Súlyos megrázkódtatás érte tavaly a globális földgázpiacot – szögezte le a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) friss tanulmányában, amelyben részletesen elemezték a szektort. Többek között arra is rávilágítottak, hogy Európának kiemelt figyelmet kell fordítania a gáztározók visszatöltésére és a kínai piac alakulására.
Vlagyimir Putyin orosz elnök soha nem látott nyomást gyakorolt a nemzetközi energiapiacra, amivel „globális energiaválságot okozott” – emlékeztet a Nemzetközi Energiaügynökség tanulmánya. Az elemzésből kiderül, hogy az európai országok történelmi átlagot meghaladva tudták feltölteni a földgáztározóikat a tavalyi év során, ezt a célzott szakpolitikai intézkedések, a cseppfolyósított földgáz (LNG) rekordmértékű beáramlása és a fogyasztás meredek csökkenése együttesen támogatott.
Előrejelzéseik szerint idén is számos bizonytalanság áll még fenn, többek között az importáló országok továbbra is ki vannak téve a szűkös ellátási környezetnek. Ugyanakkor hosszabb távon megnyugtató lehet, hogy az energiaválság kezdete óta az európai kormányok jellemzően határozott politikai intézkedéseket hoztak az ellenálló képességük növelése és a földgáztól való függőségük csökkentése érdekében.
Kiemelték: az európai tározók tavaly november közepére elérték a működő tárolókapacitás 95 százalékát, ami 9 százalékkal haladta meg az ötéves átlagot. Amerikának a saját tartalékára jobban kellett támaszkodnia, mint Európának: az uniós tárolóhelyek 2022-ben az ötéves átlagot 20 százalékkal meghaladó készletszintekkel zártak.
2023-ban kulcsfontosságú lesz a készletek visszaállítása.
A jelentésben a nemzetközi energiapiacot Oroszországon kívül öt területre bontották, ebből idén kettő jelentősen befolyásolhatja a szektort.
Az Egyesült Államok földgáztermelése a múlt évben a rendelkezésre álló adatok szerint 3,8 százalékkal emelkedett a belföldi és az exportpiacok növekvő kereslete mellett. Az emelkedés nagy részét a palaüzemi kitermelés támogatta, amelyek együttesen 10,4 százalékkal növelték a földgázkitermelést az előző évhez képest.
A földgázfúrási tevékenység 2022 első felében ugrásszerűen megnőtt.
Míg tavaly január elején 105 fúrótorony volt aktív, addig júliusban már 154. Ezen túl a szárazföldi és tengeri eszközök hagyományos gáztermelése egyaránt nagyjából 2 százalékkal nőtt, ami elsősorban a magasabb olajtermelésből származó társított gáztermelés növekedésének köszönhető. Az IEA szerint az amerikai földgáztermelés 2023-ban várhatóan korlátozottabb növekedést mutat majd, mert évekig alacsony beruházási tőke áramlott a szektorba, ezért a kapacitásaikat is nehéz lesz növelni. Ugyanakkor fontos felhívni arra a figyelmet, hogy számos nagy amerikai vállalat jelentősen növelte részvény-visszavásárlási programját. A nemzetközi elemzés Amerikában 2023-ra további 2 százalékos földgáztermelési növekedést prognosztizál.
Ezzel szemben Oroszországban nem lehet ok az örömre. Az OECD-országokba irányuló orosz vezetékes gázexport 2022-ben 50 százalékkal (83 milliárd köbméterrel) csökkent az előző évhez képest, és ezzel az 1980-as évek közepe óta a legalacsonyabb szintre esett vissza. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy a Gazprom folyamatosan csökkentette a szállításokat több uniós tagállamba – a magyar politikában vita tárgya, hogy ez a szankciók miatt történt meg, vagy Moszkva egyoldalúan döntött így. Tény, hogy Oroszország azért csökkentette a szállításokat, mert az európai országok nem akartak csatlakozni a rubelelszámoláshoz, amit Putyin a szankciókra válaszul vezetett be, és az is tény, hogy Oroszország jóval korábban már csökkentette a szállítási mennyiséget.
Érdemben hatással volt a szállításokra, hogy 2022-ben eddig ismeretlen szereplők a magyar kormány álláspontja szerint terroristaakciót hajtottak végre az Északi Áramlat vezetékein.
Az OECD-országokba irányuló orosz vezetékes gázszállítások mintegy 70 százalékkal csökkentek 2022 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest.
Ugyanakkor a Norvégiából származó csővezetékes gázforgalom 3 százalékkal, 4 milliárd köbméterrel nőtt 2022-ben, és a szállításokat egyre inkább az Európai Unió felé irányították át (9 százalékos növekedés) az Egyesült Királyság rovására (14 százalékos csökkenés).
Az Azerbajdzsánból a transzadriai gázvezetéken keresztül érkező gázszállítások 20 százalékkal, azaz 3 milliárd köbméterrel gyarapodtak 2022-ben az előző év azonos időszakához képest, míg az észak-afrikai gázáramlások 10 százalékkal, 4 milliárd köbméterrel csökkentek. Európába az LNG-behozatal 60 százalékkal, közel 170 milliárd köbméterre emelkedett, ami az eddigi legmagasabb szint. Az Egyesült Államokból az Európai Unióba irányuló LNG-szállítások 2022 második felében összesen 25 milliárd köbmétert tettek ki, ami jóval az orosz csővezetékes export felett áll, és 2023-ban további 7 százalékkal növekedhet.
Európa idei évét nagyban Kína döntheti el. „Kína LNG-import iránti igénye 2023-ra a legnagyobb bizonytalansági tényezők közé tartozik, nemcsak a globális, hanem az európai gázellátás szempontjából is” – fogalmaznak az IEA szakemberei. A Kínába irányuló nettó LNG-import 2022-ben soha nem látott mértékben, 21 százalékkal csökkent, szemben az előző évi 17 százalékos növekedéssel.
Ez a csökkenés döntő szerepet játszott abban, hogy lehetővé vált az orosz mennyiség kompenzálása Európában.
Az IEA elemzése szerint a kínai teljes gázfogyasztásra, a hazai termelésre és a csővezetékes gázimportra vonatkozó, csak mérsékelten negatív feltételezések további 12 százalékkal csökkenthetik az ország LNG-keresletét 2023-ban. Európából nézve a teljes bizonytalansági tartomány körülbelül 40 milliárd köbméter, Kína 2023-as nettó importja a 75–115 milliárd köbméteres tartományban mozog. Ez a tartomány nagyobb, mint az Oroszországból Európába irányuló összes fennmaradó gázvezeték esetleges elvesztésével kapcsolatos bizonytalanság, amely éves átlagban mintegy 28 milliárd köbmétert jelent. Tehát a kérdés itt van.
(Borítókép: Haidar Mohammed Ali / AFP)