Minden hatodik, Mercedes-Benz Hungária által értékesített jármű a kecskeméti üzem gyártósoráról gördült le tavaly. A vállalat értékesítési igazgatója azt is elárulta az Indexnek, min múlik, melyik modellre mennyit kell várni.
„Kilenc százalékkal csökkent Magyarországon a forgalomba helyezett új gépjárművek száma tavaly, a Mercedes-Benz Hungária viszont egyszázalékos növekedést ért el” – ismertette Fabiola Attorri ügyvezető igazgató a vállalat szerdai sajtótájékoztatóján. A piac egészét tekintve a 121 695-ös 2021-es darabszámot követte 111 288-as összmutató 2022-ben, a német autóipari konszern ugyanakkor 5468 autóról 5516-ra lépett előre, ami a hazai piacot illeti.
Az Index kérdésére ezt Hesz Tamás, a társaság értékesítési igazgatója azzal egészítette ki, hogy a magyarországi eladások 16-17 százaléka mögött áll a hazai Mercedes-gyár termelése, vagyis minden hatodik itthon gazdára találó Mercedesről mondható el, hogy „Made in Kecskemét”.
A szortimentben ekkora tehát a súlya
Azzal kapcsolatban, hogy mekkora a várakozási idő a vágyott modell kiválasztása és a kulcsátadás között, Hesz Tamás azt felelte: az online showroom elindításával segítették elő, hogy digitálisan is nyomon lehessen követni a raktárkészlet alakulását. Több ezer friss autóra nem érdemes gondolni, 400-450 azonban megtalálható benne egyidejűleg.
A szakember szerint féléves várakozási idő reális, azonban ez lehet két hét ugyanúgy, mint 7-9 hónap. De hajtástípusa és modellje válogatja, például a hibridekre valamivel többet kell várni. Az is biztos, hogy ha Európán kívüli a gyártás, például az Amerikából érkező SUV, az plusz másfél-két hónap szállítási időben.
Arra nem számít, hogy felbolydul a piac, a német prémiumautó-szegmensben megjelenik Magyarországon a kecskeméti Mercedes és a győri Audi után a debreceni BMW is.
Úgy látja, egy ilyen beruházásnak, gyárindításnak pár százalékos felhajtóereje lehet az értékesítésben is, de nem ez fogja eldönteni a versenyt.
Lapunk érdeklődésére Fabiola Attorri arról beszélt, hogy lokális nehézségekről nincs szó, a járműeladásokat ugyanazok a globális kihívások hátráltatják a magyar piacon, mint a környező országokban. Ezek közül az ellátási láncok akadozását és a félvezetőhiányt azonosította, amelyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a korábbinál nagyobbra nyíljon az olló a forgalomba helyezett járműpark és a rendelésállomány között.
A Mercedes-Benz Hungária ügyvezetője szerint az európai piacon belül legfeljebb abban más egy-egy ország helyzete, hogy az eurózónán belül vagy kívül van. Az utóbbi esetben óhatatlanul újra és újra felszínre kerül az adott deviza, így a forint árfolyamának alakulása. Fabiola Attorri szerint
2022 nehéz év volt, de semmi sem garantálja azt, hogy 2023 könnyű lesz.
Egy nagyvállalat hiába meghatározó szereplője a maga szektorának, úgy véli, a nemzetgazdaságok és a gazdaságpolitika szintjén dől el, egy-egy ország, régió vagy akár komplett földrész hogyan kerül ki a válságból.
„Fejlesztünk, innoválunk, megyünk előre, közben pedig jobban támaszkodunk a gazdasági elemzésekre, mint korábban bármikor, hogy tudjunk alkalmazkodni” – tette hozzá Attorri.
A Mercedes-Benz Hungária prezentációjából kiderült, hogy a motorizáció tekintetében, 2022-es adatok szerint a teljes piacon 4 százalék a PHEV- (plug-in hibrid), illetve 5 százalék az EV-részarány (tisztán elektromos+hibrid). Ezzel szemben a Mercedes-Benznél az előbbi 8, az utóbbi pedig immár 22 százalékos részt fed le.
(Borítókép: A Mercedes-Benz kecskeméti gyára 2015. március 25-én. Fotó: Ujvári Sándor / MTI)