Azért ez kemény volt – így összegezte az Indexnek Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, hogy az M3-ason nagy tempó mellett durrdefektet kapott. Ráadásul ez pont akkor történt, amikor lapunknak lehetősége volt a tárcavezetőnek egy napját reggeltől estig végigkövetni. Helyszíni riport.
A Gazdaságfejlesztési Misztérium előtt pontban 7 óra 15 perckor indult a nap. Debrecen volt az úti cél az eredeti tervek szerint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel közösen. Ám reggel változás mellett döntött a tárcavezető: kihasználta a lehetőséget, és ő vitte a gyermekét az óvodába, így hát a miniszteri kabinettel külön indultunk útnak a keleti végekre. Az említett programmódosítás a történet szempontjából azért fontos, mert így abban állapodtunk meg a miniszterrel, hogy valahol Debrecen határában összeérnek a szálak, és találkozunk, majd onnan már együtt folytatjuk az utunkat. De az élet közbeszólt, talán túlzottan is izgalmasan:
A MINISZTERI AUTÓ VISZONYLAG JELENTŐS TEMPÓNÁL DURRDEFEKTET KAPOTT.
A nagy ijedtség mellett nem is tudták azonnal folytatni az útjukat, így a miniszteri kabinettel türelmesen vártunk az első programhelyszínen, amely az ITK Holding volt.
Kossa György, az ITK Holding elnök-vezérigazgatója kihasználta a lehetőséget, és részletesen bemutatta nekünk a vállalatát, amely 2002-ben alakult, de jogelődje már több mint két évtizede foglalkozik járműfejlesztéssel, közlekedésintegrációval, infokommunikációval és ingatlanmenedzsmenttel. A széles profilú, tíz leányvállalattal bíró cég mára már hétszáz dolgozónak ad munkát az ország több pontján. Az ITK Holding Zrt. úttörő szemléletben igyekszik megújítani a közlekedést, új termékeket és technológiákat bemutatni a piacon.
A magyar és nemzetközi vevőkörének maximális kielégítése érdekében folyamatos agilitással és piackutatással, magas minőségben innoválja termékeit. A fenntartható mobilitást nemcsak mottójában, hanem mindennapi cégpolitikájában is szem előtt tartó cég az elmúlt években több saját fejlesztésű, Mercedes-Benz alvázra épült autóbuszt mutatott be, ami magyar tervezők és mérnökök munkája volt. A tizennégy típusból álló járműcsalád a Mercedes-Benz REFORM nevet viseli. Saját fejlesztései mellett a Mercedes-Benz csoporthoz tartozó Daimler AG multinacionális vállalattal stratégiai együttműködésben dolgozik a régió közlekedésének fejlesztéséért.
A cég életében kiemelkedően fontos szerepet tölt be a szakemberek képzése, az oktatás is: tantervfejlesztéssel, szakképzéssel és egyetemi duális képzéssel is foglalkozik. Illetve a református egyházzal közösen számos megváltozott munkaképességű munkanélkülinek ad munkalehetőséget. Az ország legnagyobb egyetemeivel kötött megállapodásoknak köszönhetően aktívan bekapcsolódik a tudományos életbe, de erről még lesz szó, mert Kossa György egész nap velünk tartott.
A miniszter a korábban említett okok miatt meglehetősen feszülten érkezett az első helyszínre: „Azért ez kemény volt” – összegezte a reggeli eseményeket a kézfogásnál, de aztán azt is azonnal közölte, hogy „kezdjük el, már figyelek”.
Ezzel kezdetét vette a tárgyalóban az első megbeszélés, ahol Kossa György részletesen ismertette a vállalata fejlődését és az energiaválság által okozott nehézségeket. Valóban meg kell, hogy erősítsem a közvéleményben elterjedt pletykákat: kemény keresztkérdések érkeztek a minisztertől, és az is igaz, hogy valóban nem sokat kérdez, de azok a kérdések kemények és nehezek. És mielőtt valaki azt gondolná, hogy a minisztereket sosem szembesítik a döntéseikkel, ki kell emelni, határozottan vázolták neki azokat a kormányzati döntéseket, amelyeket a piac mérsékelt örömmel fogadott. Ezt követően Kossa György végigvezetett minket az autóbuszgyártó soron.
Míg a miniszteri kocsi a szervizben volt, közösen az ITK iskolabuszával folytattuk a napi programunkat. A következő úti cél a Debreceni Egyetem rektori tárgyalója volt. Úton az előadás felé természetesen rengeteg téma felmerült, de ezek mind személyes jellegűek voltak. De talán egyvalamit el lehet árulni. A miniszter két dologért biztosan rajong: a családjáért és a gazdaságpolitikáért.
Amikor megkérdeztem tőle, hogy annak fényében, hogy keveset látja a gyermekeit, megéri-e betölteni ezt a tisztséget, azt válaszolta, hogy „a miniszteri pozíciót az ember nem választja. Ha odakerül valaki, hogy így dönthet, és meg is van rá a képessége, kötelessége elvállalni, ráadásul engem Orbán Viktor hívott meg a kormányába, amit különösen nagyra értékelek, és megtisztelő számomra”. A Debreceni Egyetemen egy újabb megbeszélés közben ebédeltünk. A rektor, Szilvássy Zoltán és Bács Zoltán kancellár részletes beszámolót adott az ottani diákéletről, az oktatás jövőjéről.
Ezt követően Nagy Márton előadást, pontosabban órát tartott az egyetemen. Beszédét meglepő fordulattal kezdte. Miután megköszönte a bemutatását, egy nagyon fontos dolgot leszögezett: a bemutatásából egy meglehetősen lényeges dolog kimaradt. Ugyanis negyedévesen kezdett el nyolc órában dolgozni, és ötödévesen „nagyon nagy hézagokban” járt csak az egyetemre.
Ez nem azt jelenti, hogy minden hallgatónak így kell tenni, sőt bízom benne, hogy azóta sokat javult az egyetemek színvonala. De eléggé untam az egyetemet, és szociális okokból is dolgoznom kellett. Azzal, hogy az egyetem alatt dolgoztam, óriási előnyre tettem szert. Úgy tudtam diplomát szerezni, hogy közben egyetemi oktatóknak tudtam már segíteni a munkájukban. Higgyék el, mindig lehet még több tudásra szert tenni
– összegezte a miniszter, majd úgy folytatta, hogy a most közgazdaságtudományt hallgatók legnehezebb próbatétele, hogy sűrűn érkeznek a válságok. A világjárvány után pár éven belül bekövetkezett egy energiaválság. „Az elmúlt 22 éves karrierem alatt olyan recessziót, mint ami most zajlik, nem értem meg. Az energiaválság, amiben vagyunk, ha mondhatom így, egy nagyon különleges dolog. Egy pozitívuma az, hogy a válságokból lehet tanulni” – fogalmazott a miniszter, aki kiemelte: ugyanolyan válságok nem ismétlődnek meg, de vannak mintázatok, amelyeket ilyenkor tapasztalunk, és azok ugyanúgy néznek ki.
A miniszter szerint aki válságot tankönyvből akar kezelni, az vert helyzetben van.
„Amit most önök itt tanulnak, amögött a logikai menet a legfontosabb. Itt azt kell megérteni, hogy mi miért történik” – emelte ki. Úgy véli, hogy a rendszerváltás óta nem volt Magyarországnak ilyen nehéz éve, mint a 2022-es év volt. Nagy Márton szerint az a tény, hogy az országban nem lett végül egy soha nem látott katasztrofális gazdasági válság, az a miniszterelnök és a kormány teljesítményét mutatja. Majd felhívta a figyelmet arra, hogy „ennek a válságnak az eredete az energia kérdése. Ez egy kínálati sokk, de a recesszió, amit az egyetemeken tanítanak, annak a jelentős keresleti hatását mutatja be. Ez azért nehéz, mert egy kínálati sokk esetén a monetáris és fiskális politika tehetetlen, mert a megoldókulcsok, amelyeket alkalmaznak, nem erre lettek kitalálva” – jelentette ki. Ebből adódóan alakult az ki, hogy a mostani történelmi inflációs adatok jelentős részét importáljuk – jelenleg ez két és félszer nagyobb lett.
Felhívta a figyelmet, hogy ugyanazért a mennyiségű energiáért 10 milliárd euróval többet fizet Magyarország, mint korábban. Ráadásul a mostani számítások szerint 2023-ban még 5 milliárddal növekszik az ország energiaszámlája. Az uniós források kohéziós alapja nagyjából 20 milliárd euróra rúg, ennyit kap Magyarország hét év alatt, „itt két év alatt vesztettünk 15 milliárd eurót. Ezzel állunk szemben” – összegezte. A miniszter ezt követően kifejtette, hogy mennyit bukott az ország növekedésben. Itt azt a megállapítást vonta le, hogy a nemzetközi elemzések szerint 2022-ben és 2023-ban 3674 milliárd forint veszteség látható aktivitásalapon.
Ezt követően a miniszter kifejtette, hogy a koronavírus-járványt követően tapasztalható inflációnak a természete a háborúval megváltozott. „Hiszen nagyon jól látható, hogy az infláció folyamatosan nő, de először a keresleti hatások miatt. Majd a hajtóerő teljesen megváltozott. És ez egy figyelmeztetés volt, hogy meg kellene változnia a gazdaságpolitikának, ami erre reagál. Ha valaki érti a válságok természetét, akkor meg kell értenie, hogy amikor a kínálat kezdi felnyomni az inflációt, akkor erre máshogyan kell reagálni” – hangsúlyozta Nagy Márton, majd kifejtette, hogy amikor keresleti infláció volt, akkor a gazdaságpolitika behúzta a kéziféket, de amikor kínálati probléma lett a háború után, arra már nem lehet ugyanúgy reagálni. „Egy megszorító politika egy ilyen dologra nem megfelelő” – emelte ki a miniszter, aki hozzátette: az infláció várhatóan folyamatosan csökkenni fog.
Az előadás végére elvégezték a miniszteri autón a kerékcserét, de amikor megkérdeztem, hogy melyik kocsival folytatjuk az utunkat, Nagy Márton az iskolabuszt választotta: „Egyelőre most még abban jobban bízom. Remélem, ez estére feloldódik bennem, és hazajutunk” – jegyezte meg.
A következő állomásunk a Debreceni Egyetemi Ipari Park, amelyet a Debreceni Egyetem rektora, kancellárja és Kósa Lajos országgyűlési képviselő mutatott be. Erről azt fontos kiemelni, hogy jelenleg az ország egyetlen egyetemi ipari parkja, ahol a kutató-fejlesztő, szaktanácsadási, illetve szogáltató tevékenység mellett az oktatás gyakorlati oldala is bemutatható, továbbá nemzetközi szinten is jelentős innovációs technológiai platform kialakítására ad lehetőséget.
Az intézmény elkötelezett a felsőoktatási képzés, a felsőoktatás és az üzleti szféra aktív kapcsolatának fejlesztésében, ezért olyan modellértékű megoldásokat kíván megvalósítani az egyetemi ipari parkban, melyek megoldást jelentenek az innovációs tevékenységek és a menedzsment, valamint a helyi célú gazdaságfejlesztés problémakörére. A Debreceni Egyetem kezelésében lévő innovációs és ipari park innovációs célú fejlesztésével, egyetemi és céges beruházások e helyre való koncentrálásával az ipari termeléshez nagyon közel álló termékek (prototípusok), illetve gyártási folyamatok fejlesztésére nyílik lehetőség.
A Debreceni Egyetem célja, hogy az egyetemi ipari parkban olyan fejlesztéseket valósítson meg, melyek támogatják az innovációs tevékenységeket és a technológiai transzfert, a hagyományos céginkubációkat és a hallgatók személyi inkubációit. Az innovációs központ kialakításával céljuk egy olyan oktató-kutató hely és a vállalati szféra közötti hídképző hely és működési rendszer létrehozása, amely segíti az együttműködések csíráinak kibontakozását, a K+F+I ötletek kipróbálását, a friss kutatási eredmények gyakorlatba való átültethetőségének megvizsgálását, illetve a fiatal tudósok gyakorlati életbe való természetes bekapcsolását. Az egyetem kezelésében lévő ipari park fejlesztése kapcsán ilyen, K+F tevékenységet is folytató gazdasági szereplők betelepítése a cél.
A bemutató végezetével Nagy Mártonra este egy államtitkári értekezlet várt még, de ez már Budapesten. Így előtte egy feladat biztosan maradt: újra megbízni a saját kocsijában, és beszállni. Szerencsére a hazavezető úton már semmilyen emlékezetes és érdemleges dolog nem történt.
(Borítókép: Gazdaságfejlesztési Minisztérium)