Az agrárminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában elmondta, azért nem okozhattak olyan nagy árbevétel-kiesést az árstopok a boltoknak, mert a nem árstopos termékeiken „kompenzálták” az árstopok hatásait. Az is kiderült, hogy az intézkedés addig marad, amíg az inflációt csökkenő pályára nem tudják állítani, amelyet jelenleg április 30-ra terveznek.
A napilap hétfői számában megjelent interjúban a tárcavezető elmondta, hogy a kormány 20 intézkedést hozott az infláció letörése és a magyar családok megvédése érdekében, amelyek hatására már márciusban lassulhat az áremelkedés mértéke. Ezt egyébként a piaci folyamatok is előrevetítik. Az élelmiszer-infláció hamarosan túl lehet a csúcson. A mezőgazdasági termékek és az energiaárak mérséklődésének köszönhetően vannak olyan termékek, amelyeknek már csökkent az ára a boltokban.
Nagy István elmondta azt is, hogy az árstop a magyar lakosságot védi a brüsszeli szankciók által okozott áremelkedéstől. Az intézkedés addig marad, amíg az inflációt csökkenő pályára nem tudják állítani. Jelenleg ez a dátum április 30-a.
KIJELENTETTE, HOGY NEM TERVEZIK ELŐRÉBB HOZNI A SZABÁLYOZÁS KIVEZETÉSÉT, A PIAC IS ERRE KÉSZÜL.
Arról is beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy az alapvető élelmiszerek árának rögzítése nem piaci célokat szolgált, hanem szociális intézkedés volt, amely be is töltötte a szerepét, hiszen az árstopos termékek iránt átlagosan húsz–nyolcvan százalékkal nőtt a kereslet. Az árstop alkalmazásán túl szükség volt az áruhiány elkerülése érdekében arra is, hogy a hazai áruházakat kötelezzük arra: az élelmiszerárstoppal érintett termékeket megfelelő mennyiségben tegyék elérhetővé.
Az agrárminiszter visszautasította azokat az elméleteket, hogy az árstop miatt elkerülhetetlen volt az áremelés a kiskereskedelemben.
Az árrögzítés nem okozott akkora bevételkiesést a boltoknak, ami ilyen lépést indokolt volna. A nagy üzletláncok ráadásul könnyedén képesek voltak kompenzálni az árstop hatásait széles termékkínálatuknak köszönhetően, miközben a vidéki, falusi kisboltok hátrányba kerültek.
A nagy üzletláncok árstophatásainak kompenzálása azt jelenti, hogy az árstopos termékek miatt kieső bevételt más termékek magasabb áron való eladásával egyenlítették ki az üzletek, ami az inflációhoz vezetett.
A kormány ezért a kisebb boltok zavartalan működése érdekében támogatási konstrukciót dolgozott ki, amelyet a hentesüzletekre is kiterjesztettek. A pályázatban a falusi üzletek 1–3 millió forintos, míg a hentesboltok akár 3,5 millió forintos támogatásban is részesülhetnek. A hentesüzleteknek szóló pályázatok benyújtására még van idő, március 20-ig igényelhető a hozzájárulás – mondta.
Nagy István egyebek között szólt arról is, hogy alapos előkészületek és hosszas, nehéz tárgyalások után tavaly novemberben fogadta el az Európai Bizottság Magyarország közös agrárpolitika stratégiai tervét (KAP).
A 2027-ig tartó időszakban, az uniós forrásokkal és a kiemelkedő arányú, nyolcvanszázalékos nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél több, 5300 milliárd forintot tudunk biztosítani a magyar vidék, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások számára. A vidékfejlesztési források több mint fele, csaknem 1500 milliárd forint gazdaságfejlesztést, több mint ezermilliárd forint pedig fenntarthatósági célokat finanszíroz majd.
Mint mondta, az a céljuk, hogy 2030-ra a mezőgazdaság termelékenysége a másfélszeresére, az agrártermelésünk hozzáadott értéke a kétszeresére nőjön, az agrár- és élelmiszerexportunk értéke pedig ötvenszázalékos növekedéssel 15 milliárd euróra emelkedjen. A források hatékony felhasználásával a termelő mezőgazdaság mellé felépítik a feldolgozó mezőgazdaságot.
(Borítókép: Nagy István 2022. december 1-jén. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)