Hamarosan meg kell kezdődnie a tavaszi szántóföldi munkáknak, azonban nemcsak egy fontos szabályozásra várnak a gazdálkodók, hanem egyre jobban szűkül a pénzügyi mozgásterük is. Az olcsó ukrán gabona miatt nem tudják értékesíteni meglévő készleteiket a termelők, akik jelenleg nagy dilemmában vannak.
Hónapok óta áll a gabona és ipari növények hazai piaca – jelezte az Indexnek Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára, hangsúlyozva:
Mostanra egyre kevesebb a levegő a termelők körül. Hamarosan tavaszodik, el kell indítani a szántóföldi munkálatokat. Ezt a gazdálkodók súlyos pénzügyi gondjai akadályozzák, amit nem utolsósorban az okoz, hogy nem tudják eladni a betárolt gabonájukat.
A szakértő szerint a termelői költségek jelentős emelkedésével párhuzamosan a piaci szereplők bekészleteztek a jóval kedvezőbb árú ukrán szemes terményekből.
A tavaly őszi betakarítást követően csökkeni kezdtek a világpiaci árak, azonban az olcsó ukrán gabona miatt a belföldi díjak az unión belül tapasztalt árszínvonaltól is elmaradnak. Emiatt pedig a magyar termelők kiszolgáltatott helyzetbe kerültek.
Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint Magyarországon az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 95,3 ezer forint/tonna (–16 százalék az egy évvel korábbihoz képest), a takarmánybúzáé 91,7 ezer forint/tonna (–18 százalék), a takarmánykukoricáé 96,8 ezer forint/tonna (–5 százalék) volt március első hetében.
Az orosz–ukrán konfliktus szomszédságában lévő országok gabonapiacai azonnal megérezték a beáramló gabonaimport-többletet – írta kérdésünkre az Agrárminisztérium.
Öt tagállammal közösen Magyarország a szolidaritási folyosó eredeti cél szerinti működésének helyreállítását és rendkívüli támogatást kértek az Európai Bizottságtól. Az import útvonalának megváltoztatására irányuló indítványra a bizottság egyelőre nem reagált, pedig közös cél az EU belső piaci egyensúlyának megőrzése, valamint hogy a háborúnak minél hamarabb vége legyen.
A tavalyi súlyos aszály és a megnövekedett költségek miatt a termelők elvesztették biztonsági tartalékaikat, mára többségük komoly likviditási problémákkal küzd. Nem tudják realizálni tervezett bevételeiket, romlott a hitelképességük, így a 2023-as gazdasági év nem sok jót ígér számukra.
Azok a gazdák, akik nyomott áron értékesítették a terményüket, nem tudják fedezni belőle az optimális mennyiségű inputanyagok költségeit, pedig csak emellett lenne garantálható a stabil terméshozam. Horváth Gábor becslései szerint idén hektáronként 450-500 ezer forint lehet a gazdálkodók termelési költsége, azonban ez a bérleti díjat még nem tartalmazza. Ilyen kiadások és a 90 ezer forintos tonnánkénti búzaár mellett egyértelmű, nemhogy nem éri meg termelni, de átlagos időjárás esetén akár még veszteség is keletkezhet.
Az ellenőrzés nélkül beáramló ukrán gabona mellett az is kérdéses, hogy eladható lesz-e az új termés
– emeli ki a MOSZ főtitkára, aki szerint ilyen körülmények között komoly veszélybe kerülnek azok a vállalások is, amelyeket az Agrárminisztérium a magyar stratégiai tervben vállalt. A bruttó hozzáadott érték 53, az export 57 százalékkal kellene hogy növekedjen ebben a ciklusban.
Azt azonban nem látják, hogy lehet ezt megvalósítani. Horváth Gábor szerint a gazdák még fél áron sem tudnak megszabadulni a készleteiktől. Ráadásul a termést hónapokkal előre lekötik. Jelenlegi tapasztalataik szerint a tavalyinak összesen 10-20 százaléka az idei megrendelésállomány. Gyakorlatilag a bizonytalanra, azaz a nincsre kell tervezni úgy, hogy közben többeknek likviditási gondjaik vannak, hiszen még a tavalyi készleteiket sem tudták eladni. Maradna a hitel, de miután nincsenek előrerendelések, bizonytalan, a gazda a terményét értékesíteni tudja-e, ez pedig a bankokat is elbizonytalanítja, hiszen ők szeretnék a pénzüket viszontlátni.
Horváth Gábor szerint az ukrán gabona mellett az időjárás is jelentős rizikófaktornak számít. A MOSZ főtitkára szerint ha jön egy tavalyihoz hasonló aszályos nyár, a magyar gabonatermelők jelentős része térdre kényszerül, hiszen már a tavalyi károk is jelentősen megterhelték a gazdálkodókat.
A nagy dilemmát most az is jelenti, ha vetnek, akkor mit. Magyarországon általában 1,2 millió hektáron vetnek őszi és tavaszi búzát, 1 millió hektáron kukoricát, 1,5 millió hektáron pedig egyéb kalászosokat, árpát, rozst, tritikálét.
Az agrárminiszter szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzést rendelt el az Ukrajnából Magyarországra érkező gabonákra. Az ellenőrzés jelenleg is zajlik, melynek részeként laboratóriumi (növényvédőszer- és toxintartalom, GMO- és radioanalitikai) vizsgálatokra is sor kerül. A tapasztalatokról a későbbiekben, az eredmények összesítését követően számol be a Nébih.
A búza jelenleg veszteséggel is alig adható el. Horváth Gábor szerint ennek egyértelmű oka az Ukrajnából beáradó olcsó gabona, amelynek nagy része ellenőrizetlenül jut be az országba, azaz nem garantált a GMO-mentessége.
„Az unión belül zéró tolerancia vonatkozik a GMO-ra a gabonák esetében is. Egy magyar gazdának az egész földjét beszántatják, ha egy százalék alatti GMO-mértéket találnak, az ukrajnai gabonánál ezt névleg ellenőrzik ugyan, de még egy esetről sem hallottunk, hogy retorziót alkalmaztak volna” – közölte a főtitkár, aki szerint jól hangzik, hogy a bejövő gabonával az ukrán gazdákat támogatja az EU, de a tulajdonosi háttér mögé nézve kiderül, hogy az német vagy amerikai birtokban van.
Az idő most nem igazán a gazdák malmára hajtja a vizet: az őszi vetés lassan kikel, a tavaszi talajelőkészítő munkákat el kell indítani, ki kell hordani a műtrágyát, hamarosan vetni szükséges.
Horváth Gábor a gondot abban látja, hogy az Európai Unió rendkívül szigorú feltételekhez köti a mezőgazdasági támogatások kifizetését. Ez egyrészt jó dolog, mert így a gazdák azt is tudják, milyen feltételek mellett számíthatnak a pénzükre. Ami a baj, hogy ezeket a feltételeket a szántóföldi gazdálkodók jelenleg nem ismerik, miközben a munkálatoknak már indulniuk kellene. Tavaly év végére ígérték, mindenkit értesítenek, hol, mennyi és milyen minőségű műtrágyát használhatnak mekkora területen, de a MOSZ főtitkára szerint nem nehéz, egyenesen lehetetlen úgy dolgozni, hogy senki sem ismeri a pontos feltételeket, amelyek alapján minden egyes gazdának májusig el kell számolnia az elvégzett munkákról és a felhasznált inputanyagokról.
A főtitkár szerint azonnali tagállami és uniós intézkedésre van szükség a termelők védelmének érdekében, hogy ne érje őket további veszteség. Gondoskodni kell az élelmiszer-biztonságról, a bejövő importnak minden szempontból meg kell felelnie a minőségi követelményeknek.
Ezek a létfontosságú döntések 150 ezer termelőt és egymillió földtulajdonost is érintenek. A termelők türelme és lehetőségei egyre inkább fogyóban vannak
– mondta Horváth Gábor.
Az agrárkamara és az Agrárminisztérium gazdafórumok tucatjain ismertette az új közös agrárpolitika szabályait. Megjelentek a vonatkozó részletes tájékoztató anyagok a gazdálkodók számára, a falugazdászok is rendelkezésre állnak, és segítséget nyújtanak az új szabályok, illetve az áprilistól benyújtandó egységes kérelmek vonatkozásában. A jogszabályokat a MOSZ is megismerhette, véleményezhette, sőt az Agrárminisztérium külön, a MOSZ tagságának szervezett tájékoztatót is tartott.
(Borítókép: Oláh Tibor / MTI)