Nem túl vidám a kép a pénztári szektorban, ám bizakodásra adhat okot, hogy az aktív tagok száma a sok kikerülő ellenére növekedést mutat.
Sem a gazdaságnak, sem a hazai pénztári szektornak nem hozott jó évet 2022. Regős Gábor, a Pénztárszövetséggel együttműködő Makronóm Intézet vezető elemzője szerint mindez annak ellenére igaz, hogy 2022-ben 4,6 százalékos GDP-növekedést tudott felmutatni a magyar gazdaság, ám ennek lefutása azt mutatja, hogy az év második fele, kiváltképp a negyedik negyedév nehéz volt.
A háztartásoknak az év elején – egyebek mellett az szja-visszatérítésből – komoly mértékben növekedett az elkölthető vagyonuk, ám az adatok szerint ennek jelentékeny része nem befektetési területre érkezett, az emberek felélték. A pénztáraknál az egyéni befizetéseknél kétmilliárd forinttal erősebb volt az egyéni befizetés a szja-visszatértések befizetésének köszönhetően – mondta el Nagy Csaba, a Pénztárszövetség elnöke. Ugyanakkor a másik oldalon a visszautalt szja miatt a pénztári befizetések megérezték az adó-visszatérítésekből elmaradó pénzek beérkezését.
Ami a pénztári megtakarítások egészét illeti, összességében a tagdíjbevétel stagnált, ám a komoly mértékű inflációval ez negatív teljesítményt jelent. A gondot itt az okozza, hogy a hagyományosan legerősebb negyedik negyedévben komoly mértékben estek vissza a befizetések: a 2021-es 38,7 milliárd forintról 28,2 milliárd forintra csökkentek az egyéni befizetések a nyugdíjpénztáraknál. Ez ugyanakkor nem feltétlenül jelzi azt, hogy a 2014 óta azonos, maximum 750 ezer forintos megtakarítás után igénybe vehető 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos, államtól kapott adójóváírás vonzereje rohamosan csökkent volna, hiszen
miközben a nyugdíjpénztári befizetések visszaestek az utolsó negyedévben, az „azonnal felhasználható” egészségbiztosítási befizetések rekordra futottak a negyedik negyedévben
– persze ez utóbbinál sokkal kisebb összegekről beszélünk. Mindez jól mutatja, hogy a válság közepette mások a prioritások.
A teljes nyugdíjpénztári taglétszám 1,073 millióról 1,062 millióra esett vissza, ám a tagdíjat fizető aktív tagok száma 10 ezer fővel úgy is tudott növekedni, hogy egyre komolyabb mértékben nő azok aránya, akik a nyugdíjkorhatár elérésével (illetve a tag halála miatt) kikerülnek a rendszerből.
Nagyjából 550 ezer, rendszeresen tagdíjat fizető pénztártag van a rendszerben
– mondta Nagy Csaba.
Az egyéni befizetések átlagos összegével kapcsolatban az látható, hogy egy-egy új bekerülő tag havonta átlagosan 17-18 ezer forintos díjat fizet.
Az elmúlt év során 1674 milliárd forintról 1567 milliárd forintra, 6,4 százalékkal csökkent a pénztárakban őrzött vagyon. Ugyanakkor a tagdíjbevétel 117 milliárdról 120 milliárd forintra nőtt. Ezen belül ugyanakkor – a már említett negyedik negyedévi befizetési hullám elmaradása miatt – az egyéni befizetések összege 0,65 százalékkal, 81,7 milliárd forintra csökkent. Ezzel szemben a munkáltatói befizetések az elmúlt évben 10,47 százalékkal, 38,4 milliárd forintra emelkedtek – noha továbbra sem kapnak semmilyen kedvezményt a munkáltatók a dolgozóik számára történő befizetéseik után.
A koronavírus-járvány az egészségpénztári oldalon kedvező változást hozott, ez kitartott tavaly is. A taglétszám 3,73 százalékkal, 982,4 ezerre nőtt, az egyéni befizetések összege 24,3 százalékkal, 10 milliárd forinttal 41,2 milliárdról, 51,2 milliárd forintra ugrott – a munkáltatói oldali befizetések ugyanakkor stagnáltak. Értékben továbbra is egészségügyi szolgáltatások fizetésére alkalmazzuk az egészségpénztárakat, azon belül is 60 százalékban a gyógyszerek megvásárlásához használjuk a pénztári számlánkon lévő összeget. Az ilyen jellegű szolgáltatások igénybevétele tavaly ugyan mindössze 1,5 százalékkal nőtt, ám értékben 9,6 százalékos növekedést mutatott ki a Pénztárszövetség, ami jól mutatja, hogy az infláció az egészségügyi szolgáltatásoknál is komoly mértékű volt.
Az idei évre Regős Gábor 1 százalék körüli növekedéssel és 18 százalék körüli éves inflációval számol. Idén a tavalyi gyenge bázis miatt az utolsó negyedév mutathatja a legkomolyabb fellendülést, és hasonló okokból a pénztári befizetések esetében is komolyabb növekedéssel lehet majd akkor számolni.
A pénztári hozamokkal kapcsolatban a Makronóm vezető elemzője emlékeztetett: tavaly nem igazán lehetett semmilyen olyan befektetést találni, ami reálhozamot tudott volna hozni.
A pénztári hozamok is mélybe jutottak, bár az első háromnegyed év negatív hozamai után a IV. negyedévben már 4,18 százalékos hozamot tudtak realizálni. Fontosabb ugyanakkor a nyugdíjpénztári megtakarítások esetében azt látni, hogy 2003 és 2021 között a nyugdíjpénztári szektor 2,7 százalékos éves átlagos reálhozamot tudott felmutatni. Azt, hogy idén sikerül-e ezt tovább javítani, nagyban befolyásolja, hogy év elején az infláció még magas szinten ragad, így komoly reményekre azért nem ad okot a makrogazdasági környezet.
(Borítókép: BSIP / Universal Images Group / Getty Images)