Hollandiában nyilvánosságra hoztak egy jelentést, amely tisztázza, hogy pontosan mekkora pusztítást is okozott a groningeni földgázkitermelés. Egészségügyi és ingatlankárosodásra bőven van példa, ahogy a profitra is.
A Shell, az ExxonMobil és a holland kormány 429 milliárd eurót keresett a hollandiai groningeni gázmezőn, de a kitermelés miatt lakosok ezreinek lettek egészségügyi problémái, és megrepedezett a házuk – derült ki egy friss vizsgálatból, amit a Financial Times részletezett. A holland parlament által indított vizsgálatból kiderült, hogy az Európa legnagyobb földgázkészleténél végzett fúrások okozta geológiai problémák miatt 1594 földrengés történt. A munkálatok több mint 85 ezer épületet károsítottak meg.
A két energiaipari nagyvállalat 66 milliárd euró nyereséget realizált.
A kitermelés másik haszonélvezője a holland államkincstár volt, amely az elmúlt hat évtized alatt 363 milliárd euró bevételre tett szert. „Az állam és a vállalatok rengeteg pénzt kerestek a kitermelésen, ám figyelmen kívül hagyták azokat a jeleket, amelyek szerint a gázkitermelés és a földrengések között összefüggés van. Amikor pedig ez bebizonyosodott, alábecsülték ennek súlyosságát” – nyilatkozta Tom van der Lee, a vizsgálatot vezető zöldpolitikus.
A kitermelésben érintett terület nem fekszik tektonikus hasadékon, de a fúrások miatt a Richter-skála szerinti akár 3,9-es erősségű földrengések is bekövetkezhetnek. A termelés jellegéből adódóan itt a rezgések sokkal közelebb voltak a felszínhez, így jelentősebbek voltak a hatások is. A mostani információk szerint még 11 880 épületet kell biztonságossá tenni, de eddig is 10 milliárd eurót költöttek a lakosok kártalanítására és az épületek megerősítésére.
Az ott élők egészségügyi problémákban szenvedtek, továbbá a jelentés szerint fennállt a korai elhalálozás veszélye is.
A területen vélhetően több száz milliárd köbméter kitermelhető gáz található, majdnem a háromszorosa annak a mennyiségnek, amit az Európai Unió Oroszországból importált az orosz–ukrán háború előtt – a Financial Times adatai szerint a groningeni gázmező az 1959-es felfedezése idején a világ legnagyobb gázmezőjének számított.
A szankciók és az orosz gázszállítások visszaesése miatt a holland hatóságokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy a kitermelés folytatódjon, mivel az európai országok igyekeznek az ellátásbiztonsági szempontokat figyelembe venni. Ennek ellenére Hollandia októberben évi 2,8 milliárd köbméterre korlátozta a kitermelést – ez a mennyiség 2014-ben 42,5 milliárd köbméter volt. A kitermelés további sorsáról júniusban dönthetnek, feltehetően éles politikai harcokkal övezve.
Időközben a Shell is megszólalt a témában: Marjan van Loon, a hollandiai elnök-igazgató szerint „a lakosok viselték a gázkitermelés terheinek nagy részét, és csak kis részben látták annak a hasznát”. Később úgy fogalmazott, hogy „egyik fél – beleértve a Shellt – sem figyelt eléggé a lakosokra, amikor aggodalmukat fejezték ki. Fontos tanulságokat kell levonnunk” – zárta gondolatmenetét.
Az ExxonMobil nem válaszolt a megkeresésekre, pedig azzal kapcsolatosan az elmúlt napokban számtalan nyilatkozatot kiadtak, hogy 51 milliárd eurós profitot termeltek 2022-ben – ez nagyjából 21 ezer milliárd forintnak felel meg, összehasonlításként: a magyar költségvetés teljes főösszege 39 ezer milliárd forint. Ez az ExxonMobil esetén mindenkori rekordnak számít, de a Shellt se kellett 2022-ben félteni: a holland–angol multinacionális olajvállalat 39,9 milliárd dolláros éves nyereséget jelentett be februárban, ez duplája a tavalyinak, és messze meghaladja a korábbi, 2008-as 31 milliárd dolláros rekordot.
(Borítókép: Imke Lass / Bloomberg / Getty Images)