A nyers adat szerint 3,9, naptárhatástól megtisztítva 4,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelem forgalmának volumene 2023 januárjában az előző év azonos időszakához képest – közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ennél rosszabb hónap csak kétszer, 2020 áprilisában, valamint 2021 februárjában volt az elmúlt négy évet figyelembe véve.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 4,8 százalékkal csökkent. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 6,7 százalékkal kisebb lett, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,3 százalékkal emelkedett.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 1,5 százalékkal csökkent. Az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 13, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 5,6 százalékkal nőtt, a használtcikk-üzletekben lényegében nem változott, míg az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 1,9, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 2,7, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 6,5 százalékkal mérséklődött.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,6 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 7,6 százalékkal csökkent. Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 9,7 százalékkal kisebb lett. A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 3,9 százalékkal nőttek.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 34 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Nehéz hónapok vannak még  felívelésig

A háztartások rendelkezésre álló jövedeleméből továbbra is markáns szeletet harap ki az Európa-bajnok infláció. Az extrém magas élelmiszerdrágulás egyértelműen látszik ezen termékek eladásainak 4,8 százalékos éves volumencsökkenésén. A konjunktúra ciklus pozícióját leginkább jelző tartós cikkek forgalma is bőven a negatív tartományban volt az elmúlt hónapok többségében. Az üzemanyagárstop tavaly december eleji kivezetését követően januárban már torzításmentesen látszik a jelenlegi piaci körülményekhez alkalmazkodó kereslet nagysága – vonta le következtetésit a KSH adatiból Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője.

A tavalyi év első felében árstopokkal és jelentős fiskális transzferekkel felduzzasztott bázisát nehéz lesz jelen körülmények között megugrani, így

az elkövetkezendő hónapokban is vélhetően negatív számokkal szembesülhetünk a kiskereskedelemben. A továbbra is kétszámjegyű bérkiáramlás, a jelenleg mérsékelt energiaárak és a fokozatosan mérséklődő infláció azonban fontos támaszai lehetnek a második félévre tehető felívelésnek. Összességében az év egészét tekintve stagnálhat a hazai kiskereskedelmi forgalom

– tette hozzá.

Szja-visszatérítés, nyugdíj, fegyverpénz

A kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció és a háztartási energiaárak az átlagos fogyasztást meghaladó háztarások számára jelentős emelkedése okozták – közölte Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Az élelmiszerüzletek forgalma azonban stabilizálódni látszik a tavaly júliusi meredek visszaesést követően, a tovább gyorsuló infláció reáljövedelmeket csökkentő hatása, részben a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatti óvatossági megtakarítások, részben a tudatosabb vásárlások, az élelmiszerpazarlás elkerülése ellenére.

16,4 százalékkal bővült a forgalom a 2020. áprilisi mélyponthoz képest, míg 2,3 százalékkal marad el a járvány előtti szinthez képest. 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 29,2 százalékkal, 2010-hez képest 42,1 százalékkal emelkedett – emlékeztetett Suppan Gergely.

Éves szinten is visszaesés várható

A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, a kedvezményes üzemanyagárak kivezetése, az előbbiek miatt a tavalyi év utolsó hónapjaitól csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom visszaesése. A romló munkaerőpiaci kilátások szintén fékezhetik a kiskereskedelmet, bár ezt a munkapiaci adatok egyelőre egyáltalán nem támasztják alá. Az előbbieket némileg ellensúlyozhatják az egyes munkáltatók által tavaly adott évközbeni béremelések, illetve egyéb, a munkavállalókat támogató juttatások. Folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, különösen, hogy a szigorú kínai járványkorlátozások feloldását követően élénkülhet az eddig hiányzó távol-keleti turizmus is.

Az üzletek igen komoly kihívásokkal szembesültek a többszörösére ugró energiaköltségek, az egyes termékekre bevezetett árkorlátozások, valamint a nagyobb láncokat érintő kiskereskedelmi különadó miatt is, miközben a kereslet is gyengül, ami egyes ületek megszűnéséhez is vezethet.

Bázishatások és az átmenetileg várhatóan csökkenő reálbérek hatására az idei év elején nagyobb mértékű, de az egész évet tekintve mérsékelt, 4 százalék körüli visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban.

Márciusban bázishatások – részben a háztartásoknak nyújtott transzferek élénkítő hatása, részben a külföldiek átmeneti kedvezményes tankolási lehetősége által okozott kiemelkedően magas bázis – miatt éles visszaesésre lehet számítani. Az év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést.

(Borítókép: Andersen Ross Photography Inc / Getty Images)