Kiélesedett a verseny a globális nagyhatalmak között, mindenki a saját gazdaságát pörgeti, de vajon mit jelent ez az olyan kis országok számára, mint hazánk? Erre a kérdésre is választ adott keddi online előadásában Balás Péter nyugalmazott nagykövet, illetve elárulta, hogyan alakultak át a kereskedelmi kapcsolatok a válságok sújtotta világban, milyen veszélyek leselkednek az Európai Unióra, és miben változott a politikai felfogás napjainkra.
„Magyarország is az EU és külvilággal folytatott kereskedelem részese, nincs egy kitüntetett szerepe, csupán egy a 27 tagállam közül” – figyelmeztetett előadásában Balás Péter, rámutatva arra, hogy kis országként kiszolgáltatottan hánykolódunk a világ eseményeinek zavaros vizein.
A nyugalmazott nagykövet – aki régebben a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) is dolgozott – rávilágított, hogy az elmúlt évek válságainak nemcsak egészségügyi és gazdasági hatásai voltak, de a kereskedelmi kapcsolatokat is átírta.
Az elmúlt évek válságainak nyomán megváltoztak az erőviszonyok,
például azok az országok, amelyek képesek voltak maszkot gyártani, nemcsak gazdasági, de befolyásban mérhető előnyre is szert tettek. Éppen ezért előtérbe került a lokális, hazai termelés, a globális ellátási láncokba vetett bizalom pedig visszaesett – magyarázta.
Elmondta, hogy az Egyesült Államokban is megjelent egyfajta protekcionizmus, amely részben abban nyilvánul meg, hogy az amerikai vállalatok nagyon jelentős kormányzati támogatást kapnak, mindezt a zöldátállás nevében.
A háttérben az Inflation Reduction Act (IRA-) törvény áll, amelyről az Egyesült Államok tavaly nyáron döntött, és az ország szén-dioxid-kibocsátását hivatott csökkenteni amellett, hogy a gazdaságot is felpörgeti. Európa pedig vagy elfogadja a jelenlegi helyzetet, vagy az amerikaihoz hasonló eszközökkel próbál meg versenybe szállni.
A legszélsőségesebben liberális tagállamok – Németország, Franciaország és Olaszország – jóval inkább hajlanak arra, hogy saját cégeit, fejlődő ágazatait támogatásokkal segítse.
A probléma ezzel az, hogy ez a pénzügyi mozgástér a kisebb államok részére nem áll rendelkezésre. Az a veszélye, hogy széttöredezik az EU belső piaca, miután a pénzekkel bőven ellátott nagyvállalatok átvehetik a kevésbé támogatott kisebb uniós tagállamok vállalatainak pozícióit
– állapította meg Balás Péter.
Kínáról elmondta, hogy az inkább tekinthető államkapitalizmusnak abban az értelemben, hogy a kormány teljes egészében felügyeli a vállalati szektort, akár tiltott eszközökkel, közvetlen állami beavatkozásokkal. Kína egyre inkább egy ország méretű nagy állami monopóliummá válik – vélekedik.
Szerinte ez sem az EU-nak, sem a világ többi részének nem jó hír, hiszen Kína ma már jelentős tőkeexportőr is. Amint egy tagállamban sor kerül a kikötők, logisztikai központok, állami cégek privatizációjára, Kína máris megjelenik mint befektető. Ennek láttuk példáját Görögországban, ahol nagyon erős pozíciókat alakítottak ki a kikötőkben – ismertette.
Az ellátási láncokat nehéz pótolni, és a biztonság fontos tényezővé vált. Számos ország arra jutott, hogy diverzifikálni kell a beszerzési forrásokat – a termékeket és szolgáltatásokat kiszámíthatatlan partnerek helyett kiszámítható partnerekhez kell áthelyezni.
Ezt az Eurostat adataival szemléltette Balás Péter, melyek szerint az EU külgazdasági kapcsolatai 2019–2021 között megváltoztak: 2020-ban hosszú távú ingadozás, majd 2021-ben nagy fellendülés jött az Európai Unió nemzetközi árukereskedelmi kapcsolataiban.
Úgy gondolták, hogy a Covid nehezén túl vannak, és komoly gazdasági fellendülés jöhet, amely nyomán a gazdasági kapcsolatok élénkülni is kezdtek. 2022 februárjában azonban az orosz támadás elindulásával ezek a remények szertefoszlottak
– fogalmazott.
A politikai tényezők előtérbe kerültek. Voltak olyan illúziók az ezredforduló táján, hogy elértünk a történelmi békéhez, megszűntek az ideológiai-politikai különbségek, és a gondolkodásmód egységessé válik. Ezt az elgondolást rombolta szét az orosz–ukrán háború – ismertette a nyugalmazott nagykövet.
A nemzetközi erőviszonyok átrendeződtek, az Európai Unió nemzetközi gazdasági pozíciói meggyengültek – mondta Balás Péter, aki ezt arra alapozza, hogy Európa nyersanyagokban szegény kontinens, egyre növekvő mértékű importra szorul, miközben az exportját feldolgozott termékek és szolgáltatások teszik ki. Ez azt jelenti, hogy
A folyamatos tárgyalás, a megállapodások kötése, a meglévő kereskedelmi akadályok elhárítása egy állandó feladata az Európai Uniónak.
Az új körülmények között, az ukrajnai háború kibontakozásával egy nagyobb fokú kitettséggel kell számolni, nemcsak gazdasági, de biztonsági szempontból is – figyelmeztetett.
Kitért arra is, hogy ha rendeződne is az Ukrajna körüli politikai helyzet, akkor is hosszabb időbe telne, ameddig az európai vállalatok bízhatnának annyira a körülményekben, hogy visszatérhetnének a gondnélküli globalizáció korszakába, amikor pusztán az árak és a beszerzési feltételek határozták meg, hogy honnan vásárolnak.
Magas fokú hazánk és az EU energiafüggősége – mutatott rá erre is Balás Péter, aki a következő néhány évben a kitettség miatt Európában nem számít gyors gazdasági fellendülésre.
A nyugalmazott nagykövet előadása megtekinthető a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) YouTube-csatornáján.
(Borítókép: Jack Taylor / Getty Images)