Győr a legdinamikusabban fejlődő magyar város, ám közbeszerzésből megvalósuló fejlesztéseit számos támadás éri. Újabban a győri útfejlesztési csomag sikeres lezárultát követően nevüket nem vállaló „szakértők” tettek megjegyzéseket egyes hírportálokon. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke az Index hasábjain ismertette a rendszer működését.
A magyar közbeszerzések átláthatatlanok, nincs verseny, és egy cég nyeri meg az összes pályázatot – hangzanak a hazai média egy részétől már évek óta a vádak.
Győr a legélhetőbb város az országban, a régmúltú vásár- és kereskedőváros ma a legdinamikusabb, leginnovatívabb megyei jogú városnak számít, ezt támasztja alá a KSH friss kutatása, amelyben számos szempont szerint pontozták a magyar településeket.
A város dinamikájához és jelenlegi fejlődési folyamatához jelentős mértékben hozzájárul az Audi Hungária autógyár és a hozzá kapcsolódó beszállítói hálózat
– szögezik le a kutatásban. A kiváló munkalehetőségek következtében magas a városban az egy lakosra jutó nettó jövedelem, ugyanakkor alacsony a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya. Kiemelkedően tiszta a környezet.
Az ország legdinamikusabban fejlődő városában az infrastruktúrát is folyamatosan magasabb szintre kell emelni, ebben elengedhetetlenek a közbeszerzések és a pályázó cégek jövedelmezőségének, jó hírnevének megtartása.
Amennyiben ez sérül, úgy azt az egész város megszenvedheti, fejlődési dinamikája lassulhat. Ezt kockáztatják meg az utóbbi napokban a hazai média egy részében futótűzként terjedő „leleplező” cikkek, ahol név nélküli „szakértők” bírálják a közbeszerzési rendszert és a pályázatokat megnyerő cégeket.
A kritikák az építőiparban főleg két közbeszerzési kérdést érintenek: az átláthatóságot és az egyajánlatos eljárásokat.
Győr fejlődéséből jelentősen kiveszik részüket az olyan építőipari cégek, mint a nagy multinacionális Strabag-csoporthoz tartozó STRABAG Általános Építő Kft. vagy az éppen olyan, a régióban fontos szerepet játszó cégek, mint a Kifü-Kar Zrt., amelyek a város útjainak, kátyúinak és buszmegállóinak (többek között) fenntartására és felújítására szerződtek 2018 és 2022 között.
Ezek a cégek, ugyanúgy mint a útfelújítási szerződés is, az utóbbi időben túlhevült kritikák kereszttüzébe kerültek, miközben a konzorciumuk profitabilitása az értékelt időszakban nem volt az ágazati átlagtól jelentősen eltérő.
Ha az építőipari cégek jó hírnevét bizonyíthatatlan vádakkal besározzák, azzal csökkentik az építőipar mint brand értékét, ezen keresztül pedig az építésgazdaságban dolgozó, hozzávetőleg 350 ezer ember megélhetését is nehezítik.
A médiában az elmúlt napokban névtelenül nyilatkozó „szakértők” a közbeszerzési rendszer átláthatóságát vonták kétségbe, annak ellenére hogy a hazai közbeszerzések átláthatósága még soha nem volt ilyen magas szintű, mint most – világított rá az Indexnek Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.
Az elnök szerint az átláthatóságot biztosítja, hogy a közbeszerzési eljárások hirdetményeit közzéteszik, amelyek ingyenesen bárki számára elérhetők akár okostelefonról is.
Ezekben az egyes közbeszerzésekre vonatkozó minden adatot és információt közzétesznek és nyilvánosságra hoznak, kezdve azzal, hogy ki nyerte meg az adott közbeszerzést, milyen árral, milyen határidővel, milyen alvállalkozókat vesz igénybe és milyen alapon választották ki. Ha a szerződés módosul, akkor arról is hirdetményt adnak fel.
A közbeszerzési hatóság a fent említett 7894 darab közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódóan 2022-ben rekordszámú, mindösszesen 28 704 darab hirdetmény közzétételéről gondoskodott.
„Aki be akar kerülni, annak igazolnia kell, hogy több eljárás lefolytatásában részt vett, sőt többet maga is lebonyolított, ezenkívül rendszeresen továbbképzéseken is részt kell vennie. Azok, akik hangosan mondják, amit tudni vélnek a közbeszerzésekről, általában nem ilyen szakértők” – mondta Kovács.
A nyilvántartásba kerülésnek komoly szakmai feltételei vannak, soha nem arcra, kapcsolati hálóra adja a hatóság
– szögezte le.
A hatóság elnöke rávilágított, hogy a médiában sokszor a megkérdezett „szakértők” általában olyan személyek, aki csak távolról értenek valamit a közbeszerzésekhez, és többnyire nem szerepelnek a közbeszerzési hatóság által vezetett közbeszerzési szaktanácsadói nyilvántartásban.
Az építőiparban sem ritkák a kétlépcsős közbeszerzések, más néven keretmegállapodásos közbeszerzések. Az építőiparban egy városi, kerületi önkormányzat általában ahelyett, hogy egy néhány éves periódus alatt több száz kis közlekedési, útfelújítási projektet – legyen szó buszmegállókról, utcaszakaszok újraaszfaltozásáról, járdák kialakításáról – írna ki, egy pályázaton erre az időszakra kiír egy keretmegállapodási közbeszerzést. Itt nyernek cégek, amelyek innentől kezdve bizonyítottan rendelkeznek a szükséges referenciákkal, kapacitásokkal, és biztosítani tudják a rendelkezésre álló időt más előnyök mellett.
A kétlépcsős közbeszerzés előnye, hogy
Jó példa erre az a győri keretmegállapodás, amely a város önkormányzati kezelésű útjainak fenntartására és fejlesztésére jött létre. A nyilvános közbeszerzési adatok szerint a STRABAG Általános Építő Kft. és a Kifü-Kar Zrt. alkotta konzorcium (S-K Győr 2018) nettó 10,8 milliárd forintos megállapodást kötött a város útkezelő szervezetével.
A szerződést eredetileg 48 hónapra kötötték meg, ezt később fél évvel meghosszabbították. A szerződést 70 százalék lehívási vállalás mellett kötötték. Az egyik utolsó munka 2022 szeptemberében fejeződött be, és a jótállási ideje egy év.
A kétlépcsős közbeszerzést rendszeresen használják szerte az országban számos ágazatban az alkatrészbeszerzésektől a parkfenntartásig.
Sokan tudni vélik, hogy Magyarországon az uniós statisztikák szerint az összes közbeszerzési eljárás legalább 40 százaléka egyajánlatos – azaz az egész eljárásban csak egy ajánlattevő vesz részt, és ez a legrosszabb arány az egész Európai Unióban. Mindenkit, aki a fenti véleményt osztja, ki kell ábrándítanom, mert ez az állítás teljes mértékben valótlan
– világított rá a Közbeszerzési Hatóság vezetője.
Az elnök elmondta, hogy a közbeszerzési eljárásokat értékük szerint két csoportra osztják az uniós és a hazai jogszabályok előírása alapján. Egy úgynevezett uniós és egy nemzeti eljárási rendre, amelyekhez értelemszerűen kapcsolódik egy uniós és egy nemzeti értékhatár. Az uniós értékhatárokat az Európai Bizottság kétévente rendeletben, a nemzeti értékhatárokat pedig a magyar Országgyűlés határozza meg évente a mindenkori költségvetési törvényben.
Az Európai Bizottság csak és kizárólag az uniós eljárási rendbe tartozó közbeszerzéseket vizsgálja. Éppen ezért
fogalmilag kizárt, hogy az összes eljárásra vonatkozó adatot állapítson meg ez az uniós statisztika, hiszen nem is elemzik az összes eljárást, éppen ellenkezőleg, csak az összes eljárás körülbelül egyharmadát.
Kovács László szerint ez a tény rendre elsikkad, amikor az uniós kritikákról van szó a közbeszédben.
Az is fontos, hogy az uniós statisztika az eljárásokat nem is eljárásonként, hanem szerződésenként vizsgálja. Egy közbeszerzési eljárásban több szerződést is lehet kötni.
Ezt egy példával szemléltette: ha egy állami szerv élelmiszereket akar beszerezni, akkor lefolytathat egy közbeszerzési eljárást, és annak eredményeként köthet egy darab szerződést, amellyel egyben vásárol meg minden élelmiszert egy olyan forgalmazótól, aki mindezeket egyszerre árusítja. De köthet akár több szerződést is – ebben az esetben külön szerződést köt például a húskészítményekre a hentessel, a pékárukra a pékkel, a tejtermékekre a tejtermelővel. Az uniós statisztika ez utóbbiakat veszi alapul, tehát azt, hogy hány szerződés megkötésére került sor, és az egyes szerződések esetében a szerződő partnert hány ajánlattevőből választották ki. Az uniós irányelvek egyébként kötelezővé teszik, hogy a kiírók a közbeszerzéseiket részekre osszák, azaz ahol lehet, egy eljárásban több szerződést kössenek.
(Borítókép: A Bécsi kapu tér [b], mellette középen a Kármelhegyi Boldogasszony-templom Győr belvárosában 2020. november 18-án. Fotó: Krizsán Csaba / MTI)