Vasárnap délután egyezség született arról, hogy a nehéz helyzetbe került Credit Suisse-t felvásárolja riválisa, a svájci UBS bank. A kormányzati közvetítéssel megvalósuló ügyletben a UBS Csoport vetélytársa minden részvényét megvásárolja, ám jócskán a pénteki tőzsdezárás utáni ár alatt, mindössze 3 milliárd svájci frankért.
Korrekció: a Financial Times először arról írt, hogy a UBS 2 milliárd dollárnak megfelelő összeget fizet a Credit Suisse-ért. Vasárnap este azonban a UBS a saját közleményében azt írta, hogy valójában 3 milliárd svájci frank (nagyjából 3,25 milliárd dollár) a végső ár. Ennek megfelelően utóbb frissítettük cikkünket.
Korábban írtunk arról, hogy a Credit Suisse a héten ismét nagy bajba keveredett, és már a svájci kormánynak is be kellett avatkoznia, hogy ne omoljon össze a bank. A kormány mintegy 50 milliárd frankos kölcsönt adott a Credit Suisse-nek, ennek ellenére a pénzintézet még mindig nehéz helyzetben van, és az utóbbi napokban tárgyalások zajlottak arról, hogy a UBS felvásárolhatja őket.
Vasárnap délután még javában zajlottak a tárgyalások. Először az derült ki, hogy a UBS egy egymilliárd dolláros ajánlatot tett (ez töredéke a bank piaci értékének). Nem sokkal később már az is felmerült, hogy a bankot akár államosíthatják is.
Vasárnap késő délután a Financial Times számolt be arról, hogy megszületett az egyezség, és a UBS valóban felvásárolja a Credit Suisse-t,
de az eredeti ajánlatukhoz képest nagyobb áron.
A Financial Times szerint ahhoz, hogy a felvásárlás végbemehessen, még a svájci jogszabályokon is változtatni kell, de a svájci kormány ehhez segítséget ígért a UBS-nek. A kormány célja az, hogy még vasárnap késő estig véglegesítsék és aláírják az egyezséget a felek, és a Financial Times szerint ez estére meg is történhet – a jelentősége ennek az, hogy helyi idő szerint vasárnap este már nyit az ázsiai tőzsde.
A megállapodás értelmében – amelyet a svájci kormány segített tető alá hozni – a UBS 0,76 svájci frankot fog fizetni részvényenként a Credit Suisse-nek. A papírok péntek este még 1,86 svájci frankot értek a tőzsdén, vagyis ez még mindig bőven áron aluli vételnek minősül, de sokkal jobb egyezség, mint ha 1 milliárd dollárnak megfelelő áron adnák el a bankot.
AZ ÁRON ALULI ÜGYLET NAGY VESZTESEI LESZNEK viszont azok A BEFEKTETŐK, AKIK A PÉNTEKI TŐZSDEI ZÁRÁSIG MEGŐRIZTÉK A CREDIT SUISSE-RÉSZVÉNYÜKET.
Ők ugyanis a részvényenként 0,76 svájci frankos áron nagyon sovány ellenszolgáltatást kapnak a tranzakcióért.
A Bloomberg arról is írt, hogy az amerikai hatóságok szintén érintettek voltak a Credit Suisse körüli alkukban, mivel mind a Credit Suisse, mind a UBS jelentős pénzpiaci szereplőnek számít az Egyesült Államokban is.
Frissítés: Alain Berset, Svájc elnök vasárnap este Karin Keller-Sutter pénzügyminiszterrel együtt egy sajtótájékoztatón beszélt a Credit Suisse ügyéről, és azt mondta: a bank az utóbbi napokban teljesen elvesztette az ügyfelek bizalmát,
és péntekre olyan sokan vették ki a betétjeiket a bankból, hogy elkerülhetetlenné vált a beavatkozás.
Az elnök szerint abban a helyzetben lehetetlen volt visszaállítani a bankba vetett bizalmat, és a UBS általi felvásárlás a lehető legjobb megoldás volt erre a helyzetre.
Alain Berset azt is elmondta, hogy a svájci kormányzat összesen 9 milliárd svájci frank értékben adott garanciát a UBS-nek arra, hogy fedezik a felvásárlásból fakadó veszteségeket. Karin Keller-Sutter erről azt mondta: erre a biztosításra csak akkor lesz szükség, ha a veszteségek elérnek egy bizonyos összeget. Ezen túl az is kiderült, hogy a svájci jegybank megduplázta a korábbi 50 milliárdos likviditási támogatását is, vagyis most már 100 milliárd svájci frankkal támogatják a Credit Suisse-t abban, hogy ki tudják fizetni a betéteseiket.
A pénzügyminiszter azt is hozzáfűzte:
a Credit Suisse összeomlása az egész globális pénzügyi rendszerre nézve „Súlyos következményekkel” járt volna.
Karin Keller-Sutter szerint Svájc felelőssége volt, hogy ezt megakadályozzák. Mint mondta, bíznak abban, hogy a UBS általi felvásárlás „garantálja a stabilitást Svájcban és világszerte egyaránt”.
Az eseményről beszámoló Bloomberg egyik szerzője úgy összegezte az eseményeket, hogy a sajtótájékoztató „szürreális” volt abban az értelemben, hogy senki sem számított arra, hogy végül a svájci kormány legfőbb tisztviselőinek vasárnap este kell magyarázkodnia amiatt, hogy mi és miért történik a Credit Suisse-szel. Ezt még egy héttel ezelőtt sem láthatta előre senki – írta Colin Keatinge.
A 166 éves bank felvásárlása történelmi jelentőségűnek mondható Svájc és az egész világ szempontjából.
A Credit Suisse-t eredetileg Schweizerische Kreditanstalt néven alapította meg 1856-ban Alfred Escher vállalkozó. Az intézmény először az ország vasúthálózatának építését finanszírozta, ezt követően viszont külföldön is meghatározó szereplővé és
A VILÁG EGYIK LEGJELENTŐSEBB BANKJÁVÁ VÁLT, NEM TÚLZÁS AZT MONDANI, HOGY EGÉSZ SVÁJCOT REPREZENTÁLTA A NEMZETKÖZI PÉNZPIACON.
A 2008-as pénzügyi válság után azonban a Credit Suisse története negatív fordulatot vett, mivel nem tudtak alkalmazkodni az új pénzpiaci környezethez. A Bloomberg szerint ennek a folyamatnak volt a végpontja a bank mostani felvásárlása (amit persze felgyorsítottak a bank botrányai is az utóbbi években).
A Suisse-t felvásárló UBS-t mintegy 370 különböző intézmény egyesítésével hozták létre: mostani formáját 1998-ban nyerte el, amikor a Union Bank of Switzerland és a Swiss Bank Corporation egyesült. Ők a 2008-as válság után még javítani is tudtak a pozíciójukon, és a világ egyik legnagyobb vagyonkezelőjévé nőtték ki magukat.
(Borítókép: Denis Balibouse / Reuters)