„2018 márciusában szembesültem azzal, hogy ide mekkora beruházás érkezik, amikor arról kaptam értesítést az önkormányzattól: a címem az utcanév-módosítás miatt megváltozik” – mondta az Indexnek Monostori Éva, aki az egyik helyi környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet vezetője.

Monostori Éva elmondta, ezután kezdett el érdeklődni, és egy településrendezési tervben bukkant rá arra, hogy a 2017. december 29-i testületi ülésen megszavazták az ipari park bővítését, és akkumulátorgyár települ ide.

Egy helyi lakos ezzel kapcsolatban kiemelte, a kommunikáció nem volt teljesen transzparens az önkormányzat részéről a gyárkomplexum odatelepüléséről. A helyi környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet vezetője hozzátette: az ezzel kapcsolatos fórumokra az önkormányzatnak nagyon sokáig meg kellett őket hívniuk. Egyik pillanatról a másikra azonban kiestek ebből a körből, és nekik kellett utánajárniuk, hogy mi történik a településen.

Többszöri kérésre végül az önkormányzat lakossági fórumot hívott össze a koppánymonostoriaknak, ahol Monostori Éva elmondása szerint az alpolgármester részéről teljesen pozitív üzenetek hangzottak el, valamint megjelent még a főépítész is, aki viszont nem szólalt meg a konzultáció alatt.

A forgatókönyv ugyanaz volt, mint most Debrecenben

– mondta Monostori Éva, aki hozzátette, a hajdú-bihari megyeszékhellyel szemben itt a gyár részéről is válaszoltak az elhangzó kérdésekre, ugyanakkor az ígéreteket azóta sem nagyon tartják be.

Aggódnak a káros hatások miatt

Mások arra panaszkodtak, hogy a hangszennyezés éjszakánként is problémát jelent Koppánymonostoron, de még Komáromban is, ezen a héten pedig ismét érkezett olyan lakossági bejelentés, hogy égető, maró szag terjengett a településen.

Az ügyben megkerestük a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalt, ahol azt mondták, hogy a levegőminőség kapcsán a környezetvédelmi hatóság rendszeres mérést írt elő, amelynek a cég határidőre eleget tesz. Eddig a hatóság nem tapasztalta a határértékek túllépését. Hozzátették, a hatóság eljárásai során keletkező nyilvános adatok megismeréséről

a kormányhivatal teljesíti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben előírtakat.

Az akkumulátorgyártás egyáltalán nem veszélytelen. 2022 januárjában például több dolgozót kórházba kellett vinni, miután üzemzavar történt. Ezt követően csak annyit közölt a katasztrófavédelem, hogy több ember rosszul lett, méréseket kezdtek, és az üzemzavar nem veszélyeztette a lakosságot. 

Bár a katasztrófavédelem akkor azt nyilatkozta, hogy a vizsgálatok szerint semmilyen veszélyes anyag nem került a levegőbe. A gyári dolgozókat képviselő szakszervezet elnöke szerint azonban a munkavállalókat komoly nyomás alá helyezték, mert a munkásoknál hányás és orrvérzés jelentkezett, a levegőbe pedig hidrogén-cianid szivároghatott.

A katasztrófavédelmi igazgatóság ehhez annyit kívánt hozzátenni, hogy ők, a feladat- és hatáskörükbe tartozóan, a saját honlapjukon azonnal tájékoztattak az eseményről, majd a katasztrófavédelmi mobil labor mérési eredményeiről is. Eszerint szakembereik azt vizsgálták, hogy került-e a levegőbe határértéket meghaladó mennyiségű veszélyes anyag. A mérési eredmények pedig azt mutatták, hogy ilyen nem történt, így nem volt szükség lakosságvédelmi intézkedésre. Az OKF vizsgálati eredményeit itt és itt olvashatja el.

Sok vendégmunkás érkezett

Az is fölmerült, hogy a gyár építése és a működés megkezdésének következtében sok vendégmunkás érkezik a környékre. Helyiek szerint az önkormányzat kommunikációja az volt, hogy valóban sokan érkeznek külföldről, azonban emiatt egyáltalán nem kell aggódni, ráadásul a gyárhoz közel lévő telkeket majd magasabb áron lehet eladni.

Ehhez képest négy koreai étterem nyílt a környéken, és volt olyan vendéglátóegység is, amelyet átalakítottak gyülekezeti teremmé. Egyik lakossági forrásunk elmondta, ezzel önmagában semmi gond nincs, csak furcsa volt, hiszen a kommunikációból nem ez jött le a lakosságnak. A dél-koreai közösség nagysága ingadozó, de az építkezések idején nagyobb volt, mint jelenleg.

Monostori Éva elmondta, a családi házakat jellemzően munkásszállókká alakítják át, abból pedig semmi nem volt igaz, hogy az ingatlanok ára majd az egekbe szökik. Elmondása szerint

Hozzátette, ezeket nagyon sokszor munkásszállóvá alakítják át. Az ő esetükben is egy dél-koreai, vendéglátóipari vállalkozó jelentkezett először mint vevő, aki alvállalkozója volt a gyár egyik egységét működtető cégnek, emellett a civil szervezetek által üzemeltetett, koppánymonostori Mag-házra is jelentkeztek, hogy azt esetleg kiadnák-e a munkások fogadására.

Mi lesz a veszélyes hulladékkal?

Egyik lakossági forrásunk elmondta, meglepődtek azon is, hogy nem az egykor Komáromban működő Nokia gyárépületét használta föl az SK Innovation. Monostori Éva pedig megjegyezte, az önkormányzat korábban nagy hévvel jelentette be, hogy az említett területre új gyáregység épül, ami kiszolgálója lesz az akkumulátorgyárnak. Információik szerint itt raktározás zajlik, ahogyan a környező településeken is.

A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal az Index megkeresésére közölte, az egységes környezethasználati engedélynek megfelelően a hulladékot hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szervezeteknek adják át, erről a cég rendszeres adatszolgáltatást teljesít a hatóság felé. 

A selejtes akkumulátorok egy részét egyébként a Komáromtól nem messze fekvő faluban, Mocsán tárolják, ahol a hulladéklerakót az Éltex Kft. üzemelteti. A telep a falu északi szélén található, a legközelebbi lakóházaktól azonban így is csak nagyjából 800 méterre van, ráadásul az uralkodó északnyugati szélirány feléjük mutat.

A G7 cikke szerint az Éltex a telephelyen főként csak a beérkező hulladék tárolásával, válogatásával, osztályozásával foglalkozott, és nem sok vizet zavart. A tevékenységet és a hulladékok körét azonban – ahogy a működési engedélyek alapján is nyomon követhető – fokozatosan bővítették, és egy ideje már hulladék feldolgozásával, aprításával, tömörítésével, hasznosításával is foglalkozik.

A telepen megfordulnak nem veszélyes és veszélyes hulladékok is, az utóbbiak maximálisan gyűjthető éves mennyisége közel 3 ezer tonna, míg az előkezelhető mennyiség több mint 2300 tonna. Ezenfelül a fém- és elektronikai termékeknél mindkét határ meghaladja az 1900 tonnát, és ezek részben nehézfémeket és azbesztet is tartalmazhatnak.

Monostori Éva elmondta, amit még tapasztalnak és aggasztónak tartanak a gyár működésével kapcsolatban, az a nagy vízhasználat. A Komárom-Esztergom Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Index megkeresésére közölte, a Komárom településen működő akkumulátorgyárak vízellátását az ÉDV Zrt. által üzemeltetett közüzemi vízhálózat biztosítja.

Hiába beszélnek szürkevizekről Debrecenben, nálunk itt az élő példa, hogy amit fölhasznál a gyár a technológiához, az kizárólag ivóvíz

– jelentette ki a helyi környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezet vezetője.

Hiába van a Duna mellett a település, új víztorony építésére is szükség volt, emellett nemrég újabb csatornarendszert építettek ki, és így elhárult minden korlát a gyárkomplexum bővítése elől. Ez azt is jelenti, hogy már az Újszállási út másik oldalán lévő, nagyjából 70 hektáros és az I. főút másik oldalán lévő, 125 hektáros területen tud majd terjeszkedni az akkumulátorgyár, amit már elfogadott az önkormányzat.

Ezt ugyanakkor a komáromi önkormányzat megkeresésünkre cáfolta, és jelezték, nem kell erdőterület kivágásával számolni.

Az Index kereste az SK Innovationt is, azonban a honlapjukon megadott e-mail-címről leveleink mindig visszapattantak, mert a válasz szerint a megadott e-mail-cím nem található.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)