A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2022 negyedik negyedévében 0,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos időszakához képest 0,8 százalékkal emelkedett, míg az előző negyedévhez mérten 0,4 százalékkal csökkent. 2022-ben a gazdaság teljesítménye – a nyers és a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján egyaránt – 4,6 százalékkal meghaladta az előző évit.
A GDP volumene a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten. Ez egy kisebb eltérést mutat az első becsléshez képest, ahol 0,9 százalékra tették az előző évhez mért emelkedést.
A második becslés nyers volumenindexe az első becslésben közölt negyedik negyedévi adathoz viszonyítva nem változott, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott volumenindex 0,1 százalékponttal mérséklődött.
Az ipar teljesítménye 2,7 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 3,3 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közúti jármű, illetve a villamos berendezés gyártása járult hozzá az ipar növekedéséhez, míg a vegyi anyag és vegyi termék gyártása fékezte leginkább az ipar bővülését. Az építőipar hozzáadott értéke 0,9 százalékkal nőtt,
a mezőgazdaságé a súlyos aszály következtében 32,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,8 százalékkal nagyobb lett. A legerőteljesebb növekedés a szállítás, raktározás, valamint a humán-egészségügyi, szociális ellátás (egyaránt 8 százalék) nemzetgazdasági ágban történt. Az ingatlanügyletek teljesítménye 5,9 százalékkal, a pénzügyi, biztosítási tevékenységé 5,3 százalékkal emelkedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értékének volumene 3,6 százalékkal, a művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatásé 2,9 százalékkal nőtt. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2,4 százalékkal, az információ, kommunikáció 1,4 százalékkal, az oktatás 3,5 százalékkal bővült. A kereskedelem teljesítménye 1,3 százalékkal, a közigazgatásé 1,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A bruttó hazai termék 2022. negyedik negyedévi, 0,4 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 1,7 százalékponttal, az ipar 0,5 százalékponttal, az építőipar pedig 0,1 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább az ingatlanügyletek, valamint a szállítás, raktározás (egyaránt 0,5 százalékponttal) növelte a GDP-t. A növekedést 1,0 százalékponttal fékezte a mezőgazdaság teljesítményének, valamint 0,9 százalékponttal a termékadók és -támogatások egyenlegének csökkenése.
A háztartások tényleges fogyasztása 1,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 2,1 százalékkal nőtt. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 1,8 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál.
A hazai fogyasztási kiadások volumene a szolgáltatások esetén 5,0 százalékkal, a tartós és féltartós termékek körében 3,4–3,4 százalékkal bővült, a nem tartós termékek esetén viszont 2,2 százalékkal csökkent. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,2 százalékkal bővült, míg a közösségi fogyasztásé 4,5 százalékkal kisebb lett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,6 százalékkal mérséklődött.
A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,7 százalékkal nőtt.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás a IV. negyedévben 8,6 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Mind az építési beruházások, mind a gép- és berendezésberuházások volumene csökkent, az előbbi nagyobb mértékben. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban továbbra is emelkedett, az ingatlanügyletek és a szállítás, raktározás területén visszaesett a fejlesztések volumene.
A bruttó felhalmozás 2,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi időszakhoz képest.
A fogyasztási és a felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a negyedik negyedévben összességében 0,2 százalékkal mérséklődött.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – 998 milliárd forintos passzívum keletkezett. Az export volumene nagyobb mértékben (9,8 százalékkal) bővült, mint az importé (9,2 százalék).
A külkereskedelem mintegy 84 százalékát kitevő áruforgalomban a kivitel 8,5, míg a behozatal 8,3 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 15,6, importja 15,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A bruttó hazai termék 2022. negyedik negyedévi, 0,4 százalékos növekedéséhez a végső fogyasztás 0,5 százalékponttal járult hozzá, míg a bruttó felhalmozás 0,6 százalékponttal lassította azt. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,5 százalékponttal bővítette a gazdasági teljesítményt.
2022 negyedik negyedévében az előző negyedévhez képest, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján:
Az első becslés szerint a GDP értéke folyó áron 66 387 milliárd forint volt, volumene 4,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. (A naptárhatással kiigazított adatok alapján is 4,6 százalékkal emelkedett a gazdaság teljesítménye.)
A termelési oldalon az ipar hozzáadott értékének volumene 5,4 százalékkal, az építőiparé 3 százalékkal, a szolgáltatásoké 7,2 százalékkal emelkedett, a mezőgazdaságé 31,2 százalékkal kisebb lett.
A GDP növekedéséhez a szolgáltatások 4,1 százalékponttal, az ipar 1 százalékponttal, az építőipar 0,2 százalékponttal járult hozzá. A mezőgazdaság 1,0 százalékponttal csökkentette a GDP növekedését.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 6 százalékkal emelkedett, a közösségi fogyasztás 0,2 százalékkal mérséklődött, ezek együttes eredményeként a végső fogyasztás volumene 5 százalékkal magasabb lett. A bruttó felhalmozás 1,4 százalékkal, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 2,2 százalékkal bővült. Az export volumene 10,3 százalékkal, az importé 9,5 százalékkal nőtt.
A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 3,5 százalékponttal, a bruttó felhalmozás 0,4 százalékponttal, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,7 százalékponttal járult hozzá a gazdaság növekedéséhez.
(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)