Az elmúlt évek tapasztalatai szerint megéri a tavasz kezdetén megvenni a nyaraláshoz szükséges valutát, idén ráadásul négy hónapos forinterősödés után vagyunk. Ám azt is érdemes megnézni, hol váltjuk át forintjainkat.
Látványos erősödésen van túl az elmúlt hetekben-hónapokban a forint. A magyar fizetőeszköz az októberi 430 forintos csúcsokhoz képest több mint 10 százalékkal erősödött, és a napokban már 380 forint alá is benézett az árfolyam. Csak az elmúlt három hétben 15 forintot erősödött az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
A folyamatot a szakértők egyértelműen ahhoz kötik, hogy a jegybank októbertől további intézkedéseket léptetett életbe az infláció letörésére. Egyrészt a devizatartalék terhére devizaforrást biztosított a költségvetésnek a megnövekedett energiaszámlák kifizetésére. Ezzel az államnak nem kellett nagy tételben forintot vásárolnia.
Emellett az infláció letörésére rekordmagasra, 18 százalékra emelte az irányadó kamatot, amivel az EU-ban a legmagasabb, 18 százalékos lett az irányadó kamat. Ezzel a forintbefektetéseken jól lehet keresni, ez pedig forintvásárlást generált bizonyos befektetőknél. A két hatás egy irányba, a forint erősödése irányába hatott. Sőt, erre még rátett az is, hogy
a múlt év végén megszületett az előzetes megállapodás az EU-pénzek jövőjéről.
Ráadásul a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt hónapokban konzekvens kommunikációt folytatott, ami erősítette a bizalmat a piacon.
Ugyanakkor egyre több jel mutat arra, hogy a forinterősödés határainak közelében vagyunk. Az OTP Bank februári piaci elemzése szerint az árfolyam következő komoly támasza 375 forint környékén van, ezt a szintet már nehéz lesz átvinnie a magyar fizetőeszköznek. Furcsamód az inflációs csúcs bekövetkezte, majd az egyre gyengülő mértékű pénzromlás is lassíthatja vagy akár meg is állíthatja a magyar fizetőeszköz izmosodását.
A jegybank – egyes vélemények szerint – akár már márciusban hozzányúlhat a kamatokhoz. E tekintetben iránymutató lehet a február 28-i jegybanki kamatdöntő ülést követő kommunikáció. Ugyanakkor – miként a Concorde szakértői felhívják a figyelmet – a nemzetközi piaci környezet változása is fontos lehet, ha a feltörekvő piacokról elindul a tőkeáramlás, akkor a magyar fizetőeszköz is lejtőre kerülhet.
Aki nem makrogazdasági szempontból közelíti meg a helyzetet, annak egyszerű kérdése van: érdemes-e most bespájzolni az alacsonyabb árfolyamon vehető euróból vagy más valutából a nyárra. Valamint megéri-e előre kifizetni a külföldi pénznemben meghatározott díjakat – szállásköltség, autóbérlés, belépőjegyek –, amelyek esetleg nyári utazásainkhoz kapcsolódnak.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyértelmű a válasz: igen. Egyrészt a mostanihoz hasonló hosszan kitartó forinterősödésre 2009-ben és 2012-ben volt példa legutóbb – akkoriban a 2008-as pénzügyi válság több körben begyűrűző hatásainak enyhülését jelezte a forint megtáltosodása. Másrészt az árfolyamgrafikonokat pásztázva azt láthatjuk, hogy
február–március fordulóján 2018 óta, azaz az elmúlt öt évből négyszer erősebb arcát mutatta a forint, mint amilyen árfolyamok mellett a nyaralási szezon kezdetén, június–július hónapban eurót tudtunk venni forintunkért.
Az egyetlen kivételt 2021 jelenti, amikor a koronavírus-járványban épp a vakcinázottság felfutásánál tartottunk, ami komoly gazdasági felpattanást eredményezett. Akkor 3 százalékot bukott az, aki idejekorán vásárolt eurót. Ugyanakkor a korábbi években, 2018–2020 között 2,5–4,5 százalékot lehetett spórolni korai valutaváltással. Tavaly pedig akár 10 százalékkal olcsóbb lett az utazás annak, aki március elején már beszerezte az útra szükséges valutát, ahhoz a családhoz képest, akik az utazás kezdetéig kivártak a valutavásárlással.
Február végén, március elején 365–367 forinton lehetett eurót venni a váltóhelyeken, a nyári szezonra azonban már javában tartott a tartós forintgyengülés, ami 400 forint feletti árfolyamokat hozott. Ennek nyomán honfitársaink jelentős része elszörnyülködve váltotta tavaly nyáron forintra adriai vacsoraszámláját. Tízéves időtávban visszatekintve sem áll rosszabbul a statisztika: 2014-ben lényegében nem változott az árfolyam tavasz és nyár között, 2017-ben pedig másfél százalékot bukott, aki idejekorán vett eurót, a többi évben jelentősen lehetett spórolni az előre gondolkodással.
Persze, ez nem jelenti azt, hogy érdemes hanyatt-homlok lerohannunk a legközelebbi váltóhelyre, és minden forintunkat euróra váltani. Már csak azért is, mert a váltóhelyek között is hihetetlen különbségek lehetnek. A valutacentrum.hu adatai szerint
a fővárosi váltóhelyeken hétfő kora délután 383 és 388 forint közötti árfolyamon kínáltak megvételre eurót a váltóhelyeken, s erre jön még rá az irodánként eltérő mértékű kezelési költség. Vagyis a nem megfelelő helyen történő vétel a várt spórolás egy részét zárójelbe is teheti.
Ráadásul a múlt történetei nem jelentenek garanciát a jövőre nézve, így mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy tud-e ennyivel előre jelentékenyebb összeget kiadni, kockáztatva persze azt is, hogy nem jön be a spekuláció, és a forint tovább erősödik a következő napokban-hetekben.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)