Index Vakbarát Hírportál

Miért nálunk a legdrágább az üzemanyag? – egy MNB-s tanulmány segít megérteni

2023. március 20., hétfő 11:50

Nehéz feladatra vállalkozott a Magyar Nemzeti Bank, amikor egy tanulmányában arra keresi a választ, hogy a hazai üzemanyagpiacon az ársapka december 7-i kivezetését követően miért magasabbak az árak jelenleg, mint a régiós országok körében.

Az elmúlt időszakban több elemzés is felhívta a figyelmet, hogy miközben Magyarország importoldalon a régióban a legalacsonyabb árakon képes kőolajhoz jutni, addig régiós összevetésben jelenleg idehaza a legmagasabb a benzin és Ausztria után a második legmagasabb a gázolaj forintban kifejezett ára. 

Magyarországon 2023. február 27-én az Európai Bizottság gyűjtése alapján 610 forint volt a benzin ára literenként, míg a gázolaj ára 620 forinton alakult. A régiós országokban a hazai árszint alatt alakultak az üzemanyagárak. Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Horvátország, Románia és Szlovénia átlagos árszintje 560 forint/liter volt a benzin és 586 forint/liter a gázolaj esetében. A benzin ára tehát 50 forinttal, a gázolajé 34 forinttal magasabb itthon, mint a régióban.

A jegybanki tanulmány szerint az üzemanyagárak költségszerkezete három fő elemből tevődik össze, 

a nyersanyag, azaz a kőolaj világpiaci árából, az üzemanyagok végső fogyasztói árában megjelenő adókból, valamint a fogyasztói ár és a nyersanyagköltségek közötti árrésből.

A nyersanyag áráról a szerző azt írja, hogy Magyarország az Urali olajat veszi, amely úgy 26 dollárral (körülbelül 9700 forinttal) volt olcsóbb, mint a Brent típusú, de mivel extraprofitadóként a különbözet 95 százaléka a költségvetésben landol, ezért a szerző szerint nem okoz régiós összevetésben torzítást, ha nyersanyagköltségként hazánknál is a Brent olaj árát alkalmazzuk.

A literenkénti jövedéki adó nálunk az egyik legalacsonyabb az unióban

Ami az adótartalmat illeti, arról a szerző azt írja, hogy az üzemanyagokat terhelő hazai fogyasztási adók átlagosnak tekinthetők. Az üzemanyagok termékadóinak összege szerint Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el a régiós országok között. 

Az árhoz viszonyított adótartalom a gázolajnál az ár 40 százalékát, míg a benzinnél 42 százalékot tett ki 2023 elején. Erre az a magyarázata, hogy az alacsony százalékos adóterhelés két ellentétes hatásból ered: míg az áfakulcs Magyarországon a legmagasabb, a literenkénti jövedéki adó nálunk az unióban az egyik legalacsonyabb.

A tanulmány legérdekesebb része ezután következik. A szerző szerint ugyanis a régiósnál magasabb hazai üzemanyagárakat az is magyarázza, hogy itthon jelentős a nyersanyagköltségen és termékadókon feletti árrés mértéke az üzemanyagok árában. Mint írja, a felárat számos tényező befolyásolhatja, így a kőolaj-feldolgozás, a nagykereskedelem, a kiskereskedelem és a szállítás költségei, illetve további költségtényezők, valamint a mindezeken képződő profit.

Végső soron a felár a végső fogyasztói ár és a nyersolaj, valamint a termékadók különbözete.

A februári adatok alapján a többi régiós országban a benzin esetében literenként átlagosan 102 forint, míg a gázolaj esetében 152 forint/liter a felár. Ezzel szemben Magyarországon a benzinhez tartozó felár 170 forint/liter, míg a gázolajhoz kapcsolódó felár 187 forint/liter. A benzin esetében tehát közel 70 forinttal, a gázolaj esetében pedig 35 forinttal magasabb a hazai felár, mint a régió átlagában. 

Már elindulhatott az üzemanyagpiac normalizálódása

A szerző kiemeli, a hazai üzemanyagárakon megfigyelt felár 2022 márciusa óta emelkedett meg jelentősen. A világpiaci folyamatok, a globális ellátási láncok akadozása mellet az üzemanyagár-sapka versenycsökkentő hatása is hozzájárulhatott az üzemanyagárban megfigyelhető felár emelkedéséhez. Míg 2021 januárja és 2022 márciusa között átlagosan a benzin fogyasztói árához képest 20 százalék, a gázolaj fogyasztói árához viszonyítva 22 százalék volt a felár aránya, addig 2022 év végére ezek a ráták átlagosan 28 százalékra és 34 százalékra emelkedtek, elsősorban azért,

mert a külföldi nagykereskedők kivonulásával csökkent a verseny a hazai üzemanyagpiacon.

Az MNB tanulmányának szerzője szerint az ársapka tavaly decemberi kivezetését követően az üzemanyagpiac normalizálódása vélhetően már meg is indult, de ez a folyamat várhatóan nem megy végbe egyik napról a másikra.  

(Borítókép: Index)

Rovatok