A magyar bankrendszer stabilitásáról értekezett Varga Mihály pénzügyminiszter, aki úgy véli, a romló nemzetközi környezetben is erős és működőképes a hazai pénzintézeti szektor.
A magyar bankrendszer romló nemzetközi környezetben is erős és működőképes, ezt a hitelminősítők is megerősítették a legutóbbi értékeléseikben – jelentette ki Facebook-oldalán Varga Mihály.
A pénzügyminiszter legutóbbi posztjában öt tényt sorolt fel a stabilitás mellett érvelve. E szerint a magyar bankrendszer…
Az Indexnek adott exkluzív interjúban részletesen beszélt a most is megemlített hitelminősítőkről a pénzügyi tárca vezetője.
„Lehet szeretni vagy nem szeretni a hitelminősítőket, ettől még az adott országról kialakult befektetői képet érdemben befolyásolják. A több száz vagy sokszor ezermilliárd dollárt kezelő alapoknál, a multinacionális vállalatoknál befektetési döntések előtt a három legmeghatározóbb mérlegelési szempont között vannak ezek a jelentések” – mondta lapunknak Varga Mihály. Egy sportpéldával élve úgy fogalmazott:
A HITELMINŐSÍTŐ OLYAN A GAZDASÁGBAN, MINT A JÁTÉKVEZETŐ A FUTBALLBAN: ADOTTSÁG, NEM FELTÉTLENÜL KELL VELE FOGLALKOZNI, MÉGIS MUSZÁJ ODAFIGYELNI A VÉLEMÉNYÉRE.
A miniszter emlékeztetett: a magyar adósságkilátásokat és a gazdaságot 2015 és 2022 között hét alkalommal is felminősítették, a hatásos kormányzati lépéseket segítette egy világgazdasági konjunktúra, a hazai gazdaság jó teljesítményét elismerték a hitelminősítők is. Kedvező volt a külső környezet, kisebbek a kockázatok.
„Most viszont más a helyzet: a Covid utáni lassú kilábalás, az elhúzódó orosz–ukrán háború, ezzel összefüggésben a brüsszeli szankciók nehezítik az életünket. A tavalyinál idén alacsonyabb növekedésünk lesz, ezt látják a hitelminősítők, mint ahogy a hozamkörnyezet miatt megváltozott kockázatokat is, és ennek megfelelően értékelnek” – mondta Varga Mihály.
A pénzügyminiszteri teendőket kereken tíz éve ellátó szakpolitikus kiemelte: volt olyan időszak a 2010-es évek közepén, amikor a befektetők nem követték a hitelminősítők értékelését, a piac lényegesen kedvezőbben fogadta a magyar gazdaságpolitikai döntéseket.
A magyar állampapírhozamok ugyanazon a szinten álltak, mint a hitelminősítőknél két fokozattal kedvezőbben értékelt lengyel papírok. Ez a helyzet a 2020-as években is visszaköszönhet
– bocsátotta előre.
Más kontextusban is szóba került az interjúban a bankrendszer: a tárcavezető elmondta, hogy „az extraprofitadót fokozatosan kivezetjük, hiszen megígértük, az ebben a formájában csak két évig marad fenn.
A bankrendszer és a gyógyszeripar adóterhét mindenképp csökkenteni fogjuk. Van, ahol gyors, van, ahol lassabb kivezetésre van kilátás.”
Varga Mihály korábban az Indexnek is arról beszélt, hogy „a bankrendszer stabil, a tőkeellátottság megfelelő, a kockázatos hitelek aránya uniós átlag alatti, ezek a pozitív kockázatok a bevezetőben említett hitelminősítői jelentésekben is visszaköszönnek. Van tehát olyan alap, amire építhetünk: ha a külső körülmények konszolidálódnak, a magyar gazdaság újra képes a pandémia előtti időszak teljesítményét felmutatni, vagyis már 2024 a dinamikus növekedés éve lehet.”
Az utóbbi azt feltételezi, hogy az idei 1,5 százalékos várakozás után jövőre 4 százalékkal nőhet a magyar GDP.
(Borítókép: Varga Mihály 2022. március 3-án. Fotó: Németh Kata / Index)