A visszaélésektől, csalásoktól és nagy bezuhanásoktól volt hangos az utóbbi hónapokban a kriptovaluták piaca. A kriptoeszközök piacairól szóló európai uniós rendelet várhatóan jövőre a harmadik negyedévben jelenik meg – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) szerdai online kerekasztal-beszélgetésén.
Kalocsai Kornél blockchain- és kriptopénzszakértő, a Kripteus alapítója, ügyvezetője azt hangsúlyozta a szerdai kerekasztal-beszélgetésen, hogy az egész világ várja az uniós szabályozás megjelenését, hiszen mintát nyújt majd arra, hogy a kriptopénzeket hogyan lehet megfogni – tudósított az eseményről az MTI.
A kriptopénzszakértő rámutatott arra, hogy a kriptohasználók és -befektetők kedve a rendelet nyomán fel fog lendülni, hiszen a piac tisztulni fog a szabályozás révén. Sok ügyfél problémája jelenleg az, hogy az eszközök a szürkezónához köthetők, ennek megfelelően jövedelem keletkezésekor nehézkes az elszámolás a hatóságok és a bank felé – tette hozzá.
A kripto sokkal több mint befektetési osztály, olyan fejlesztések indultak el, amelyek a tulajdonjogot digitalizálni tudják, kérdés, hogy a szabályozás miként tudja majd ezeket az innovációkat követni – világított rá Kalocsai Kornél.
A szakember szerint szükség lenne forintalapú stable coinra, egy ilyen eszköz előnye például, hogy a volatilissá váló piacon szükséges esetben a befektetőnek kiszállási lehetőséget biztosít. Tavaly egy elemzés szerint Magyarországon a kriptotranzakciók értéke 15 milliárd dollárra volt tehető, ilyen körülmények között érdemes lenne lépni – fűzte hozzá.
Fáykiss Péter, az MNB digitalizációért felelős igazgatója a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy a kriptoeszközök piaca jelenleg egyáltalán nincs szabályozva, holott komoly befektetések mozognak a területen. Felhívta a figyelmet arra, hogy más pénzügyi eszközöktől eltérően a kriptoeszközöknél a befektető így nem számíthat fogyasztóvédelmi segítségre, és a letétkezelés sincs rendezve, továbbá az sem tisztázott, hogy egyáltalán minek tekinthetők ezek a termékek.
Amennyiben a blockchainszabályozás létrejön az EU-ban, a közösség 450 milliós piacával lesz a legnagyobb olyan terület, ahol keretek közé terelik az új típusú befektetési formát
– mondta a jegybank szakembere, aki üdvözölte a szabályozási kezdeményezést.
Kiemelte, hogy az úgynevezett stable coin egy olyan digitális pénzeszköz, amely egy hálózathoz-közösséghez kötődik, és amelynek fedezete egy adott deviza letétbe helyezve. Ettől eltér a digitális jegybankpénzek köre, amelyek lehetőségeit a világon a jegybankok 90 százaléka már vizsgálja, beleértve a magyar központi bankot is.
Vajda Viktor ügyvéd, az MKT Fintech és Pénzügyi Kultúra Szakosztályának elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy az unióban tavasszal már szavaznak a tervezetről, utána kezdődhet el a piac felkészülése a változásokra. Hozzátette: rendeleti típusú jogalkotásról van szó, ami azt jelenti, hogy a tagállamokban közvetlenül hatályba lépnek a rendelkezések.
A kriptoeszközöket sokat valutaként emlegetik, tévesen; fontos lenne a fogalmi rendszereket széles körben ismertetni, egy edukációs programot indítani
– hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy az új szabályozás a kriptoeszközöket értékmegjelenítőként fogja kezelni, a pénzmosás elleni törvény korábban még csereeszközként tekintett a termékekre, ami lényeges különbség.
Pereczes János, a Magyar Bankholding ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy még nem dőlt el, milyen szerepe lesz a kriptoeszközöknek a jövőben, van, aki szerint eltűnnek egy idő után a piacról ezek a termékek, más szerint a világ így fog működni.
A pénzintézet évek óta vizsgálja, hogy mit lehet kezdeni a blokchaintechnológiával, egyre több ügyfelük rendelkezik kriptoeszközökkel – jelezte az ügyvezető igazgató az MKT rendezvényén.