A GVH 3,7 milliárd forintnyi bírságot szabott ki az elmúlt évben, a hatóság munkáját az unió átlagánál jobbnak ítélik meg az emberek. Az infláció letörése nyomán indított gyorsított vizsgálat hamarosan lezárul. A GVH jogalkalmazó, így az egyedi döntéssel mentesített ügyletek esetében nem vizsgálódhat.
„A magas inflációs környezetben a versenyhivatal nem maradhat néma” – mondta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke. A GVH ezért tavaly két ágazati vizsgálatot is indított: a tej- és tejtermékek piaca és a tartós élelmiszerek piacának átfogó vizsgálata zajlik, ám Rigó Csaba Balázs szerint ezeket a tervezett határidőn belül lezárják majd. A klasszikus ágazati vizsgálatok 2-3 éves időtartamánál sokkal hatékonyabbak, rövidebb ideig tartanak a gyorsított ágazati vizsgálatok, de természetesen csak kisebb vizsgálatra nyílik lehetőség akár termékkör, akár a vizsgálat alá vont szereplők számát illetően.
Az elemzésnek nincs közvetlen szankcionálási hatása, ám akár a piaci szereplők, akár a jogalkotók számára rapid üzenetet hordoz, mire is kell odafigyelni. Természetesen, ha az adatok elemzése versenyfelügyeleti szempontból aggályos lehet, akkor indulhat versenyfelügyeleti eljárás.
A versenyhivatal 2022-ben 36 ügyben, 101 vállalkozással szemben hozott döntést, az esetek mintegy háromnegyedében állapítva meg jogsértést.
A GVH Versenytanácsa a lezárt ügyekben 57 esetben 3,7 milliárd forintos bírságot szabott ki. Ez számottevő visszaesés a 2021-es 18,2 milliárd forinthoz képest, bár a 2021-es bírságösszeget nagyban megdobta az önmagában több mint tízmilliárdos műtrágyabírság.
A bírságok 80 százalékát, 2,9 milliárd forintot versenykorlátozás miatt szabták ki, ebből 2,5 milliárd forintnyi bírság kartellügyekben került kivetésre. A héten újabb kartellügyben várható döntés – mondta az elnök.
A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatban lezárult ügyletekben 60 százalékban tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt bírságolt a GVH, 713 millió forintot meghaladó bírság kiszabására került sor. A kereskedelmi törvény alapján tavaly 5 esetben indult eljárás.
A 2022-ben a lezárt ügyekben 4,228 milliárd forintot adott vissza, vagy engedett el a bírságösszegekből a GVH. Ez kötelezettségvállalás vagy épp fogyasztói visszatérítés miatt szinte mindig elérhető a versenyügyekben, ám – kiemelten a kkv-k esetében – például a munkahelyek megőrzése miatt is van mód a versenybírságok csökkentésére.
A megtévesztő árazással és az internetes vásárlások során alkalmazott nyomásgyakorlással kapcsolatban a GVH is részese az európai vizsgálatoknak, emellett pedig bejelentés alapján is több vizsgálatot is indított – egyike ezeknek a WizzAir ellen megindított vizsgálat.
Az elnök tájékoztatása alapján folyamatos hatáselemzést készítenek, hogy a lezárult vizsgálatokkal meggátolt jogsértések mekkora társadalmi hasznot hoznak. Az elmúlt 5 évben 55 milliárd forintot meghaladó volt az az összeg, amit a GVH teljesítménye alapján a fogyasztók megspóroltak maguknak.
A jogalkotó autonóm döntése, hogy mely fúziós ügyletet mentesít a versenyfelügyeleti vizsgálat alól, ezt a GVH nem kommentálhatja
– mondta a Vodafone-ügy kapcsán érkező kérdésre Rigó Csaba Balázs.
Tóth András, a GVH elnökhelyettese, a Versenytanács elnöke ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU saját versenyjogi szabályai alapján az igazán nagy ügyleteket 5 milliárd eurós árbevétel felett – akár nemzeti alapon mentesített – egyedileg is megvizsgálhat. Más kérdés, hogy az összeghatár miatt a magyar ügyletek döntő része az EU radarja alatt marad.
A Gazdasági Versenyhivatal tegnap benyújtotta a 2022. évi tevékenységéről szóló beszámolóját a parlamentnek, így jó eséllyel idén is Magyarország lesz az első ország az EU-ban, ahol az adott ország versenyhivatala elfogadott beszámolóval rendelkezik az előző évi teljesítményről.
A jogszabályok érvényre juttatása és a visszaélések szankcionálásán túl a versenykultúra terjesztése, a fogyasztók tudatosságának emelése is a feladata a Gazdasági Versenyhivatalnak – mondta a GVH elnöke.
A legutóbbi komplex versenykultúra-felmérésben a GVH teljesítményét a válaszadók 59 százaléka jóra értékelte, mindössze 4 százalék adott elégtelen vagy elégséges osztályzatot a versenyhivatalnak. Az Európai Bizottság lakossági versenykultúrával kapcsolatos felmérése is visszaigazolja a GVH jó teljesítményét. Miközben az európai lakosság 74 százaléka találkozott az érintett országban versenyhivatali hírrel, Magyarországon ez az arány 83 százalékos.
(Borítókép: Getty Images)