jó évük. 

Nagy István szerint az ukrán méhészek korábban is termeltek mézet, és az is elfogyott egy idő után, abban lehet bízni, hogy ez történik most is. Viszont most egyszerre árasztották el a piacot az árujukkal az ukránok. Az ukrán termékekre kivetett uniós importvám teljesen megszűnt júliusban, és 60 ezer tonnára emelkedett a kvóta. 

Azonban a méhészek nagyon aggódnak, hiszen kellene a tavaszi induláshoz a pénz, de nincs bevételük. Az akácméz korábban magyar specialitásnak számított, most viszont már több országnak is van ilyen terméke, így megszűnt az előny.

(Borítókép: Paulo Amorim / Getty Images)