Állítólag meglepően ízletes néhány „cuki” kis rovar, erről pedig az Indexnek is meg kellett győződnie. Rendkívül megosztó terméktesztünkre nem volt nagy a tolongás, ám így is akadt pár igencsak bátor jelentkező. A meghívott szakértőnk pedig igazán megdöbbentő dolgokat is megosztott velünk.
A világ különböző pontjain nem ördögtől való a rovarok fogyasztása – ismertette Némedi Erzsébet, ugyanakkor az élelmiszeripari mérnök és biotechnológus hangsúlyozta, Európában azért nem tudják még az emberek elfogadni, mert nincs hagyománya.
Több mint 2000 ehető rovarfajtát azonosítottak. A rovarevés idegen szóval: entomophagia.
Ennek a világ számos régiójában, úgymint Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában nagy hagyománya van. Ezzel szemben az EU egyelőre nem engedélyezte ezen termékek tömeges bevezetését, az élelmiszer-biztonsági kockázatok feltérképezése elengedhetetlen. Ez lassú folyamat, mivel egyesével vizsgálják be a rovarokat, származási helyüket, fokozott figyelmet fordítva a tenyésztési módszerekre.
Az ehető rovarok nagyipari tenyésztése nem tart ott, hogy tömegek számára megoldható legyen, és jelenleg egyáltalán nem is gazdaságos. A rovarok drága alapanyagnak számítanak még, és fogyasztásuk luxusnak tekinthető. A szakértő nem hiszi azt, hogy emiatt bármelyik élelmiszeripari cégnek megérné belecsempészni a rovarokat olcsó töltőanyagként a rendszerbe. Ezért ez nem fenyeget minket, másrészt a kereskedelmi forgalomban kapható élelmiszereket szigorúan ellenőrzik is.
A kóstolót valami könnyűvel kezdtük, a legapróbb versenyzőkkel indítottunk, mégpedig a lisztkukacokkal.És azoknak is a csilis verziójával. Nagyon intenzív illat csapta meg az orrunkat.
Ennek olyan illata van, mint a tepertőnek, de kicsit hasonlít az automatában kapható ropira is, amire ráültem ezerszer. Ez tuti nem pörc?! Bár ha jobban belegondolok, hasonlít a száraz kutyatáphoz is, bár azt nem szoktam enni.
Egyetértettünk abban, hogy ha nem gondolunk bele, hogy ez egy rovar, akkor még finomnak is mondható. Egyik kóstolónk még azt is megjegyezte, hogy ha a látványtól elvonatkoztatunk, akkor bármelyik kocsmában jó lenne a sör mellé, bár ő sem gondolja alapvetően feleségfogó nasinak.
Ehető sáskánk kakaós fűszerezésben várta, hogy karmaink közé kerüljön. Nézegettük a csokimázban fürdő csodát, ám valahogy senkinek nem akart jönni az ihlet, hogy meg is kóstolja. Ezen a ponton jöttünk rá, hogy mennyire igaz, amit pár perccel korábban említett a specialista:
az evés egy pszichológiai folyamat, amelynek kiemelten fontos eleme a látvány és az állag, ÉS az undorról MÉG neM is beszélTünk.
A kakaópor valamelyest segített azon, hogy összeszedjük bátorságunkat. Ez még úgy is nehezen ment, hogy tudtuk, kiváló tápanyagforrások kerülnek a szervezetünkbe. Táplálkozástudományi alapon a rovarok összetétele ugyanolyan, mint a húsoké, vagyis ugyanahhoz a komplex állati fehérjéhez juthatunk hozzá. Ezt növények esetében csak úgy érhetjük el, ha sokfajtát kombinálunk – jegyezte meg a szakértő, akinek szavai nem nagyon nyugtatták meg a többséget. Egészségünkre!
Anatómiailag nézve ez egy nagyon perverz termék.
Megállapítottuk, hogy a sáska masszívabban roppan a csipsznél, ám az állaga meg se közelíti kedvenc nasijainkét. A kitinpáncél miatt nehezen rágható, kaparja a száraz, faforgácsszerű anyag a torkot.
Olyan, mintha kezelt fűrészpor lenne, bár azt se ettem még eddig.
Még azzal is poénkodtunk, ha keresztben megállna valamelyikünk torkában a rovar lába, mint egy halszálka, akkor ezt hogyan mondanánk el az ügyeletes orvosnak, hogy ne utaljon be minket egyenesen a pszichiátriára.
Bármennyire is szerettük volna, nem volt guszta, ezért ahogy csak tudtunk, tovább is léptünk, akarom mondani, inkább visszanyergeltünk a kukacokhoz, igazi indiai fűszerrel kényeztetve ízlelőbimbóinkat, már amennyire kiaknázható ezen termékek élvezeti értéke. A currys verzió sem okozott csalódást, sőt egyszerre többet rágva egészen finom volt. Ugyanakkor elég nehéz ezekből annyit ennünk egyszerre, hogy jól is lakjunk.
Táplálkozástudományi szempontból sokkal előnyösebb számunkra a rovarok fogyasztása, mint ahogy azt el tudjuk fogadni. Érdemes megfigyelni a rovarok zsiradék-összetételét, amelyből kiderül, hogy nem emelik a koleszterinszintet – világított rá Némedi Erzsébet.
Megérkezett markunkba a tücsök piros gyümölcsös ízben, ami kurkumát, piros gyümölcsöket, füstölt hagymát, BBQ-t és Cayenne-borsot takart. A gyümölcsöket nem igazán éreztük, inkább pizzaillatra hajazott, de volt, aki tökös jegyeket vélt felfedezni. A címkén egyikünk kiszúrta, hogy ezek bizony dehidratált tücskök, ami a szakértő szerint többféle eljárást takarhat, így vízelvonást, szárítást, aszalást.
Juj de nem lennék szegény tücskök helyében: vígan ciripelek, és egyszerre zsupsz, sokkolnak, és exodus!
De komolyra fordítva a szót, olyan, mintha mazsolát, aszalt gyümölcsöt kóstoltunk volna, fel se tűnt, hogy tücsköt eszegettünk. Azt nem mondanánk, hogy kifejezetten finom volt, bár nem is bűn rossz, de az is lehet, hogy sokan csak udvariasak próbáltak lenni, hiszen ezen a ponton már azon agyaltunk, hogyan tudnánk úgy hasznosítani a terméket, hogy a jótékony hatásaiból bárhogy máshogy profitáljunk, csak ne így.
A sós lisztkukacok már nem okoztak túl nagy meglepetést, tartottuk is a markunkat értük. Mondjuk az fix, hogy a kedvenc nasijainkat, például a popcornt csak akkor cserélnénk le kukacokra, ha valaki nagyon sokat fizetne.
Ehető sáskák feketebors-fűszerezéssel – Tapogattuk, nézegettük a rovart, a látvány elképesztő volt, persze nem azért, mert annyira gusztusos lett volna, hogy megkóstoljuk, hanem közelről még nem is láttunk ilyen élőlényt. Közösen próbáltunk rájönni, vajon hogyan készíthetik a franciák. Az eljárásra csak tippjeink voltak: sokkolják, szárítják, pirítják őket, azért maradnak ennyire élethűek.
Nagyon ronda, ezt előbb csak megnyalogatom.
A sáskát megkóstoltuk paradicsomos változatban is, bár volt, aki már inkább kiszállt a buliból, és olyan is, aki csak becsukott szemmel vetette alá magát a kiképzésnek.
Úristen, ennek látszik a szeme. Én ezt nagyon nem akarom megkóstolni. Ha van valami, ami nagyon undorító a sáskában, az pont a lába és a szárnya, ezektől miért nem tudnak megszabadulni?
Ennél is megállapítottuk, hogy olyan, mintha szárított halat ennénk. Randira senkinek sem ajánljuk, mert nem biztos, hogy lamúr lesz a vége.
Utolsó rovarunk a paradicsomos tücsök volt, nagyon masszív pizzás jegyekkel, fürdött az itáliai fűszerekben. Az illat megnyerő volt, az állag már kevésbé, nagyon száraznak éreztük, valami szószt igencsak elbírt volna. De hát ízlések és pofonok!
Összegezve: a bátor kóstolóbizottságunk leginkább a termékek látványát kifogásolta. Bár közel egy óra alatt valamelyest sikerült már megedzeni az agyunkat, sem a kukacok, sem a tücskök nem lettek senki kedvencei, főleg nem a sáskák. A tesztet alapvetően jó mókának találta mindenki, de egyszer elég volt kipróbálni. Az is kiderült, hogy magától senki nem vásárolta volna meg őket, és ahhoz nagyon nagy éhínségnek kellene eljönnie, hogy egy jó rántott hús helyett inkább rovarokat nyammogjunk.
Némedi Erzsébet hangsúlyozta, hogy ha valaha eljutunk oda, hogy a rovarok népszerű és olcsó, valamint jó minőségű fehérjeforrások lesznek, akkor se olyan formában kell majd első körben enni, mint ahogy most előttünk voltak.
A TERMÉKEK MINDEGYIKÉN RAJTA VOLT, HOGY OKOZHAT ALLERGIÁS REAKCIÓT – EZT A SPECIALISTA IS MEGERŐSÍTETTE, AZZAL A MEGJEGYZÉSSEL, HOGY EZ ÉRVÉNYES AZ ÖSSZES FEHÉRJÉRE.
Új termékek lévén nem tudjuk még, hogy milyen gyakran és milyen mértékű allergiát okoznak majd a jövőben, ezért csak óvatosan érdemes kísérletezni, elsőre nem javallott sokat enni idegen fehérjéből, de az is elképzelhető, hogy az immunreakció csak többszöri fogyasztást követően jelenik majd meg – tette hozzá.
Európában és Magyarországon annyira nem érezzük, de a világon égető hiány van fehérjéből, amelyre nagy szüksége van az emberi szervezetnek. Nemcsak a népességnövekedés miatt van a fehérje fogyóban, hanem azért is, mert az állatokat is fehérjével etetjük.
Nagyon sok fehérjeforrás létezik. A növényiek jobb emészthetőségét próbáljuk elérni, ott felfedezni alternatívákat, ahol eddig még nem voltak, vannak kutatások például békalencsére is. Elsősorban olyan opciókat keresnek, amelyekből sok van, így kerültek képbe a rovarok. Ugyanakkor szerinte senkinek nem kellene rovart fogyasztania, amennyiben a jelenlegi fehérjeforrásainkkal takarékosabban, fenntarthatóbban tudnánk bánni.
Az Európai Unió már évek óta támogatja az alternatív fehérjeforrások kutatását – mondta Némedi Erzsébet. A biotechnológus szerint
EZ NEM AZ EMBERISÉG ELLEN IRÁNYUL, HANEM A TÚLÉLÉSÜNK ÉRDEKÉBEN VAN SZÜKSÉG INNOVÁCIÓKRA.
A hollandok élen járnak ezen termékek kutatásában, azonban a szakértő úgy látja, hogy az ehető rovarok széles körben nem mostanában fognak elterjedni, mivel több milliárd ember élelmezésére egyáltalán nincs még felkészülve a szektor, ezért a jövőben is csak kiegészítő fehérjeforrásként lehetnek majd jelen.
A lisztkukacokat egy webshopból rendeltük, a kóstolóhoz az ízesített Jiminis termékeket pedig a Kifli.hu biztosította.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)