Kevesen járnak fitneszterembe Magyarországon az uniós átlaghoz képest, annak ellenére, hogy egyre több munkáltató kínál fel béren kívüli juttatásként sportolási lehetőségeket. Az Index kiderítette, hogy mennyivel drágultak idén a fitneszbérletek, milyen előnyökhöz juthatunk a sportolással, és mennyire szaggatta meg az edzőtermeket az energiaválság.
A magyar lakosság körülbelül négy százaléka látogatja a fitneszlétesítményeket, az uniós átlag hat százalékot tesz ki – mondta az Indexnek Nyárasdi Zsolt, a Magyar Fitnesztermek Országos Szövetségének (Maforsz) elnöke.
Az Unióshoz képest alacsonyabb szám mögött számos tényező állhat, például a fitneszbérletek drágulása.
A szövetség elnöke szerint a drasztikus energiaár-növekedés és az euró-forint árfolyam különbsége a tavalyi évben erősen sújtotta a szektort, ezért az üzemeltetőknek 15-20 százalékos áremelést kellett végrehajtaniuk. A magyar deviza erősödése azért is fontos az üzemeltetőknek, mert jelentős többségük eurós bérletidíj-alapon van a bérleményekben, így az utóbbi hónapok forinterősödésével csökkentek a kiadásaik is.
A szövetség elnöke rávilágított, hogy a pandémia előtérbe helyezte az egészség fontosságát, ezért a tehetősebb cégek úgynevezett corporate megállapodásokat kötnek az irodához legközelebb lévő edzőtermekkel, támogatva ezzel a dolgozók fizikai közérzetének javítását.
Az áremelések ellenére jelentős visszaesés nem történt, és a fitneszlétesítményekben nagy számban megjelentek a fiatalok – tette hozzá.
Mihalik Zsuzsa, az All You Can Move (AYCM) alapítója lapunknak elmondta, hogy ma már kevés budapesti fitneszteremben lehet 20 ezer forint alatt 30 alkalmas kombinált bérletet venni, vidéken valamivel olcsóbban tudnak mozogni a sportolni vágyók.
Az uszodabérletek ára is meglódult, ma már nehezen lehet 40 ezer forint alatt 30 alkalmas bérletet találni a fővárosban.
Mivel egyre nagyobb érték az ember, így átalakultak a béren kívüli juttatások is. A vállalatok sokkal nagyobb hányada fizeti ki a munkavállaló részére a SportPass (béren kívüli juttatásként adható sportkártya) árát, mint korábban valaha is – állapította meg a cégvezető, aki szerint a pandémia után az egészségmegőrzés jobban a munkáltatók fókuszába került.
Szlifka Szilárd, a Fitness5 hálózat tulajdonosa szerint a fitnesztermek közösségi élményt is nyújtanak, egyfajta kapcsolódási pontként is lehet rájuk tekinteni. Pozitív fejleményként értékeli, hogy a fiatalok és az idősebbek egyaránt ráébredtek, hogy a sportolás előnyei messze túlmutatnak a jó fizikum kidolgozásán. Ugyanakkor szerinte a fitneszpiacon meg is sokszorozhatnák a fogyasztók számát megfelelő kommunikációval és kormányzati segítséggel.
Egy havibérlet áráért – ami 10 és 30 ezer forint közé tehető magyarországi viszonylatban teremmérettől függően – 30 napnyi, akár többórás kikapcsolódást is kaphatnak a tagok, amit korrekt szolgáltatási díjnak tart.
A bérletárak csökkentése vagy módosítása csak és kizárólag abban az esetben történhetne meg, ha a fogyasztók a nyugat-európai mintához hasonlóan előfizetési vagy hosszú távú elköteleződést vállalnának, ami jelen pillanatban még nem jellemző
– világít rá Magyarország egyik legnagyobb fitneszhálózatának tulajdonosa.
Ma még rengetegen dolgoznak otthonról, így a munkáltatók és egyben a munkavállalók legnagyobb problémája a home office-szal együtt járó fáradtság, fásultság és kiégés érzése – vélekedik Mihalik Zsuzsa.
KÜLFÖLDI ÉS MAGYAR TANULMÁNYOKRA HIVATKOZVA ÁLLÍTJA, HOGY BIZONYOS NEGATÍV ÉRZELMI ÁLLAPOTOK – A MAGÁNYOSSÁG, az IZOLÁCIÓ, AZ INGERLÉKENYSÉG, AGGÓDÁS – GYAKRABBAN MEGJELENNEK AZ OTTHONRÓL DOLGOZÓK ESETÉBEN.
A munkavállalók nyomást éreznek, hogy állandó kapcsolatban legyenek kollégáikkal és vezetőikkel, mindez pedig a számítógép elé láncolja őket, így jóval kevesebbet is állnak föl, mozognak – jegyezte meg.
Nyárasdi Zsolt szerint jelenleg szektorális átalakulás zajlik: vannak erősebb piaci szereplők, amelyek a megemelkedett költségeiket porlasztani tudják méretükből adódóan, és könnyebben eveznek az energiaválság hullámain. Velük versenyeznek a kisebb üzemeltetők, akik azonban veszélyben vannak, hiszen az elmúlt években nem tudtak fejleszteni, vagy a szolgáltatásaikat bővíteni. Így a méretükben és gépparkjukban kisebb termek jelentős visszaesést produkáltak – osztotta meg a fitneszpiaci szövetség elnöke.
A szektor minden szereplőjét képviselni akarja a 2023 elején megalakult Hunactive Szövetség. Céljuk, hogy az emberek rendszeresen sportoljanak, és ezáltal fizikai állapotjavulást érjenek el, Magyarország lakossága fittebbé váljon.
A lakosság nagy része ugyanis keveset vagy egyáltalán nem mozog
– figyelmeztet Buranits Ildikó, a Hunactive fitneszpiaci ernyőszövetség elnöke.
Fontosnak tartja az inaktív társadalmi rétegek megszólítását és mozgásba, rekreációs tevékenységbe való bevonását, szerinte ez létkérdés.
Látványos és gyors eredményt lehetne elérni azzal, ha a SZÉP-kártya-rendszerben lenne kizárólag sportolásra felhasználható »zseb«, amelynek feltöltéséhez a munkáltatók kedvezményesebb közteherrel kaphatnának kedvet. Ezzel a lépéssel munkáltatói felelősségvállalási kérdéssé válna a dolgozók sportolása, továbbá egy társadalmilag fontos nemzetstratégiai célt erősítenének azzal, hogy nagyobb számban mozgatják meg az embereket
– világított rá Buranits Ildikó.
Így a rendelkezésre álló összeget a munkavállalók ott költenék el, ahol az számukra a legkedvezőbb, legkényelmesebb, a belépőjegyek ára közvetlenül az üzemeltetők kasszájába kerülne. Szerinte azonnali piaci versenyt produkálna egy ilyen kormányzati döntés, és pontosan mérhetővé válna, hogy hol és mire használják fel az emberek ezt a pénzt.
A Hunactive elnökasszonya úgy véli, hogy Révész Máriusz államtitkár személyében a megfelelő emberre talált a szektor, hiszen ő az, aki sikerre viheti a programot a szabadidősport és az egészségügy összefogásával, összehangolásával. A nemzeti sportstratégia jelenleg kidolgozás alatt áll a szabadidősport szereplőinek aktív bevonásával – jelezte.
Kiemelte azt is, most először van lehetőség arra, hogy önállóan is meghallgassák ezt a szektort, ezért céljuk, hogy alapvető változást érjenek el a szabadidősport kormányzati megítélésében és támogatásában, annál is inkább, mivel a fitnesztermi sportolás a szabadidős sportok között dobogós helyen van.
A szövetség szeretné elérni, hogy a mozgás orvosi rendelvényre felírható terápia legyen, mert úgy vallják, hogy a mozgás maga a gyógyszer számos betegségre, egyúttal mérhető hatása lenne a társadalombiztosítási terhek csökkentésében.
Ráadásul az idősebb korosztály azokban az időszakokban is tudja látogatni az edzőtermeket, amikor azok szabad kapacitással rendelkeznek. Ez egy win-win helyzet: fittebb, egészségesebb társadalommal nyer az ország, nyer a társadalombiztosítás, és fejlődhetnek az edzőtermek
– fogalmazott Buranits Ildikó, kitérve arra is, hogy ez év április végén vendégül látják Kelet- és Közép Európa hasonló szövetségeinek képviselőit, hogy az általuk már sikeresen végrehajtott kormányzati együttműködéseket és jó példákat közösen tanulmányozzák.
(Borítókép: Westend61 / Getty Images Hungary)