Újjáalakult szakmai érdekvédelmi szerveződés jelzi az egészségpolitikai vezetés felé, hogy az egészségügy mellett a gyógyszertárak, ezáltal a gyógyszerellátás helyzete a 24. órában van. Sorra zárnak be a patikák, Magyarországon jelenleg 670 ezer ember jut hozzá korlátozottan gyógyszerhez – mondta Zlinszky János elnök a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) keddi sajtótájékoztatóján. A vényköteles gyógyszerek forgalma 10 százalékkal csökkent, miközben az energiaár-emelkedés jelentette költségek évi 2,5-3,5 millió forinttal nőttek patikánként, a munkaerőhiány pedig egyre égetőbb. A lakosság kevesebb gyógyszert, valamint vitamint vásárol, ez hosszú távon egészségkárosodáshoz vezethet, aminek kezelése magasabb költséggel jár.
Folyamatosan csökkent a gyógyszertárak száma az elmúlt tizenkét évben, jelenleg 168 gyógyszertárral van kevesebb, mint 2010-ben, ami hétszázalékos csökkenést jelent – hangzott el a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) sajtótájékoztatóján. Bár időközben új patikák is nyitottak, kétszáznál is több gyógyszertárra került lakat – jelenleg 2280 gyógyszertár működik Magyarországon. A bezárások főleg kisebb településeken történtek, míg az újonnan nyíló gyógyszertárak jellemzően a nagyobb városokban létesültek, azaz a kistelepüléseken romlott a gyógyszerellátás biztonsága – mutatott rá Zlinszky János, a HGYSZ elnöke.
A legnagyobb problémát a fiókgyógyszertárak számának drasztikus csökkenése jelenti: 60 fiókpatika szűnt meg az elmúlt 10 évben, csak tavaly 17-tel csökkent a számuk, míg az idei év alig több mint két hónapja alatt már hat patika zárta be ajtajait.
Mivel a fiókgyógyszertárak jellemzően kistelepüléseken működnek, elmondható, hogy az itt élők gyógyszerhez jutásának lehetőségei jelentősen szűkültek az elmúlt években. A HGYSZ számításai szerint
ez a probléma nagyjából 670 ezer magyar embert érint jelenleg, vagyis megközelítőleg ennyi ember jut ma Magyarországon korlátozottan gyógyszerhez. Zlinszky János szerint ez a szám idén a 700 ezret is elérheti.
A gyógyszertárak fenntarthatósága egyre komolyabb kihívást jelentett az elmúlt években. Miközben a működési költségek – bérleti díjak, bérköltségek, energiaköltségek stb. – egyre emelkedtek, a bevételek mindezt nem követték le.
Az energiaárak emelkedése jelentős többletterhet ró a gyógyszertárakra. Tavaly óta az átlagos forgalommal rendelkező gyógyszertárak energiaköltsége havi szinten 200-300 ezer forinttal nőtt. Különösen érintettek a kisebb forgalmú, főleg kistelepülési gyógyszertárak, amelyek energiahatékonysága alacsonyabb szinten van – jegyezte meg Zlinszky János. A gyógyszertárak nem tudnak lépést tartani a béremeléssel, az inflációval és más ágazatokkal – tette hozzá.
Az idén várható 3-4 százalékos reálbércsökkenés miatt idén a vásárlóerő jelentős csökkenését prognosztizálják. Ez 2–5 százalékos dobozszám-visszaesést jelenthet a gyógyszer-kiskereskedelemben.
Tíz év alatt 40 százalékkal nőtt a gyógyszerforgalom – a 2012-es 600 millióról tavaly 1000 milliárd forintra emelkedett.
A vényköteles gyógyszerek forgalma ez idő alatt 43 százalékkal nőtt, és bár a vény nélkül kapható (OTC) gyógyszerek forgalma még ennél is jelentősebb mértékben bővült, az ebből származó árrésszázalék 3 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a vényköteles gyógyszerek teljes forgalomra vetített aránya folyamatosan csökken. Míg 2012-ben ezek a készítmények a teljes forgalom 72 százalékát tették ki, addig tavaly már csak 62 százalékát – derül ki a HGYSZ adataiból.
2022-ben 114 millió gyógyszertári vásárlást regisztráltak, a magyarok havonta átlagosan 9 ezer forintot költöttek gyógyszerre.
A HGYSZ többek között a gyógyszertárak számának további csökkenésére, a vásárlószám stagnálására, az eladott dobozszám csökkenésére, valamint a támogatott termékek további drágulására számít idén.
Mind gyógyszerészből, mind gyógyszertári szakasszisztensből égető hiány van Magyarországon. Egyre kevesebben akarnak gyógyszerészkarra menni, míg a szakasszisztensi képzést át kellene alakítani úgy, hogy a sima asszisztensképzés után ne kelljen két évet várni, míg a munkavállaló jelentkezhet szakasszisztensi továbbképzésre, amelynek elvégzése újabb minimum fél évet vesz igénybe – mondta Zlinszky János.
A HGYSZ úgy látja, hogy
a közforgalom egyre kevésbé vonzó a fiatal gyógyszerészek számára, a szakképzés átalakítása miatt pedig kevesebb gyógyszertári asszisztens végez majd az elkövetkezendő időkben.
Bár az elmúlt 3-4 évben megduplázódott a gyógyszerészek fizetési igénye, jelenleg is több száz gyógyszerészállás betöltetlen. Az inflációközeli béremelés 5-6 milliárd pluszköltséget jelent a gyógyszer-kereskedelem számára.
A megfelelő munkaerő hiánya leginkább vidéken, elsősorban kisebb településeken jellemző, de a jelenség a nagyobb városokban és a fővárosban is egyre égetőbb problémát jelent. Ennek egyik fontos vetülete a generációváltás kérdése. A gyógyszerész-társadalom egyre inkább idősödik, és a közel vagy már nyugdíjaskorú gyógyszertárvezetők nem tudják kinek átadni a gyógyszertáraikat. Ez középtávon ismét gyógyszertárak bezárásához vezethet – jegyzi meg a szövetség.
A gyógyszerhiány egy húsz éve folyamatosan velünk lévő jelenség, hol kisebb, hol nagyobb mértékben üti fel a fejét, és bármely készítményt érintheti – mondta Zlinszky János, aki szerint
gyógyszerhiány esetén kulcskérdés a megfelelő kommunikáció, annak hiánya ugyanis pánikvásárlásba torkollhat.
„Sem fekvő-, sem járóbeteg nem maradt gyógyszer nélkül az elmúlt években, mert rendelkezésre áll helyettesítő termék” – hangsúlyozta a HGYSZ elnöke.
A gyógyszertári hálózatok évtizedek óta szerves részét képezik a hazai gyógyszerellátásnak, de nincs pontosan definiálva, hogy mi is az a gyógyszertári hálózat. Hálózatnak tekinthető minden olyan szerveződés, amelyet több gyógyszertár alkot működésének biztosítása érdekében. Így a hálózatok közé sorolhatók a tulajdonosi és a franchise-hálózatok, valamint a marketing- és a beszerzési társulások. Az elmúlt években meredeken nőtt az ilyen szerveződésekhez csatlakozott gyógyszertárak száma, így elmondható, hogy az ágazatban működő patikák mintegy több mint 90 százaléka tartozik valamilyen hálózathoz.
„A hálózathoz csatlakozással nem veszik el a gyógyszertár, gyógyszerész függetlensége, ezek a szerveződések gazdasági és egyéb szempontból biztosítanak hátteret. A hálózatosodás további pozitív hozadéka, hogy árverseny alakul ki a gyógyszer-kiskereskedelemben, aminek a vásárló a nyertese” – hangsúlyozta Zlinszky János.
Bár arányuk csökken, a gyógyszertárak forgalmának jelentős részét továbbra is a vényköteles készítmények adják, amelyek árképzése jogszabályhoz kötött. A degresszív és maximált árrésszabályozás közel 20 éves. Amikor megalkotásra került, más volt a vényköteles támogatott gyógyszerforgalom összetétele. Azóta érdemben nem módosítottak rajta, utoljára tíz éve volt egy kisebb változtatás a szabályozásban – mutat rá a HGYSZ. A támogatott termékek forgalmának nettó árrésszázaléka 2012 óta folyamatosan csökken, 10 év alatt 2 és fél százalékkal lett kevesebb, 2022-re már 10 százalék alá esett. Ez azt jelenti, hogy míg a támogatott termékek fogyasztói ára nagyjából 33 százalékkal nőtt, addig az árréstömeg csak 6 százalékkal – mutat rá Zlinszky János, aki szerint a patikákat szinte már megoldhatatlan feladat elé állítja a degresszív árrés.
Minél magasabb egy gyógyszer beszerzési ára, annál alacsonyabb árrés alkalmazható raja. A vényköteles gyógyszerek esetében törvényileg szabályozott az árrés, sávos formában, vagyis a gyógyszerek beszerzési ára alapján vannak meghatározva, és meg van határozva, hogy melyik sávban milyen mértékű árrés alkalmazható. Minél drágább egy gyógyszer, annál kisebb árrés határozható meg rá. Célja, hogy a gyógyszertárak ne részesítsék előnyben a drágább gyógyszereket az olcsóbb, ám azonos hatóanyagú termékekkel szemben.
A jelenlegi árrésmodell másik jelentős problémája, hogy nem követi le a gyógyszeriparban történt változásokat. Az elmúlt években egyre több modern, nagyobb értékű termék került be a gyógyszerforgalomba. A maximált árrésszabályozás következtében azonban a készítmény teljes fogyasztói árától függetlenül az árrés minden esetben 990 forint. A helyzetet nagymértékben nehezíti, hogy az elmúlt években az ebbe az árréssávba eső készítmények dobozszáma emelkedett, aminek következtében egyre alacsonyabb a gyógyszertárakban megjelenő árrésszázalék.
„Annak érdekében, hogy a következő években ne romoljon tovább a hazai gyógyszerellátás színvonala, és hogy a magyar betegek továbbra is probléma nélkül jussanak hozzá a szükséges készítményekhez, több lépésre is szükség van” – áll a szövetség állásfoglalásában. A tavaly újraalakult Gyógyszerügyi Egyeztető Fórum egy jelentős lépés az ágazati szintű összefogás és párbeszéd felé. A GYEF-ben a gyártói oldal (Generikus Egyesület, Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete), a nagykereskedők (Gyógyszer-Nagykereskedők Szövetsége) és a közvetlen lakossági gyógyszerellátás (Magángyógyszerészek Országos Szövetsége, HGYSZ) is képviselteti magát.
A fórum tagjai úgy látják, a 24. órában van gyógyszerellátás kérdése, ezért közös javaslatokat fogalmaztak meg az egészségpolitikai vezetés irányába. Ezek között szerepel a kistelepülések gyógyszerellátásának erősítése, a degresszív árrés újratárgyalása, a gyógyszertári szolgáltatások bővítése, azaz hogy a patikák az alapvető gyógyszerellátás mellett további szolgáltatások is nyújtsanak a lakosság részére.
Ilyen új gyógyszertári szolgáltatást jelenthet
Zlinszky János emellett felhívta a figyelmet arra, hogy
kezdeményezik a gyógyszer-házhozszállításra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát.
Bár számos európai országban engedélyezik a gyógyszerek házhoz szállítását, Magyarországon 2022-ben beszüntették a lehetőséget. A szigorú hazai jogszabályok csak vitaminok, étrendkiegészítők és egyéb, hatóanyagot nem tartalmazó gyógyszertári eszközök (például sebtapasz) kiszállítását engedélyezi. A nem vényköteles gyógyszerek külföldről való házhoz rendelése a hatályos uniós szabályok értelmében nem tilos, ami szinten versenyhátrányba hozhatja a hazai patikákat.
(Borítókép: Máthé Zoltán / MTI)