Hatalmasat csökkent az orosz kőolaj behozatala a kontinensünkre, amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát. Európa összességében hatodával csökkentette az orosz olajimportot, ezzel szemben Magyarország növelte az orosz olaj behozatalát – derült ki a G7 elemzéséből.
2021-ben még átlagosan havi 9,5 millió tonnát importáltak az európai uniós országok az orosz olajból, azonban tavaly decemberre alig a harmadára, 3,3 millió tonnára esett vissza ez a szám. A behozatal hajókon keresztül már tavaly márciusra visszaesett, míg a csővezetéken érkező novembertől csökkent nagyobb mértékben.
A 2022-es év az orosz olajimport csökkenését hozta az azt megelőző évhez képest, azonban nem minden uniós ország esetében mondható ez el, például Magyarország és Bulgária is növelte a kőolaj behozatalát Oroszországból.
Bulgária növelte a legnagyobb mértékben importját, 2,4-szeresére, míg Olaszország a 2,3-szorosára, de Csehország és Románia is emelte az import mennyiségét. Magyarország viszont jelentősen növelte az import mennyiségét, 43 százalékos volt a növekedés.
A legnagyobb különbség azonban Bulgáriához képest, hogy míg ott orosz tulajdonú finomítókhoz köthető a növekedés, addig Magyarországon a Molhoz köthető mindez.
Százalékos arány tekintetében elmondható, hogy a horvát import növekedése a legnagyobb, 113 százalékos, de fontos megjegyezni, az ő importjuk így is nagyon alacsony mennyiségnek számít. Összehasonlításként Horvátország 2022-ben 0,1 millió tonna olajat importált Oroszországból, míg Magyarország esetében ugyanez a szám 4,8 millió tonna olaj.
„Az orosz olaj egységára gyorsan csökkent 2022 nyara óta, de a legnagyobb hatása a december elején életbe lépett, az EU és a G7 által alkalmazott ársapkának volt. Az ársapka nagyon hatékonyan működik: egyetlen hónap alatt 13 százalékkal csökkent a hajóval importált olaj tonnánkénti ára” – jegyezte meg a G7 gazdasági portál.
Az orosz olajra költött európai kiadás azonban növekedett a háború elején a magasabb piaci árak miatt. Először tavaly decemberben esett az utalt havi összeg a 2021-es év legalacsonyabb értéke, a januári 2,8 milliárd euró alá. Decemberben azonban gyorsan összeomlottak az oroszok európai kőolajbevételei: alig 1,5 milliárd euróhoz jutottak.
Ez azt jelenti, hogy Európának olcsóbban tudja csak adni az olajat Oroszország, így nagyobb arányban jelent meg az orosz olaj az ázsiai piacokon, ahol azonban ugyancsak olcsóbban tudja adni az olajat, mint a korábbi európai ár.
„Magyarország közel megduplázta uniós részesedését az orosz kőolajvásárlásoknál: 2021-ben az EU orosz kőolajimportjának 2,9 százalékát adta Magyarország, ami 2022-ben 5,1 százalékra nőtt” – írja a lap.
A legtöbb európai országban egyetlen vállalat vagy piaci szereplők szűk köre dönt az olajimportról, ami Magyarország esetében a Molt jelenti. Korábban a Mol elmondta, hogy csak ural típusú olajat képes finomítani Százhalombattán, valamint a behozatalt csak a Barátság kőolajvezetéken tudja megoldani. A lap szerint ez ma már nem igaz, mert tengeri, szárazföldi szállítmányozással is pótolhatná azt a mennyiséget, amellyel kevesebb kőolajat képes az Adria-kőolajvezetéken behozni.
A Mol 1655 millió dolláros (kb. 620 milliárd forint) rekordprofitot volt képes elérni, amelyet jelentős részben az olcsó orosz olajon elért extraprofittal ért el. Ebből az összegből pedig már az extraprofitadót is levonták.
A magyar fogyasztók a G7 szerint nem jártak jól az olcsó olajjal, az a Mol extraprofitját finanszírozta. A kormányzat így a fogyasztók helyett a Molhoz juttatott több száz milliárdnyi extraprofit mellett további legalább százmilliárdot tett zsebre a szankciók miatt olcsóbbá vált orosz olajjal.
(Borítókép: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)